Pokorni: Ne menjünk szembe az autópályán

Fokozatosan szabad csak szélesebb körben előírni az emelt szintű érettségit, időt hagyva a diákoknak és az iskoláknak felkészülni a szigorúbb követelményekre - így nyilatkozott Pokorni Zoltán fideszes oktatáspolitikus, volt oktatási miniszter, a parlament oktatási bizottságának elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában.

Úgy látja: elsődleges fontosságú, hogy idehaza is a talpára állítsák a most fejtetőn álló felsőoktatási piramist - azaz szélesíteni kell a felsőfokú képzések alsóbb szintjén tanulók rétegét, és ehhez képest meghatározni a mesterképzésben részt vevők arányát. A bolognai rendszer alapszakjainak átalakításával pedig elérhető, hogy már az alapdiplomának is legyen valós értéke a munkaerő-piacon - fogalmazott a politikus, aki szerint arra is ügyelni kell, hogy a felsőoktatásban ne az öncélú, teljesítményhez nem igazán kötődő intézmény-fenntartást finanszírozzák a források jelentős hányadával. Bologna kapcsán megjegyezte: a világgal azonos irányba kell haladni, nem lenne szerencsés szembe menni az autópályán. Az emelt szintű érettségi rendszere jól működött volna, ha nyolc évvel ezelőtt nem veri szét a Magyar Bálint-féle oktatáspolitika. Most az a kérdés, hogy mikorra és milyen ütemben lehet helyreállítani.

Pokorni Zoltán

szerint csak óvatosan szabad hozzányúlni a szabályozáshoz. “Mi azt mondjuk, hogy 2013-ra mondja meg a kormány, mely szakokra való bejutáshoz kell legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Nem látok ellentmondást az én és az oktatási államtitkárság véleménye között. Csak nem jó, ha egyszerre túl nagyot akarunk emelni a lécen. Ugyanis nem a gyerekek megalázása vagy továbbtanulástól való elriasztása a célunk. Időben kell jelezni a gyerekeknek, hogy többet kell tanulni, és a gimnáziumoknak is, hogy jobban fel kell készíteni a diákokat” - szögezte le az oktatáspolitikus, hozzátéve: sajnálta volna, ha 2014-ben egyszerre két emelt szintű vizsgát írtak volna elő a középiskolásoknak. Pokorni úgy véli: a szakok iránti “kereslet” is befolyásolhatja majd, hogy előírják-e az adott szakon a két emelt szintű érettségit a bejutás feltételeként “Pár keresett szakon, ahol nagyon nagy a verseny – az orvosin, az építészeten, az informatikus szakokon – elő lehet írni a kettőt. Ott, ahová lasszóval kell fogni most is a gyerekeket, lehet, 2014-től sem kell két emelt szintű vizsgát előírni” - hangzott el.

Sok-e a hallgatói arányszám vagy kevés?

Szükség van e arra, hogy egy-egy évjárat negyven százaléka részt vegyen valamilyen felsőoktatási képzésben? - hangzott a Hattól nyolcig kérdése. Ha a mai pangó, depressziós gazdasági állapothoz viszonyítunk, akár még lehetnének is kételyeink. Ám ha megnézzük, a sikeres nyugat-európai és tengerentúli országok nem negyven, hanem ötven, hatvan, hetven százalékban iskolázzák be a fiatalokat. Természetesen nem képeznek mindenkiből tudóst, tömegesen kapnak felsőfokú szakképzést, gyakorlatorientált főiskolai képzést az ottani fiatalok – reagált a volt oktatási miniszter. Megjegyezte: az az “egészséges”, ha sokan tanulnak gyakorlatorientált, főiskolai típusú diplomát adó képzésben, illetve hozzájuk képest egyharmadnyian a mesterképzésben, ahol tudósokat, elméleti embereket képeznek belőlük. “Magyarországon ez fordítva néz ki, ami tehát egy feje tetejére állított piramis, ez nincs így jól” - hangzott a beszélgetésben. Pokorni Zoltán szerint a bolognai típusú kétciklusú képzés éppen arra lenne hivatott, hogy rendezze ezt és talpára állítsa az itthoni fordított piramist. Hogy ezt a funkcióját mégsem töltheti be, annak oka az, hogy erőltetett ütemben vezette be az akkori kormány, ennek során pedig minden bevezetés körüli hibába belecsúsztak. “Ma a bolognai képzésnek csak az árnyoldalait látjuk, a hasznát, az előnyét pedig nem. De ne tagadjuk,hogy lehetnek, vannak előnyei. Az egész világ ebbe az irányba halad, nem szabadna szembe menni az autópályán” - szögezte le az oktatáspolitikus. Azért, hogy nálunk is betölthesse pozitív szerepét a bolognai folyamat, felül kell vizsgálni a hazai alapképzések jelentős részét, mégpedig úgy, hogy a felülvizsgálat után ezek önmagukban is értékes, a munkaerő-piacon is értékelt végzettséget adjanak– jelentette ki Pokorni.

Csökkenő népesség miatt némileg csökkenő keretszám

Sajtóhírek szerint a következő időszakban kétezerrel kevesebb hallgató juthat be az államilag finanszírozott képzésbe. Ennek a létszámvisszavételnek mi az oka? - kérdezte a Duna Televízió. Pokorni Zoltán úgy reagált: bár köztudott, hogy ma a diploma véd leginkább a munkanélküliség ellen, mégsem lehet “kiszúrni” a gyermekekkel; azaz taníttatni őket akkor is, ha tudjuk, hogy esetleg nem lesz állásuk. További okként jelölte meg a fideszes oktatáspolitikus a demográfiai csökkenést, amire valamilyen módon a felsőoktatásnak is válaszolnia kell. További ok a pénztelenség: annak sincs értelme,hogy kevés tanárral, rossz metódussal, pénzhiánnyal küszködve alulképezzük a gyerekeket ilyen nagy számban – szögezte le Pokorni Zoltán. Mennyiben javíthatja a felsőoktatás minőségét az, hogy a felsőoktatási törvény koncepciója szerint az eddiginél kisebb arányt képviselne egy-egy intézmény finanszírozásában a fejkvóta alapú támogatás? Az eddigi tapasztalatok szerint éppen ez vezetett - a minél több diákot felvenni és benntartani elv mentén - a minőségi problémákhoz - vetette fel a Hattól nyolcig. “Azért valamilyen módon a feladathoz kell kötni a pénzt” - reagált Pokorni Zoltán. Kifejtette: az egyetem feladata az oktatás és a kutatás; ezt a két feladatot kell dominánsnak tekinteni; amellett, hogy természetesen be kell hozni minőségi mutatókat is. A vita ma az arányokon folyik. Az államtitkárság tizenöt százalékban javasolja figyelembe venni a diákok létszámát, ugyanekkora arányban a kutatási eredményeket. A fennmaradó hetven százalék pedig valami egyéb legyen. “Azért egy kicsit sok a hetven százalék, ha nem mondjuk meg pontosan, hogy mi is ez. Ha pusztán a kapacitást, az intézmény fenntartását szolgálja, függetlenül attól, hogy van-e ott diák vagy kutatás, nos, az túlzó arány. A mozdulatlanságot több mint kétharmadnyi pénzzel finanszírozni, ezt Magyarország nem engedheti meg magának” - jelentette ki az oktatási bizottság elnöke. Hozzátette: a vita tehát most ezen folyik. Azon, hogy miként adjanak stabilitást a rendszernek, de mégse a meglévő merev intézményrendszert finanszírozzák, attól mindegy függetlenül, hogy ellátja-e feladatát vagy sem. (Forrás:

Duna Televízió Zrt.

Pintér Attila, felelős szerkesztő)