Első fokon elutasította a keresetet és a viszontkeresetet a Szegedi Városi Bíróság a Mars téri kereskedők és a város közötti perben terület birtokba adása tárgyában, ezzel a bíróság lényegében megállapította, hogy a kerekedőket nem illetheti meg tulajdonviszonyokat érintő jog, így e döntés értelmében megnyílhatna az NFÜ-kassza – ha nem lenne fellebbezés és másodfokú eljárás. A várossal 13 kereskedő áll perben, akik szerint a pavilonok 1969-es létesítésének körülményei, engedélyeztetési eljárása bizonyítják, hogy állandó felépítményekként épültek az üzletek, így megilleti őket a föld- vagy a helyhasználati jog, akkor pedig nem zavarhatták volna el őket a Mars térről anélkül, hogy ne egyezzenek meg velük. Az ügyben egy másodfokú ítéletében egyszer már a megyei bíróság új eljárásra kötelezte a városi bíróságot, s ennek az új eljárásnak született meg az első fokú ítélete most kedden, melynek indoklásában a bírónő többek közt azt fejti ki, hogy a kereskedőket nem illeti meg a területen semmilyen tulajdonjog, egyrészről mert a Mars tér a városi forgalomképtelen törzsvagyon része, így azon nem osztható meg tulajdonjog, a törzsvagyon elidegeníthetetlen, megterhelhetetlen, másrészről földhasználati jogot földhivatalban bejegyzett ingatlan kaphat, és a pavilonok nem voltak ilyenek. A bíróság tehát elutasította a földhasználati jog megállapításra indított viszontkeresetet, csakúgy, mint az eredeti állapot visszaállítását és a kártérítési igényt. Szegednek egyébként az érdeke az, hogy minél előbb permentes legyen a Mars tér, mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) igazgatója, Petykó Zoltán már többször jelezte, hogy a városnak csak napjai vannak arra, hogy tiszta viszonyok legyenek a piac körül, mert különben az ügynökség nem írja alá a támogatási szerződést, nem utalja át a fejlesztésekre az uniós forrást, a közel 2,1 milliárd forintot. A per folytatódik másodfokon? A döntést Szilágyi János, a Szeged Megyei Jogú Várost képviselő ügyvéd úgy kommentálta, hogy bár ez az ítélet még nem jogerős, s 15 napon belül van mód fellebbezésre, de megítélés kérdése, hogyan értelmezik az NFÜ-nél ezt a határozatot. "A döntés azt jelenti, hogy tulajdonjogi igényre nincs joguk a pavilontulajdonosoknak. És a kereskedőknek egy másik, kártérítési perben lesz lehetőségük a vélt sérelmük igazát bizonyítani a bontás miatt, bár a város álláspontja az, hogy nem bontás történt, csak áthelyezés, a sérült pavilonokat pedig újraépítettek" – mondta az ügyvéd, aki arra a felvetésre, hogy az indoklásban a bíró kimondta, hogy a város törvényellenesen járt el, mikor bírói határozatot megelőzve tört be lezárt magántulajdonokba, úgy felelt, hogy leltárbizottság előtt végezték azt. Mindent feljegyeztek és visszaadtak a tulajdonosának. A kereskedők képviseletében Tóth Péter a SZEGEDma.hu-nak elmondta, hogy élni fognak a fellebbezési jogukkal, mert véleményük szerint a bírónőnek számtalan helyen volt pontatlan és hibás az érvelése, de többet majd az ítélet áttanulmányozása után tud mondani. Ami már most biztos, hogy a bírónő az 1969-es VB-határozatot fogadja el a pavilonok létesítéseként, abban viszont lejegyezték, hogy csak az építési és szakhatósági engedélyekkel épülhetnek fel a pavilonok, az ilyen módon létesült épületet nem bontathat le se közgyűlés, se a város, csak a szakhatóság. Tóth szerint innen fog folytatódni a másodfok. A városházi reakció Röviddel az első fokú ítéletet követően Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Kabinetje sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. Szeged Megyei Jogú Város, a Vásár- és Piac Kft és a Mars téri kereskedők között hosszú ideje tartó pereskedés tárgyában a bíróság a mai napon meghozta döntését. Az elsőfokú ítélet szerint a kereskedők minden követelése alaptalan, így a bíróság valamennyi kérésüket elutasította. Egyben megállapította, hogy Szeged Megyei Jogú Város, valamint a Vásár- és Piac kft. jogszerűen járt el – olvasható a közleményben. A kereskedőknek az ítélet kézhezvételétől 15 nap áll rendelkezésükre, hogy benyújtsák a fellebbezést, a bírói indoklásban is megemlített jogtalan bontás miatt pedig egy kártérítési perben kérhetik majd igazukat a várossal szemben.
