Az EP elfogadta a 2011-es uniós költségvetést

Az Európai Unió történetében először született meg az unió költségvetése a Lisszaboni Szerződés szabályai szerint az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén. Surján László szerint a költségvetés elfogadásával az egy hónapja húzódó politikai válság a végéhez ért, azonban az számos tanulságot tartalmaz az európai döntéshozók számára. A büdzsébe több, Magyarország szempontjából fontos módosító javaslat is bekerült.

A Lisszaboni Szerződés újraszabályozta az európai költségvetés meghozatalának szabályait. A sajtó az Európai Parlament hatáskörének növekedéséről beszélt, de a valóságban a Parlament érdekérvényesítő ereje csökkent: a Tanács és a Parlament egyetértésre van ítélve.

Surján László

európai parlamenti képviselő felszólalásában kiemelte: "a Parlament hatékonyabb, ésszerűbb költségvetést szeretne, elő akarja mozdítani a bevételi oldal reformját. Nagy eredmény, hogy erről még a magyar elnökség alatt elkészül az Európai Bizottság előterjesztése." Surján László szerint a Tanács és a Parlament közötti megegyezés még szélesebb körű lehetne, ha a bonyolult tárgyalási folyamat végén néhány frakció nem helyezte volna előtérbe kicsinyes pártpolitikai érdekeit. "Jó európai költségvetéshez több alázatra, szorosabb együttműködésre és kompromisszumkészségre van szükség" - mutatott rá a kereszténydemokrata képviselő. A ma elfogadott 2011. évi költségvetés biztosítja az Unió működését, és például a felzárkóztatási politika számára a múlt évinél majd 15 százalékkal több támogatást nyújt. Lesz elegendő forrás a közös mezőgazdasági politika számára is. Jövőre a költségvetésben az ifjúság hangsúlyozott figyelmet kap. E szempontból külön magyar siker, hogy javaslatunkra másfél millió euró áll immár bizonyosan rendelkezésre olyan ifjúsági programokra, mely a Duna-menti népek közötti megbékélést, a közös regionális identitás kialakulását célozzák. A tavalyi sikeres kezdeményezés után, az idén Áder János egy újabb "pilot projekt" javaslatát támogatta az Európai Parlament. Az Európai Unió 2011-es költségvetéséhez benyújtott egyik módosító indítványában a néppárti európai parlamenti képviselő javasolta, hogy a működő ivóvízbázisok klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálatára a jövő évre félmillió eurót különítsenek el az uniós büdzsében. Mint köztudott, Magyarország ivóvízellátásának 90%-át felszín alatti vizek biztosítják, de hasonló adottságokkal rendelkezik Európa több másik tagállama is. A kísérlet egyik távlati célja ezért többek között az, hogy a közüzemi ivóvízellátás feltételei az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási körülmények között is biztosítva legyenek. Az Európai Unió 2011-ben a kötelezettségvállalásokat tekintve 142,6 milliárd eurós összeggel számol és az év folyamán összesen 126,5 milliárd eurót lehet felhasználni.