Elfogadták az új médiatörvényt

Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló indítványt, amely a többi között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is.

Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya. A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselői tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselője,

Szabó Rebeka

és

Schering Gábor

pedig „A magyar sajtószabadság élt 21 évet” feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista

Szanyi Tibor

a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel. A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel voksolt, 16 szocialista képviselő tartózkodott. Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is. Így bármely médiumot megbírságolhat a hatóság, amennyiben az megszegi az elfogadott törvény valamely passzusát (gyűlöletet kelt, valamely közösséget megsért, kirekeszt), amelyek közül több esetében is hiányzik a konkrét megfogalmazás. A sokat vitatott bírság összege nem változik. Így a kereskedelmi csatornák esetében akár a 200 millió forintot is elérheti, más szolgáltatóknál 50 millió forint, a nyomtatott országos lapoknál és online termékeknél 25 millió forintos, míg a hetilapoknál és folyóiratoknál 10 milliós plafont állapítottak meg. A bírság befizetése körül jelentős nézeteltérés alakulhatott ki, amit az is jelez, hogy míg a múlt héten felvetődött a később fizetés lehetősége, addig hétfőn módosító indítványként az azonnali fizetés mellett voksoltak néhányan. Végül mégis azt a verziót fogadták el, amely szerint nem kell azonnal fizetni, kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól a médiumok. Zárószavazás előtt került a parlament elé az a módosító indítvány, amely a 2011-re időzített digitális átállás végső határidejét 2014-re tolja, amennyiben a lakosság 94 százaléka számára nem válik elérhetővé jövő év végéig az új digitális rendszer. Emellett minden, korábban tárgyalt és vitatott pontot elfogadtak, így a jelentős befolyásoló erővel rendelkező tévéknél a hírműsorok arányát korlátozzák, a rádióknak pedig ezután 35 százalékban magyar zenét kell sugározniuk. Változás, hogy a tévék nem gyakorolhatják kizárólagos közvetítési jogukat úgy, hogy a közönség több mint 20 százalékát kizárják a kiemelten nagy jelentőségű események – előfizetési díj fizetése nélkül is hozzáférhető közvetítésen keresztüli – nyomon követésből, ám hogy mely események tartoznak e kategóriába azt a törvény nem fejti ki, a médiatanács állapítja meg. A TASZ álláspontja szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és sajtószabadságot.Álláspontjuk szerint az iparági szereplőkkel és újságírókkal, szakmai szervezetekkel egyeztetett, koncepcionálisan új, az európai uniós irányelveknek és a mai médiapiaci helyzetnek megfelelő szabályozást kell alkotni. A törvényjavaslat a sajtó működését korlátozza: olyan tartalmi és eljárási kritériumokat vezetne be, amely jelentős visszalépés az eddig sajtószabadság szinthez képest, áll a TASZ közleményében.

Forrás:

mno.hu/Magyar Hírlap online