A Victoria Autósiskola mindent felvásárol - Az önkormányzat is hallgat
Pályázat útján a magyar államtól szerezték meg 2001-ben a szegedi civil szervezetek a Kossuth Lajos sugárút 29. szám alatt található ingatlanban azokat az irodákat, amelyekért nem kellett ugyan fizetniük, viszont 15 évig elidegenítési tilalom alatt állnak, sem eladniuk, sem kiadniuk nem lehet - csak külön állami engedéllyel -, rendeltetésszerűen kell használniuk a helyiségeket. Az épület egykoron a Magyar Honvédelmi Szövetség székháza volt, majd a rendszerváltás után - különböző vargabetűkkel - állami tulajdonba került. Az elején 16 civilszervezet működött itt, mára csak 8 maradt, a többieket távozásra kényszerítette, esetleg kivásárolta a házban székelő Victoria Autósiskola, vagy az ugyancsak itt tulajdonjoggal rendelkező Tiszabusz Kft. A két kft.-n kívül a szegedi önkormányzatnak is van egy 180 négyzetméteres irodája, meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek is. A megmaradt civil szervezetek és az azóta több mint 30 százalékos tulajdonjogot szerzett autósiskola közötti viszony annyira elmérgesedett, hogy a Victoriával egy hullámhosszon lévő másik kft. ügyvezetője, Sutka Ferenc biztonsági embereket hívott a legutóbbi társasházi közgyűlésre rendfenntartóknak, meg nyilván a másik tábor megfélemlítésére. Perek garmada indult, s a civilek talán joggal érzik úgy, hogy tulajdonképpen az ő eltávolításuk a végső cél.
Hogy került Botka kabinetfőnöke a civilek közé?
Minden akkor kezdődött, amikor elfoglalták 30 négyzetméteres irodájukat - fogott bele a szövevényes történet ismertetésébe Vikor Csaba, a Nagyító Alapítvány vezetője. A helyi Kincstári Vagyonigazgatóság (az MNV elődje) a Victoria Autósiskolát -, amely ugyancsak az épületben bérelt irodát, de nem volt tulajdonos - a társasház üzemeltetésével bízta meg. Egymás után tünedeztek el a civil szervezetek, fogyott a lakók száma és átláthatatlanná vált az üzemeltetés, mert a titkosan kezelt számlákba senki sem tekinthetett bele, a közös költség pedig az egekbe szökött. "Többször is kértük, mutassák meg, mire is ment el a pénz" - folytatja Vikor Csaba - "A meglévő tulajdoni hányadból mi is ki tudtuk számolni, ha mindenki kifizeti a ráeső részt, akkor kétszer-háromszor több pénznek kell lennie a kasszában, mint amennyi valójában volt." Egyértelművé vált, hogy valaki nem fizet, és nyilván a többieknek azért kell olyan sokat perkálniuk. A legjobb védekezés a támadás alapon a Victoria pert indított a renitenskedő civilek ellen. Ők is szervezkedni kezdtek, ügyvéd által szólították fel Bartos Pált, az autósiskola ügyvezetőjét, szíveskedjen számlákat bemutatni, hiszen a civilek alapítványi támogatásból, közpénzből, meg a felajánlott 1 százalékból tartják fenn magukat, s minden fillérrel el kell számolniuk. Eltelt közel 10 év, s Bartos Pál ezt a mai napig elfelejtette megtenni. "Miközben Bartos nem fizet, folyamatosan kártalanítja magát, ilyen-olyan takarítási számlákat nyújt be évekre visszamenőleg, s bejelenti a közgyűlésen, hogy ezeket mi fizessük ki" - magyarázza Vikor Csaba. A közgyűlés csak többségi szavazattal tud működni. A civilek szerint valamilyen rejtélyes oknál fogva rendre a Victoria mellett szavaz az önkormányzatot képviselő Munz és Társai ügyvédi iroda képviselője, a Tiszabusz Kft. és az MNV. Érdekes az önkormányzat szerepe az ügyben, amely 1240/tízezred tulajdonhányaddal rendelkezik. Egy üresen álló, 180 négyzetméteres iroda tulajdonosa, s valószínűleg rá is ugyanúgy vonatkozik az elidegenítési tilalom, mint a civilekre. Az irodát a Szegedi Sport és Fürdők Kft. használja, legalábbis papíron, az ingatlan ugyanis több éve üresen áll. Úgy tudjuk, a már említett Tiszabusz Kft. is valamilyen úton-módon kapcsolatban áll az önkormányzattal, hiszen Sutkáék utaztatják a város sportolóit. Az egész szövevényes ügyben Botka László polgármester kabinetfőnökének, Szabó Sándornak a neve is felmerült, aki a Diákparlament Egyesületének vezetőjeként ugyancsak kapott egy 40-45 négyzetméteres ingatlant a házban, amit aztán tüstént átadott/eladott Bartosnak. A földhivatalban az ingatlan már az autósiskola, illetve annak ügyvezetője nevén szerepel.
Igazoltatás a közgyűlésen
Hiába elégedetlenkednek, lázadnak a civilek, hogy drága a közös költség (a 30 négyzetméteres irodáért közel 50 ezer forint, ennyiért már akár bérelni is lehetne), a tulajdoni hányaduk együttesen alig 10 százalék. Ha össze kell hívni a társasházi közgyűlést, csak nehezen tudják megszerezni a törvény által előírt 10 százalékot. A legutóbbi közgyűlésre, amelyet az ellentábor képviselői november 30-ára, reggel 9 órára hívtak össze Molnár István ügyvéd Hajnóczy utcai irodájába, mi is elmentünk. Az ajtónál két biztonsági igazoltatott bennünket, csak így mehettünk be. Kérdésünkre, ki rendelte ide az őrző/védőket, Molnár István nem válaszolt, mint ahogy arra sem, milyen szándékkal tették ezt. A jelenlévők nem számítottak a sajtó érdeklődésére, ezért szavazásra bocsátották, maradhatunk-e. A nemek győztek, így el kellett hagynunk az irodát. Mint később megtudtuk, Sutka Ferenc elismerte, ő fogadta fel a biztonságiakat, és a legközelebbi közgyűlésen is vigyázni fognak a rendre. A civilek etikátlannak tartják az ellentábor húzását, no meg azt is, hogy reggel 9-re hívták össze - ügyvédjük, Márton Tibor szerint jogszabályellenesen - a közgyűlést, amikor mindenki dolgozik és elfoglalt. A civilek azt szerették volna, ha a társasház könyvelését és a számlákat egy független könyvvizsgáló is átnézi, a közgyűlés, pontosabban a már ismert négyes fogat (Victoria, önkormányzat, Tiszabusz, MNV) ezt leszavazta. Szerintük e taktikát alkalmazzák rendre, vagy távol maradnak a közgyűléstől, vagy előnyükkel élve és visszaélve mindent megszavaznak, ami a számukra előnyös.
Mennyi is az 1x1?
A számvizsgáló bizottság fiktív számlákat is talált, ezért a rendőrséghez és a bírósághoz fordult, valamint felkereste az APEH-ot is. Az ügyeket azonban mindig sikerült eltusolni. Két-három évig húzódott a nyomozás, majd bűncselekmény hiányában megszűnt. A bíróságon is akkor lehet bármit megtámadni, ha közgyűlési határozat van róla, ott pedig, mint említettük, a civilek igencsak gyengén állnak. Volt olyan, hogy a tárgyalást 5-ször is elnapolták. Mindegyik hatóságtól az jön vissza, hogy ezek olyan ügyek, amelyeket házon belül kell megoldani. Vikor Csabáék egy matematikához jól értő úriemberrel - a meglévő adatok alapján - elvégeztették a számítást. Meg volt adva előírásban, hogy az év eleji közgyűlésen meghatározott költségvetési tulajdoni hányadokra leosztva, kinek, mennyit kell fizetnie, egy-egy albetétre mennyi jut. Kiderült, hogy ezek a kiadások éveken keresztül mindig a duplájára voltak tervezve, magyarán: a civil szervezetek, az önkormányzat, meg az MNV fizettek, az viszont nem derült ki, hogy a Victoria fizetett-e, mert a ház működött, a számlákat pedig soha senki nem láthatta. A közös képviseletet ellátó Kuckó Kft.-nek lenne a feladata utánanézni és ellenőrizni a tulajdonosok befizetett számláit, de nem teszi, vagy ha igen, a civileket erről nem tájékoztatja. Vikor Csaba ezt így fogalmazza meg: "Azt látjuk, ha az előírásoknak megfelelően mindenki fizet, akkor 20 millió áramlik be, de évek óta elegendő 10 millióból működtetni a házat." A közgyűléseken rendre a drágább üzemeltetést szavaztatják meg az erősebb tagok. Ha a 30 ezer és a 300 ezer forintos üzemeltetési között kell választani, ők mindig a drágábbra voksolnak, mintha az lenne a céljuk, hogy a civilek ne tudják kifizetni, és költözzenek el, ők pedig felvásárolják irodáikat." Az önkormányzat huzamosabb ideje árulja 180 négyzetméteres irodáját 14 millió forintért, de nincs jelentkező, pedig kétszer is meghirdették. A Nagyító Alapítvány is felértékeltette 30 négyzetméteres irodáját, jó pár évvel ezelőtt 4 millióra taksálták. Ők is tisztában vannak azzal, hogy ennyiért valószínűleg nem tudnák eladni, csak azt nehezményezik, hogy a jogszabály nem egyformán vonatkozik mindenkire. Szerintük 10 éve nincs arányos közteherviselés a tulajdonosok között. Bartos Pál sorra vásárolja fel az ingatlanokat, Vikor Csaba szerint jó, ha összesen 5 milliót adott értük, előbb-utóbb az egész ház az övé lesz. A civilek meggyőződése, hogy Bartos üresre jelenti be a megszerzett irodákat, hogy ne kelljen még a környezetgazdálkodási kft.-nek sem fizetnie a szemét elszállításáért, sőt azt állítja, beázik a tető, nem tudja használni a helyiségeket, majd a közös költségből kártalanítja magát, vagy benyújt egy számlát, amely a 3 éves takarítás díját tartalmazza, s a többiekkel fizetteti meg. Hiába sürgetik a Kuckó Kft.-t is, jó lenne, ha produkálna egy elszámolást a 2009. évről, illetve elkészítené az idei költségvetést, nem történik semmi.
Nem lehet eladni, mégis felvásárolják
Kérdés, ha az önkormányzat képviselője és az MNV ezt tudja, márpedig tudnia kellene, miért nem lép. Az is rejtély, milyen közös érdek fűzi össze a civilekkel szemben álló feleket. Azzal mindenki tisztában van, ha a Victoria megszerzi a többségi tulajdont, bármit megtehet. Olyan szabályozáshoz folyamodhat, amilyenhez akar, új alapító okiratot fogadtathat el, lecserélheti a számvizsgáló bizottságot, új SZMSZ-t készíthet, és ettől nem állnak messze, mert Bartos állítólag megkezdte a közös helyiségek (folyosó, mosdó) felvásárlását is, hiszen minden négyzetméter számít. A megoldás egyszerűnek látszik, csupán a könyvelésbe kellene belenézni. Nagy-Abonyi Attilát, a VMDK szegedi elnökét is megkerestük, aki megerősítette a fentieket. Nekik egy 13,5 négyzetméteres irodáért kell fizetniük közel 20 ezer forint közös költséget. Elmondta, folyamatosan tapasztalható a nyomás a civil szervezetekre, anyagilag próbálják meg ellehetetleníteni, majd elüldözni őket. A tavalyi év nincs elkönyvelve, nem tudják, volt-e pénzmaradvány, miközben az idei esztendőre sem készült el a költségvetés. Utána kellene nézni, mi alapján fizetnek. Az ellentábornak, a Victoriának és a Tiszabusznak érdeke, hogy ez a káosz fennmaradjon, véli Nagy-Abonyi, hogy elüldözzék a civileket és felvásárolják ingatlanjaikat. Aki kívülről jelentkezik vásárlónak, azt lebeszélik, mondván: összeférhetetlenek ezek a civilek, elavult az épület gépészete és fűtési rendszere, rosszak a nyílászárók stb., egyszerűen őket is elüldözik. A civilek a közgyűlésen folyamatos leszavazásban részesülnek, arra megy ki a játék, hogy az épületből mielőbb kiutálják őket. Érdemes lenne utánanézni, így Nagy-Abonyi, hogyan lett a 2001-ben még csak bérlőként bejegyzett autósiskolából több mint 30 százalékos tulajdonos, és talán az is érdeklődésre tarthat számot, milyen áron és hogyan jutottak hozzá ezen ingatlanokhoz. A közgyűlésnek folyamatosan tájékoztatnia kellene a tagokat az új tulajdonosról, és arról, mekkora hányaddal rendelkezik, de ez is rendre elmarad. A VMDK elnöke szerint a Victoriának csupán az önkormányzat 12 százaléka hiányzik, hogy többségi tulajdonos legyen. Nyilván erre is megy ki a játék, csak még sokallják a 14 milliót. Majd megy ez még lejjebb is, jegyzi meg Nagy-Abonyi Attila. Természetesen megkerestük Bartos urat, aki mint fogalmazott, nem szeretne élni a nyilvánosság lehetőségével, Sutka úr pedig addig nem nyilatkozik, amíg le nem zárul az ügy. Tehát akkor mégis van ügy?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.