Rétvári Bence: a kormány a Btk. szigorítására készül + VIDEÓ


Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára Szegeden járt, ahol részt vett és maga is előadást tartott, a Hagyomány és modernitás címmel rendezett konferencián.
Felszólalásának központi témája a fiatalok politikai érdekképviselete a XXI. században volt. Első kérdésünk is ezzel kapcsolatos.
– Az idei költségvetésben milyen súllyal kezeli a kormány az ifjúságpolitikát?
– A kormány az adórendszert és a teljes államháztartási rendszert átszabta a fiatal generáció javára, hiszen január 1-jétől lépett életbe az az új adózási rendszer, ami sok más államban évtizedek óta működik, és a népességfogyást hivatott megállítani ez pedig a családi adózás rendszere. A kormány az eddigiekkel ellentétben a családok autonómiáját annyira tiszteli, hogy azoknak a gyermeknevelésre fordított bevételeit kiveszi az adórendszerből. Nem kell bevallani sem, amikor a személyi jövedelemadót kiveti a hatóság, azt teljes mértékben a családoknál hagyja. Így sokkal több lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalok nevelésére nagyobb források álljanak rendelkezésre, illetve ők is a családban sajátítsák el azokat a példákat, amelyek fontosak lehetnek életük során. Egy ifjú már nyilván teljesen modernül közelíti meg az aktuális eseményeket, de fontos, hogy a családi hagyomány átörökítődjék benne. Ezen túlmenően az oktatás terén lényeges a fiatalok számára kiszámítható környezetet szavatolni. Ezért zajlik a felsőoktatási meg a közoktatási törvény átfogó átvizsgálása és egy új jogszabály elkészítése, hogy mind tartalmában, mind formájában kiszámíthatóbb legyen a tanulás mindenki számára. A magyar oktatás versenyképessége úgy maradjon meg Európában, hogy a nálunk bevált történelmi hagyományok szerinti előnyöket semmiképpen ne veszítsük el azért, mert más országokban másfajta előírások vonatkoznak a közoktatásra, illetve a felsőoktatásra.
– Van-e stratégiája a kormánynak arra vonatkozóan, hogyan állítsa meg a fiatal, diplomás munkaerő elvándorlását?
– A fiatalok addig fognak elmenni Magyarországról, amíg nem látják jövőjüket itt, amíg nem látják, hogy Magyarország egy prosperáló gazdaság. A legfontosabbnak a munkahelyek teremtését tartjuk a számukra is. Ha létrejön az 1 millió új munkahely, akkor ezek a fiatalok, akik most külföldön vannak, vissza fognak jönni. Nyilvánvalóan különböző kedvezményekkel is segíti a kormány, hogy könnyebben jussanak munkához, a részmunkaidőben foglalkoztatott kismamák esetében is például radikális járulékcsökkentés történt a január 1-jei adóváltozásokkal. Ezen túlmenően a fiatalok számára a különböző adó- és járuléktörvények a munkába állásnál, a pályakezdésnél további előnyöket tartalmaznak. Célunk, hogy az iparágakban, főleg a nemzetközi szolgáltató központok kiépítésében a nyelvet beszélő fiatalok számára biztosított legyen a megélhetés és a karrier. A családalapításhoz szükséges lakás megszerzéséhez az új Széchenyi-tervben az egyik prioritás az új lakások, bérlakások építése, illetve a lakástakarékosság fokozott ösztönzése, ami a fiatalok lakhatási gondjait hivatott enyhíteni.
– A múlt hétvégi diszkó-tragédiához hasonló balesetek megakadályozására milyen intézkedésekkel készül a kormány, továbbá van-e kidolgozott stratégiája a party-drogok rohamos terjedése ellen?
– Ezek a szörnyű tragédiák, főleg ami a West Balkanban történt, jól mutatja, bár a jogszabálykörnyezet biztosít garanciákat arra, hogy a fiatalok biztonságos körülmények között tudjanak szórakozni, ettől függetlenül az állami szervek annyira meggyengültek az elmúlt 8 évben, olyan mértékben tudatosan leépítették őket és elvették hatáskörüket, hogy nem voltak képesek betartatni a jogszabályokat. Itt is erről volt szó. Nem kismértékben lépte túl az engedélyezett a különböző mutatószámokat, hanem többszörösen a nyitva tartásban és a befogadóképességben is. Ezért fontos a kormányhivatalok, Kormányablakok felállítása, 15 dekoncentrált szerv összevonása és az új megyei kormánymegbízotti tisztség visszaállítása. Ezek mind azt hivatottak szolgálni, hogy az állam hatalma, a törvények uralma effektívebb legyen, és az állam képes legyen arra, hogy ezeknek érvényt szerezzen. A partidrogok használata és terjesztése szorosan ezzel függ össze. A kábítószer-szabályozás tekintetében az első Orbán-kormány szigorúbb drogpolitikája után egy teljes felpuhítás következett, elsősorban Bárándy miniszter úr tevékenysége következtében. Ekkor a törvénykönyvet több tekintetben módosították. Mi egy újfajta, szigorúbb büntetőpolitikát vezettünk be 2010-ben, 2011-ben pedig egyszer tervezzük a Btk. módosítását a kiszámíthatóbb jogalkalmazás érdekében. Nyilván azt is meg fogjuk nézni, hogy a kábítószer-használat elősegítése, mint önálló bűncselekménynek a kivétele a Btk.-ból, mennyiben járul hozzá a kábítószerek terjedéséhez. Ezt nem egy hirtelen intézkedésként kell megtenni, hanem vizsgálni azt is, Magyarországon miként alakultak a fiatalok drogfogyasztási szokásai. Most már nyilván mások, mint 8 évvel ezelőtt. Olyan szerek vannak forgalomban, amelyeket tiltólistára kell tenni és erélyesen fellépni ellenük. A Btk. szigorítása természetesen nem tabutéma a kormányzat előtt ezen kérdéskörben sem.
