Pálffy István: Demokratikus az új médiatörvény + VIDEÓ
Nemcsak a médiatörvénynek szólnak a vádak
– Mi az, ami a nyugatiaknál mégis kiverte a biztosítékot? – Nem tudok a fejükkel gondolkodni, azt hiszem, nemcsak a médiatörvénynek szólnak a vádak, hanem Magyarországgal, sok esetben nyilván a politikával, a kormányzattal kapcsolatos jogos vagy jogtalan észrevételek ezek a bírálatok. Nem látom, hol a probléma, hiszen a sajtónak és az internetes tartalmaknak a hatósági szabályozása nem ér véget. Bíróság előtt megtámadható, és végső soron minden médiával kapcsolatos ügyben a bíróságé a végső szó. – Ez eddig is így volt. – Pusztán annyi történik, hogy az eddigi sajtó törvénykeretei között, illetve az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabály keretei között zajló szabályozás átkerül a hatóság kezébe, de ugyanúgy megvan, mint megvolt korábban. A korábbi döntések is megtámadhatóak voltak a bíróság előtt, és ezek is azok lesznek. A dolog másik része: az EU Alapjogi Chartájának 1. és 11. cikke, az emberi méltóság védelme, meg a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, más szóval: a sajtószabadság védelme adott esetben két ütköző alapjog lesz. Ezt az ütközést kell mindig feloldani. A sajtónak egyrészt tiszteletben kell tartania, hogy elmondja a véleményét, de nem sérti az emberek vagy emberi csoportok méltóságát, másrészt, ha mégis ilyen történik, vagy ilyen értelmű panasz érkezik, akkor kell legyen egy szerv, amely ezt eldönti. Ebben az esetben először egy hatóság, majd a bíróság. Ez demokratikus, és szerintem rendben is van. – Továbbra sem világos, mi változott. – Eddig nem így volt, mert polgári peres eljárásban dőlt el a kérdés. A lényeg nem változott: bíróságon dől el az ügy, ez a fontos. Akkor korlátozná a törvény a sajtó szabadságát, ha előzetes cenzúra lenne, ami nincs, hiszen a vélemények közölhetők és hozzáférhetők. A már említett EU Charta 11. cikkének ez a lényege. Miután a bíróság dönt a vitás ügyekben, így egy független hatalmi ág kezébe adtuk a döntés jogát, és nem a politika hatáskörébe tartozik. Az egész vita szerintem vad vagdalózás, hiszen nincs jogszabály, amely a fenti értékeket veszélyeztetné.Ha kell, változtatnak
– A miniszterelnök december 23-i Hír Tv-s interjújában beszélt a médiatörvényről. Azt mondta, „mérsékelt jelentőséget tulajdonít a külföldi véleményeknek”, és eszük ágában nincs változtatni a törvényen, mert „ha megijednénk, akkor egy önbizalom-hiányos ország benyomását keltenénk.” Január 7-én Orbán már úgy fogalmazott, figyelni fogják a törvény gyakorlati megvalósítását, és ha úgy látják, hogy bármilyen politikai aggály valósnak bizonyul, készen állnak a módosítására. – A két kijelentés nincs ellentétben egymással. Magyarán: a szándékunk szerint egy jottányit sem változtatunk a törvényen, ha azonban van olyan európai kívánalom és jelentős szempont, erő, ami alapján módosítani kell a jogszabályt, akkor majd változtatunk. A kettő nem egymásnak ellentmondó, hanem egymás mellett is megálló kijelentés. – Tehát az államosításra, a politikai vezérlésre, a sajtószabadság korlátozására vonatkozó bírálatok egyáltalán nem helytállóak? – Hogyan is lehetnének? Mindazok a szabályok, amelyek felállítják a médiatanács testületét, azok kétharmados szavazatarányt kívánnak a Parlamentben. A szavazatarány ma ilyen jelölteket hozott be, máskor másmilyeneket, hiszen a rendszer folyamatosan követi a parlamenti matematikát, amit a választók előállítanak. Ezzel semmi probléma az égadta világon nincs, és nem is lesz. – A bírálók a médiaügyi főregulátor – a miniszterelnök egyik bizalmasa – 9 évre történő kinevezését sem nézik jó szemmel. – Sokféle szabályozás létezik Európában, rövidebb idejű és hasonló nagyságrendű. Magyarországon mindazon intézmények, amelyek a kormányzattól vagy parlamenti ciklustól függetlenül tevékenykednek, azok 5-12 éves működési ciklusban teszik a dolgukat: ilyen a Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék, az ügyészség stb. Lehet azon vitatkozni, hogy a 6 kevesebb, mint a 9, a 12 pedig több, mint a 6, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy 9 év múlva egy másik helyzet áll elő. A kinevezés hossza azért is fontos, mert a médiairányításnak a hatósági elnökletét és az egész rendszert nem egy, hanem 2 parlamenti ciklussal tolja el. – Ha nem politikusként, hanem újságíróként nyilatkozna, akkor is támogatná az új médiatörvényt? – Természetesen, mert könnyíti az újságírók munkáját, és biztosítja számukra a szabad munkakörülményeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024