Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Kína már a Holdra is elért + VIDEÓ, FOTÓK

Kína már a Holdra is elért + VIDEÓ, FOTÓK

2010. december 19., vasárnap
Kína már a Holdra is elért + VIDEÓ, FOTÓK

Képek az újabb kínai holdszondától

Kína második holdszondája nagyfelbontású felvételeket készített égi kísérőnkről – tudósított a hirek.csillagászat.hu –, többek között a Szivárvány-öbölről is, ami a tervek szerint a következő kínai holdszonda leszállóhelye lesz. Újabb űrszonda indításával folytatódott a kínai holdkutatási program: a Chang'e-2 („Holdistennő”) még 2010. október 1-jén indult útnak a Szecsuán tartományban lévő Xichang Űrközpotból a „Hosszú Menetelés 3C” hordozórakétával. A szonda négy nap múlva megkezdte keringését a Hold körül a felszíntől 15 és 100 km közötti magasságban. Műszerei azonosak elődje, a Chang'e-1 tudományos felszerelésével, azonban az új holdszonda képfelvevőrendszere jóval nagyobb felbontású, így 15 km-es magasságban nagyjából 1,5 méteres felbontású képek készítését teszi lehetővé, míg 100 km-re a felszíntől mintegy 10 méteres részletek is megörökíthetők vele. A Kínai Űrkutatási Központ nemrég közzétett a Chang'e-2 első holdfelvételeiből válogatott képeket, köztük olyanokat is, amelyek felbontása 1,3 méteres, vagyis a javított, továbbfejlesztett képfelvevő rendszer kitűnően működik és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A tervek szerint a Chang'e-2 küldetésének fő célja a következő holdszonda, a Chang'e-3 programjának előkészítése. A Chang'e-3 egy leszállóegységet fog a Hold felszínére juttatni 2012-ben vagy 2013-ban. Ennek a tervezett leszállóhelye a Szivárvány-öbölben lenne és a mostani holdszonda fő feladata a leszállóhely feltérképezése. Ezután 2017 körül egy újabb kínai holdszonda egy talajmintagyűjtő holdjárót is magával visz, majd a begyűjtött mintát a Földre juttatja. A mai tervek szerint Kína első emberes holdra szállását 2025-re tervezi, míg India már 2020-ra szeretne embert küldeni a Holdra – az ázsiai űrverseny ezen a területen is tovább folytatódik. Kína második holdszondája 2,5 tonnás, fedélzeti tudományos műszerei között a sztereokamerán kívül lézeres magasságmérő, gamma- és röntgenspektrométer, valamint mikrohullámú érzékelő is van. A Chang'e-2 többlet hajtóanyagot vitt magával, ami azt jelentheti, hogy a tervezett hat hónapos alap-küldetésén túl még további pályamódosításokra lesz elegendő üzemanyaga és újabb programokat hajt majd végre. A lehetőségek közt szerepel, hogy a szonda elhagyja a Hold körüli térséget és bolygóközi útra indul, kipróbálva a kínai űr-irányító rendszereket, vagy pedig próbaút gyanánt visszatér a Föld közelébe, mint egy jövőbeli holdszonda a holdi talajmintával. Így nem csoda, hogy a program teljes költsége mintegy 134 millió amerikai dollárt tesz ki.

Házi Holdvizsgáló

Égi kísérőnk felszínét érdemes azonban a Földről is megszemlélni. Már kisebb távcsövek segítségével is számtalan krátert és a tengereknek nevezett óriási becsapódásnyomot is megfigyelhetünk. Nagyobb távcsövek segítségével pedig egyre több részlet, rengeteg kráter, hegyek, rianások csodálatos látványa bontakozik ki. Szerencsére kielégítő minőségű és viszonylag olcsó távcsövek már a legtöbb nagyáruházban kaphatók, így a karácsonyi ajándékötletek között érdemes ezen is elgondolkodni. Felvételeink közepes méretű 15 és 20 cm átmérőjű Celestron Schmidt-Cassegrain távcsövekkel, Szegedről készültek. Tekintse meg Holdról készített felvételeinket:
Kína a Holdon Hold csillagászat

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo