Két és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Weiszenberger László volt kiskunhalasi szocialista politikust befolyással üzérkedés miatt a Zuschlag-ügyhöz kapcsolódó ügyben csütörtökön jogerősen a Legfelsőbb Bíróság (LB).
Az eljárás adatai szerint
Weiszenberger
2003-ban kistérségi megbízott volt, és 5 millió forintot kért vállalkozóktól azért, hogy közbenjárjon egy 17 milliós pályázat kedvező elbírálásáért. Ezzel összefüggésben 2,5 milliós kölcsönszerződés készült, amely alapján 2004-ben fizetési felszólítást is küldött Weiszenberger. Egy vállalkozó azonban titokban kép- és hangfelvételt készített, amikor Weiszenberger arról beszélt, hogy ellenszolgáltatásért vissza nem térítendő állami támogatást tud szerezni. Egyes hírek szerint a felvételt a Zuschlag-ügy nyomozása közben, egy házkutatás során találta meg az ügyészség. A botrány akkor pattant ki, amikor a 2005-ben készült rejtett kamerás felvételt 2007-ben a Hír TV bemutatta. A nyomozás során Weiszenberger beismerte, a büntetőeljárási törvény alapján még megállapodás is született az ügyész és a vádlott között a cselekmény minősítéséről és közösen lemondtak a bírósági tárgyalás megtartásáról, amelyért cserébe Weiszenberger enyhébb büntetésre számíthatott. Az ügy elsőfokú bírája azonban - aki a Zuschlag-ügyet is tárgyalta első fokon - Weiszenberger ügyében részletes bizonyítási eljárást tartott szükségesnek és elkezdte az ügy tárgyalását. Ezután a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2009 februárjában minősített vesztegetés és minősített befolyással való üzérkedés miatt öt év letöltendő szabadságvesztést szabott ki. Ugyanakkor az eljárás során nem sikerült tisztázni, hogy kapott-e valójában pénzt Weiszenberger, illetve, hogy voltak-e egyáltalán minisztériumi kapcsolatai, és ha igen, felhasználta-e azokat korrupciós cselekményei során. Fellebbezések folytán másod fokon a Szegedi Ítélőtábla elé került az ügy, ahol 2010 márciusában már csupán a minősített befolyással üzérkedést állapították meg és 2 év 6 hónap letöltendőre mérsékelték Weiszenberger büntetését. Az ügy ismételt fellebbezések nyomán került harmad fokon a Legfelsőbb Bíróság elé. Csütörtökön a Legfőbb Ügyészség képviselője lényegében az elsőfokú, súlyosabb ítélet jogerőre emelését és a vesztegetés megállapítását kérte azzal, hogy Weiszenberger kistérségi megbízotti mivoltában hivatalos személyként követte el a korrupciós cselekményt. A védő ugyanakkor elsődlegesen a korábbi döntések hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte a Legfelsőbb Bíróságtól. Érvelése szerint az ügy nem kellően felderített, a vádban szereplő pályázat körülményei, az elbírálás módja tisztázatlanok. Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott és az ügyészségi nyomozó megállapodása alapján a tárgyalásról lemondás keretében elé került ügyben - a védő szerint - elfogultan járt el. Másodlagosan a védelem a befolyással üzérkedés alapesetének megállapítását és letöltendő helyett felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság harmadfokú jogerős ítéletében helybenhagyta a tábla másodfokú döntését, azaz 2,5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Weiszenbergert minősített befolyással üzérkedés miatt. A szóbeli indokolás szerint Weiszenberger hivatalos formában a vádbeli pályázati döntéshozatalba nem tudott beavatkozni, nem állapítható meg, hogy a vádlott hivatalos személyként, hivatali működésével összefüggésében követte el a pályázattal kapcsolatos korrupciós cselekményt, így tevékenysége nem minősülhet vesztegetésnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.