Orbán: nem lehet elbújni a munka elől

A miniszterelnök szerint nem lehet elbújni a munka elől, és helyette szociális juttatásokat remélni. Orbán Viktor ezt az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pénteki budapesti bemutatóján hangsúlyozta, ahol közölte: Magyarországot ésszerűen újjá kell szervezni, a gazdaságpolitika középpontjába a munkát kell állítani. Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahely teremtését segítse elő - mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar embert megöli a tétlenség, és minél kevesebben dolgoznak az országban, annál rosszabb lesz élni Magyarországon, mert a hangulat is egyre rosszabb lesz. A gazdaságpolitika középpontjába ezért a munkát kell állítani.

Kifejtette: Magyarországon jelenleg a munkára képes embereknek csak az 55 százaléka dolgozik, míg az EU-ban ez 65 százalék. Ez nem maradhat így - mondta -, ezért először el kell érni az EU-átlagot, majd azt meg kell haladni, és "nekünk kell Európában a legmagasabb foglalkoztatást bemutatni". Így szerinte olyan államokkal is versenyképessé válhat termelékenység és termelés szempontjából Magyarország, mint Kína vagy Brazília.

Nem lehet elbújni

A miniszterelnök kijelentette: Magyarországon nem lehet elbújni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról azt remélve, hogy majd az állam munka helyett valamilyen, másoktól beszedett adókból szociális juttatásokat fog fizetni; ez ugyanis nem korrekt eljárás. Álláspontja szerint ha nem fogadjuk el azt a tételt, hogy nem lehet elmenekülni a munka elől, akkor nincs esély a gazdaságpolitika sikerességére. A strukturális reformprogramoknak ezért éppen az az értelme, hogy mindenkit meghívjon és bent tartson a munkaerőpiacon.

Orbán Viktor

szerint "van valami kéjes aberráció a magyar közéletben, amely minden egyes gazdasági konferenciától azt várja, mikor ejtik ki azt a bűvös szót, hogy megszorítás. (...) Sosem fogom megérteni, hogy a baloldal gazdaságpolitikai logikájának miért áll a középpontjában a megszorítás, és miközben egyébként a saját társadalmi bázisuk is retteg ettől, miért éreznek kéjes kielégülést, amikor azt mondhatják, hogy 'és most megszorítunk'". Kétségkívül, Magyarország nem költhet annyit, mint amennyit költ; vannak célok, amelyekre nem költhet, mert nem igazolhatók azok, vagy mert pazarlóak, és vannak bevételek, amelyeket nem szed be, pedig be kellene, ezért a kiadásokat csökkenteni kell, bizonyos területeken pedig a bevételeket növelni - emelte ki.

Megszorítás helyett újjászervezés

Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem megszorítás, hanem újjászervezés, a kormány politikájának középpontjában ezért Magyarország ésszerű újjászervezése áll: ez fogja magával hozni a kiadások csökkentését és a bevételek növekedését, ez fogja helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt, ez tartja majd 3 százalék alatt a költségvetési hiányt, és teszi lehetővé az államadósság csökkentését. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindig meg kell küzdeni "a múlt erőivel", amelyek azon dolgoznak, hogy Magyarországot visszavigyék a nemzetközi gyámság alá, a megszorításokba, az eladósodásba, "amin persze aztán ők" jól kereshetnek a becsületesen dolgozók rovására. Egy ország átszervezésére, versenyképessé tételére egy emberöltőben csak egyszer adódik lehetőség, többször nem - mondta a kormányfő, aki szerint ha a hazai kis- és középvállalkozások egyre többen lesznek, és sikeresebbé válnak, belátható időn belül az egész ország erősebb, sikeresebb és boldogabb lesz. A korábbi pályázati rendszerről a miniszterelnök azt mondta, "ami itt uralkodott, az egy disznóól volt. Átgondolatlan, korrupt, áttekinthetetlen, követhetetlen, az embereket megalázó, a pályázókat kiszolgáltatottságra ítélő", többeknek hatalmi pozíciókat biztosító szisztéma volt. "Néhány disznóólat már volt módom személyesen is, saját kezemmel kitakarítani, ezért biztosak lehetünk abban (...), hogy ezzel a hodállyal is el fogunk majd bánni" - tette hozzá.

Az ország legkomolyabb versenyereje

Orbán Viktor kifejtette: egy évvel ezelőtt Magyarország a szakadék szélén táncolt, az államháztartást az "IMF-hitel lélegeztető készüléke" tartotta életben akkor, amikor a választók véghez vitték az elmúlt évtizedek európai viszonylatban is kiemelkedő, legnagyobb politikai fordulatát. Véleménye szerint a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége és az ebből fakadó politikai stabilitás a "legkomolyabb versenyelőnye" ma Magyarországnak. A választások óta eltelt kilenc hónapot értékelve Orbán Viktor közölte: az ország készen áll a teljes megújulásra, a magyar államháztartás az egyik legstabilabb Európában, az ország nem szorult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére, a piacról finanszírozza magát, és most elindít egy olyan gazdasági tervet, amely talán egész Európa számára példamutató lehet. A kilenc hónap eredményei között említette például a politikai osztály létszámának megfelezését, a "hamis számokra" épülő büdzsé stabilizálását, a minden idők legalacsonyabb kulcsára épülő, arányos adórendszert, az alacsony társaságiadó-kulcsot, az ismét hároméves gyest, a kettős állampolgárságot, az állami vezetők "horribilis jövedelmeinek megzabolázását", a bűnözéssel szembeni szigorúbb fellépést és az adóhivatal korszerűsítését. "Magyarország egy olyan országgá vált (...), ahol az adót be kell fizetni. És ha nem fizeti be valaki magától, attól be fogjuk szedni mindig és minden körülmények között" - jelentette ki. Hozzátette azt is, hogy bár óriási vitákkal kísérve, de megmentették az összeomlástól a nyugdíjrendszert, ugyanis "az fenyegette Magyarországot, hogy igazi ukrajnai helyzet áll elő", amikor az állam a vele szemben fennálló kötelezettségeket, például a nyugdíjak kifizetését, nem tudja teljesíteni. "Mi, magyarok nem azt magyarázzuk, mit miért nem lehet megtenni, nem pusztán arra vállalkozunk, hogy átvészeljük a viharos időket, hanem arra is, hogy teljesen megújítsuk Magyarországot, és hogy néhány év alatt néhány fontos területen ismét az európai élmezőnyhöz tartozzunk" - mondta a miniszterelnök.