Válságba kerülhet az euró?

Az eurózóna közel tizenkét éves fennállásának eddigi legsúlyosabb válságát élte 2010-ben. Eleinte úgy tűnhetett, a problémák az eurózóna perifériális országaira koncentrálódnak. A piac legott rá is ragasztotta a "disznók" (angolul PIGS) bélyeget ezekre az országokra (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország), bár már világosan látszik, hogy kisebb-nagyobb gondokkal ennél jóval több ország küszködik - írja a Portfolio.hu.

Az egységes válságkezelés, az országok egyéni érdekeinek ütközése, és az így kialakult tehetetlenség miatt alapjaiban rengett meg a bizalom az euró és a közösség szilárdságával szemben. Az európai integráció számára a tét most már annak eldöntése lehet, fennmarad-e a jelen formájában az euró vagy sem. A valutaövezet problémáit sommásan leginkább európai adósságválságként hivatkozzák, közelebbről nézve a nagyfokú integráció mellett vagy ellenére az egyes országok más és más úton jutottak el odáig, hogy helyzetük válságosnak legyen mondható. A közös fizetőeszköz, az alacsony kamatkörnyezet jó ideig elfedhette (sőt, gerjesztette) ezeket a problémákat, pedig a legtöbb esetben nem csupán a válság szülte pillanatnyi krízishelyzetről van szó. Görögörszág, Írország, Portugália, Spanyolország és Belgium - az öt országban közös, hogy mindegyikben igen magas az államadósság. 2012-re épp ez az ötös rendelkezhet az Európai Unión belül a legmagasabb államadósság-rátával. Egyben ők azok, akik a leglassabb gazdasági növekedésre számíthatnak a közeljövőben. A költségvetés konszolidálását megkezdték a görögök, írek, portugálok és spanyolok is, de az adósság a következő években még inkább nőni fog, az öreg kontinens számára egyébként jelentkező kihívások (például: öregedő társadalom, tartósan magas munkanélküliség) mellett kellene a krízishelyzetből kimenekülni. A befektetők bizalma azonban egyik mentőcsomag után sem állt helyre, legfeljebb csitult a vihar. Az Európai Központi Bank továbbra is vásárolja az országok államkötvényeit, időről időre olyan vélemények látnak napvilágot, amely szerint a következő egy-másfél évben néhány eurózóna tag ki is léphet a közösségből, de legalábbis jobban tennék, ha így tennének. A legnagyobb finanszírozó országnak, Németországnak pedig egyre terhesebb a megmentő szerepe. A legutóbbi uniós csúcs első napján (2010. december 16.) megállapodtak a tagállamok a Lisszaboni Szerződés módosításáról is, amelyre azért van szükség, hogy megteremtsék a jogi feltételeit egy - a mostani, 2013-ig tartó ideiglenest felváltó - állandó stabilizációs mechanizmus (egy bármikor hozzáférhető hitelkeret) létrehozásához. Mindössze két mondatból áll az a szöveg, amellyel az Európai Unió kormányai legkésőbb márciusig módosítani kívánják az uniós szerződést. Ezzel megnyílna az út, hogy 2013 első felétől állandó válságkezelési mechanizmus, ún. Európai Stabilitási Mechanizmus álljon fel, és kétségtelen, hogy azokat az aggodalmakat ez lehűtheti, amelyek amiatt alakultak ki, mert az eurózóna nem rendelkezett egységes és gyors válaszlépések tervével a görög válság kirobbanásakor. Más részről az utóbbi időben már az is aggodalmas, hogy az érintett országok esetleg sosem lesznek képesek visszafizetni hiteleiket, a közösségen belül csak "vándorol" az adósság, de valójában kérdéses, miként oldódik meg az adósságválság. (Forrás:

Portfolio.hu

)