A bűnszervezet vádját és az üzletszerű csalás minősítést igyekezett cáfolni Zuschlag János az utolsó szó jogán, az ellene és társai ellen folyó per fellebbviteli tárgyalásán pénteken a Szegedi Ítélőtáblán. A Szegedi Ítélőtábla január 31-én hirdet határozatot a Zuschlag és társai ellen folyó perben – közölte a pénteki tárgyalási nap végén Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró. "Az elmúlt húsz év minden bűnét, hibáját nem lehet rajtam számon kérni" – mondta a tárgyalóterembe megbilincselve, két fegyőr vezetésével érkező egykori szocialista politikus. Nem bűnszervezetben, és nem a személyes haszonszerzés érdekében követték el a csalást - hangsúlyozta az elsőrendű vádlott, aki a rá kiszabott nyolc és fél éves börtönbüntetést aránytalanul súlyosnak tartja. Állítása szerint a civil szervezetek elnökei nem tudtak a pályázatokról, egymás tevékenységéről, és soha nem is egyeztettek egymással. Zuschlag János azt mondta, csupán országgyűlési képviselőként adott utasításokat munkatársainak, korábbi személyi titkárának, a másodrendű vádlott Lados Istvánnak, illetve a negyedrendű vádlottnak, Őri Andrásnak. Szavai szerint a lobbizásánál nem történt törvénytelen dolog, az ifjúsági pályázatok segítése a feladatai közé tartozott, erre politikai mandátuma volt. Az apparátust soha nem befolyásolta, csupán politikusoktól kért segítséget, de ez szükségszerű volt, hiszen bizonyos kérdésekben politikai döntéseket kellett hozni – fogalmazott a vádlott negyvenperces, részben papírról olvasott felszólalásában. Zuschlag János álláspontja szerint az elsőfokú bíróság számtalan tanúvallomást félreértelmezett. Önkényesen választotta ki a tanúkat, akiktől idézett az ítéletben, és szerinte a vallomásokból is úgy emelt ki részleteket, hogy azok értelme megváltozott. Az ítélet által idézett tanúk alig említenek konkrétumokat, vallomásaik feltételezésekre épülnek - mondta a vádlott, aki szerint Lados István vallomása, amely az ítélet alapját képezte, hemzseg az önellentmondásoktól és a tárgyi tévedésektől. A Fiatal Baloldal vezetése nem volt tisztában azzal, hogy a politikai ifjúsági szervezet programjainak finanszírozása fiktív pályázatok segítségével történik – mondta Zuschlag János. A vádlott elismerte, hogy koordinálta a védekezést, de ezt egyszemélyben tette. Állítása szerint soha nem próbálta törvénytelen eszközökkel befolyásolni a nyomozást, nem volt olyan kapcsolata, amellyel erre lehetősége lett volna. Mint mondta, azért fordult Lusztig Péterhez - aki 2007-ben a rendőrséget is felügyelő önkormányzati minisztériumban, Lamperth Mónika akkori miniszter kabinetirodáján dolgozott -, mert az ügy az eljárás során politikai dimenziót kapott. Zuschlag János úgy látta, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság erkölcsi és politikai filozófiai szempontból értékelte a történteket. Példát akart statuálni a büntetés kiszabásánál, és nem vette figyelembe a kárenyhítését, a megbánást, s azt sem, hogy már három és fél éve van előzetes letartóztatásban. A kár megtérítése - mint mondta - legális forrásból történt. A vádlott azonban a táblabíróság előtt sem kívánta megjelölni, milyen forrásból teremtette elő a visszafizetett 50 millió forintot. Katus Ferenc is vitatta az elsőfokú ítélet megállapításait
Tételesen vitatta az elsőfokú ítélet megállapításait a harmadrendű vádlott, Katus Ferenc a Zuschlag János és társai ellen folyó per fellebbviteli tárgyalásán pénteken, a Szegedi Ítélőtáblán. "Hanyag voltam, egy beavatatlan stróman" – mondta az utolsó szó jogán a vádlott, aki hangsúlyozta, ifjúsági szolgáltató irodát működtetett Kiskunhalason, pályázati támogatással programokat valósított meg, és úgy gondolta, minden törvényesen zajlik. "Az én tudtommal és beleegyezésemmel nem történt bűncselekmény" – fogalmazott a két és fél évet előzetes letartóztatásban töltő, első fokon öt év hat hónap börtönbüntetéssel sújtott férfi. Katus Ferenc elismerte, hogy átvette ugyan néhány ifjúsági szervezet elnöki posztját, azt azonban csak a szoros pályázati határidő miatt tette, abban a hiszemben, hogy a támogatott programok megvalósulnak. A vádlott az ügyészség tevékenységét is bírálta, véleménye szerint a vádhatóság igyekezett irányítani a tanúvallomásokat. Különösen a másodrendű vádlott, Lados István által elmondottakat, aki - szerinte - a vádalku reményében beszélt. Január végén hirdet határozatot a táblabíróság
A Szegedi Ítélőtábla január 31-én hirdet határozatot a Zuschlag és társai ellen folyó perben – közölte a pénteki tárgyalási nap végén Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró. A kedden kezdődött fellebbviteli tárgyaláson Horányi Miklós ügyész az első fokon kiszabott büntetések súlyosítását kérte, és azt indítványozta, hogy a vádlottak fegyházban töltsék le a büntetésüket. A szegedi fellebbviteli főügyész a perbeszédében kifejtette, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szerteágazó ügy egészét részletesen felderítette a 85 tárgyalási napon. Mint mondta, néhány apró pontatlanságot és elírást leszámítva az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás helytálló. Az első fokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete szerint az egykori szocialista politikus és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul használtak föl több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították. Az elsőfokú bíróság Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. Az ügyvédek a perbeszédekben, illetve a vádlottak az utolsó szó jogán - részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában - a büntetés mérséklését kérték, illetve felmentésért folyamodtak. Az ügyvédek egyöntetű álláspontja szerint a vádlottak tettei nem tekinthetők bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett bűncselekménynek. Az ügyben érintett civil szervezetek vezető posztjait betöltő vádlottak nem tudtak arról, hogy a fiktív pályázatok alapján befolyt összegeket milyen célra fordították, s köztük nem volt hosszan tartó, összehangolt együttműködés - hangsúlyozták. A védők szerint a bíróság a bűnszervezet meglétét lényegében a másodrendű vádlott, Lados István – Zuschlag János egykori személyi titkárának – önellentmondásokkal és gyakran más vallomásokkal is ellentétben álló nyilatkozataira alapozta. Annak ellenére, hogy ezek hitele megkérdőjelezhető, hiszen Lados István az eljárás során végig a vádalku reményében tett vallomást - magyarázták. Zuschlag János védője, Kovács M. Gábor szerint a civil szervezetek pályáztatási rendszerének kormányokon átívelő rossz működése nem róható súlyosbító körülményként a vádlottak terhére. Marsovszky Balázs hatodrendű vádlott védője, Bánáti János pedig azt hangsúlyozta, nem lehet elverni a port a vádlottakon "húsz év magyar jogalkotásának bűnös mulasztása", a hazai pártfinanszírozás szabályozatlansága miatt.
