A belvízzel elöntött területek nagysága a 83 ezer hektárt meghaladja az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) területén. Érdemben nem változott december óta az elöntött területek állapota, ráadásul még harmadennyi hektár van teljesen felázva, vizenyősen, sárosan. Kozák Péter igazgató szerint májusig jelentős javulás nem várható. „Sajnos úgy áll a helyzet, hogy a belvízi elöntés tartósan beállt erre a 80-85 ezer hektáros szintre. Mi belvíz alatt csak a szabad területek felszíni elöntését értjük, az átnedvesedett területek aránya ennek akár az egy harmadával is több lehet. Ott a víz nem látszik, de teljesen át van ázva a föld, sáros és használhatatlan” – festette le a szomorú helyzetet az igazgató, aki a természeti csapás jellegéről is beszélt. Mint elmondta, a belvíz forrása érkezhet felülről, nagy, tartós csapadék miatt összegyűlt vízként, ami valamilyen probléma miatt nem tud elszivárogni. A belvíznek a második fázisa – amiben már most vagyunk – pedig az úgynevezett alulról jövő talajvíz. A talaj felső rétegei telítődtek és ennek hatását sokszorozza a talajvízszintek intenzív emelkedése.
„Működési területünkön a talajvízszintek egy méter közeli szintet vesznek fel, de vannak olyan mélyfekvésű földterületek, ahol ez a terepfelszínt is eléri. Innentől kezdve a csatornák nemcsak a csapadékot, hanem a talajvizet is le kell, hogy vezessék. Sajnos ezt már kevesebb hatékonysággal teszik” – fűzte hozzá.
1000 milliméter felett „támadt” a víz
„Az elmúlt egy évben szinte folyamatosan esett az eső, a hó. Területünk csapadékátlaga 500-600 milliméter, most néhány helyen elérte az 1300 millimétert, ez pedig döntően hozzájárult a talajvíz emelkedéséhez is. 100 éve nem mértek 1000 milliméternyi csapadékösszeget” – emelte ki a szakember. „Kritikus ez az időszak, extrém a helyzet. A talajvízszint sokkal nagyobb reakcióidővel rendelkezik, tehát lassabban emelkedik és lassabban süllyed. Csak akkor lehet a belvízhelyzet tartós javulására számítani, ha megszűnik a jelentős csapadékmennyiség, a párolgás nagyobb értékeket tud felvenni, a talajvízszint pedig elkezd süllyedni. Tehát elég bonyolult problémakörről beszélünk. Sajnos a kilátások nem túl rózsások, az előrejelzések szerint a csapadékos időjárás nem szűnik meg, februárban és márciusban is az átlagosnál több eső lesz, ráadásul januárban a talajvízszint is tovább emelkedett. Megvizsgáltuk, hogy hasonló körülmények közt, más területeken milyen lefolyású volt a belvíz, és arra a következtetésre jutottunk, hogy jelentős javulást májusig nem nagyon lehet felmutatni” – vázolta a kilátásokat Kozák Péter.
Eddig közel egymilliárd folyt el belvízmentesítésre
„Jelenleg az intézkedések középpontjában lakott területek és településrészek mentesítése áll. Minden kapacitásunkat erre irányítjuk. Ha itt javulás tapasztalható, akkor a külső területekre fogunk koncentrálni” – beszélt a vízügyi szakember a jelenleg folyó védekezésekről. „Napi szinten 20-40 millió forint közötti összeget emészt fel a védekezés. 2010. október 25-től a mai napig 920 milliót költöttünk el védekezésre, de lényegében a csapadéktevékenység hatására 2010. január óta belvízkészültségben vagyunk.” Az igazgató szerint belterületen nagyon sok olyan település került most rossz helyzetbe, ahol korábban nem is volt jellemző a belvíz. A felszíni vízelvezető hálózatok itt nem is voltak felkészülve ilyen extrém helyzetekre. „A védekezés szempontjából azonban az egyéni felelősségről sem szabad megfeledkezni” – emelte ki. „Ha házat építek, akkor figyeljek arra, hogy legyen ereszcsatornám, az megfelelő távolságra vigye el a vizet a házam falától. Ha a házam előtt van egy csatorna, akkor azt nem töltöm fel az autóbejárónál, hanem behelyezek egy átereszt. Az önkormányzatoknak pedig ellenőriznie kell, hogy megfelelően rendbe tartják-e a csatornákat, készítenie kell kármentesítési terveket, hiszen sokszor nem is tudják honnan, hová lehet szivattyúzni.”
A hatékonyság érdekében egységesítik a vízgazdálkodást
„Rendkívül sokat segítene a helyzeten, ha egységes irányítás alá kerülne a belvízvédekezés, aminek az előkészületei már kormányszinten folynak. A csatornák esetében jelenleg önkormányzati és állami tulajdonról beszélünk, ráadásul az állami tulajdonnak egy részét a vízgazdálkodási társulások kezelik, másik részét a vízügyi igazgatóságok. Az állami tulajdonú művek egységes kezelési rendszerbe kerülnek, ennek a jogszabályi előkészítése, végrehajtása folyamatban van. Jelenleg is az igazgatóságok szakmai felügyelete, irányítása alatt folyik a védekezés, és ha minden jól alakul, év végéig már a ’békeidőben’ történő kezelést, karbantartást is egységes koordináció alá vonják” – mutat rá a tervekre az Atikövizig vezetője. A védekezési terveknél az önkormányzati külterületi művek okoznak még problémákat, melyek régen valamilyen TSZ-hez tartoztak, vagy más szervezet kezelésében voltak, ezekről nem mindig rendelkezik a vízügy kellő információkkal. Itt fordulhat elő olykor, hogy be is szántják a csatornákat, hiszen az önkormányzatok a korlátozott lehetőségeik miatt főleg a belterületi csatornarendszerükre fókuszálnak. Gyakran a megváltozott tulajdonosi struktúra a csatornák tekintetében sem lett átvezetve a rendszerváltás után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.