Vissza a politikai kultúrát az egyetemre

Hagyomány és modernitás – Tradicionális értékek a XXI. század elején címmel tudományos konferenciát rendezett a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetsége és a Katolikus Ifjúsági Alapítvány a Millenniumi Kávéházban. A kérdés időszerűségéről tanúskodik, hogy a fiatal nemzedéket mindig is élénken foglalkoztatta a hagyomány megismerése és az elődök által képviselt értékrend újraértelmezésének igénye.

A hagyomány beépülése a modernitásba nem századunk problémája, hiszen ősidőktől foglalkoztatja a gondolkodókat, hangsúlyozta köszöntőjében

Zakar Péter

, a megyei közgyűlés alelnöke.

Rétvári Bence

, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, országgyűlési képviselő a Fiatalok politikai érdekképviseletéről a XXI. században címmel tartott előadást. A politika általában a választói rétegek aktivitását tanulmányozva alakítja ki cselekvési stratégiáját. Minél passzívabb a fiatal korosztály, annál kevésbé tudja érvényesíteni érdekeit a napi politika szintjén. Hogy ez megváltozzon, a kormány hamarosan ifjúsági konzultációt indít, 100 milliót különítenek el erre a célra, így próbálva vonzóbbá tenni a korosztály számára a politika döntéseit. Az államtitkár sajnálkozását fejezte ki, hogy a politikai viták műhelyei kiszorultak az egyetemekről. Általában kitiltották a politizálást a felsőoktatásból, ami nem jó, mert a hallgatók vitakultúrája – ebből kifolyólag – rendkívül alacsony szinten van. Bizonyára található kulturált megoldás, hogy ez megváltozzon, fogalmazott Rétvári. Az államtitkár a civil a szervezetek fontosságát és a politikai döntéshozatalba történő bekapcsolódását hangsúlyozta, hogy bele tudjanak szólni a készülő jogszabályok alakulásába.

Fülöp Attila

kabinetfőnök (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) az idei családpolitikai aktualitásokról beszélt. Elmondta, a család- és a szociálpolitika viszonylag fiatal terület, az utóbbi 100-150 évben alakult ki, hiszen korábban a 3 generációt is tömörítő nagycsaládok oldották meg az idősekről való gondoskodást, amit később az állam vállalt magára. Az államtitkár szólt a tavaly bevezetett családi adózás előnyeiről, a gyes meghosszabbításáról, a családi adókedvezményekről, amelyek mind-mind pénzügyi ösztönzésül szolgálnak és megkönnyítik a polgárok életét, a finomhangolás azonban még hátra van.

Értékőrzés, európai kultúra, nemzeti identitás a harmadik évezredben volt a címe

Miklós Péter

történész, a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszámolójának. A nemzeti identitás kérdését taglalta, amely az utóbbi időben jelentősen felértékelődött a modernizálódó és egységesülő világunkban. Az EU által is preferált értékek, mint amilyen az integráció, a globalizáció azonos súllyal jelennek meg, mint a regionalizmus, a helyi értékek megerősítése, ami csak látszólag tűnik ellentmondásosnak, hiszen az Unió is egységként kezeli őket.

Jancsák Csaba

, a SZTE ifjúságszociológusa a magyar fiatalok évtizedek során tapasztalt értékvilágának változásairól értekezett. A legújabb kutatások azt mutatják, felértékelődik a korosztály bizalma a biztonságot jelentő közösségek iránt, előtétbe kerül a család szerepe, jellemző a materiális világtól való elfordulás, egyre inkább foglalkoztatja az ifjú nemzedéket az ontológiai kiútkeresés: mi végre vagyunk a világban? Az utolsó 2 évben tapasztalták, egyre fontosabbá vált a megkérdezettek számára a szerelem, a szellemi értékek, a béke, és kevésbé lényegesek a gazdagság és a hatalom. Jancsák is az egyetemi politikai vitakultúra visszaállítását sürgette. Ha nem az egyetemi előadótermekben beszélik meg ezeket a kérdéseket, marad a kocsma, ahol mindig a hangosabb, az erősebb vagy éppen a részegebb fél győz, szögezte le az előadó, ezt pedig nem lenne szabad megengednünk. A konferencia levezetői

Haág Zalán

, a Szeged Megyei Jogú Város Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi bizottságának elnöke és

Bene Tamás

, a DKMT Eurorégió Ifjúsági Szövetség elnöke voltak.