A Szabad emlékezés szobránál hajtottak fejet a doni katasztrófa hősei előtt az esemény 68. évfordulója alkalmából Csongrád Megye Önkormányzata és a Rendezvényház. Az eseményen részt vett a tragédia egyik túlélője, Gancsa Lajos is, aki Zakar Péter megyei alelnökkel együtt helyezte el az emlékezés virágait a szobor előtt.
A második magyar hadsereggel kapcsolatban évtizedeken át csak azt hallottuk, hogy pusztulás, vereség, a katonai fegyelem megsértése, szégyen, fasizmus - pedig a sokszoros túlerőben, élő ember és anyagi fölényben lévő orosz hadsereg itt nem érte el a célját – mondta el a megemlékezésen
Zakar Péter
történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. Az orosz hadvezetés be akarta keríteni és meg akarta semmisíteni a teljes magyar hadsereget, ám ezt a tervüket a magyar katonák hősies ellenállása következtében nem tudták megvalósítani – tette hozzá. Mint az alelnök fogalmazott: a második magyar hadsereg katonái példát mutattak helytállásból, katonai erényekből, hazaszeretetből, és ma ez arra figyelmeztet bennünket, hogy becsüljük meg meg a békét, amiben itt Európában élhetünk. Az eseményen
Vihar Béla
Egy katona megy a hóban című művéből
Sövény Tibor
előadóművész tolmácsolt egy részletet. Végül politikai pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait
Kligl Sándor
Háború című szobra előtt. A doni magyar arcvonalat a II. világháborúban az oroszok 1943. január 12-14. között törték át. A 200 ezres magyar seregből több mint 100 ezren soha nem tértek haza. A II. világháborúban Csongrád megye embervesztesége megközelítette a 20 ezer főt. Közülük szinte minden második ember a Don-kanyarban esett el. Szeged 4728 fős teljes emberveszteségéből közel 3 ezer fő volt a doni áldozatok száma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.