A november elején kihirdetett új szervezeti és működési szabályzat értelmében négy tanácsnokot választanak, valamint kilenc állandó bizottságot hoznak létre a szegedi közgyűlés pénteki ülésén. Információink szerint egyelőre nincs megegyezés a bizottsági helyeket illetően, más alapelvek szerint működtetné a rendszert a két legnagyobb frakció, a Fidesz–KDNP, illetve az MSZP.
Mint arról korábban beszámoltunk, az október 27-én elfogadott SZMSZ értelmében a közgyűlés 4 tanácsnokot (gazdasági, városüzemeltetési, városfejlesztési és külügyi, illetve humán közszolgáltatási) és 9 állandó bizottságot (jogi, ügyrendi és közbiztonsági; egészségügyi és szociális; kulturális, egyházügyi, közművelődési és idegenforgalmi; ifjúsági és sport-; oktatási; pénzügyi; városüzemeltetési és -fejlesztési; vagyongazdálkodási; városkép- és környezetvédelmi) választ. A bizottságokban egyaránt 8 fő – 5 belső és 3 külső tag – kap helyet.
Botka László
(MSZP) polgármester a legutóbbi ülésen egyebek mellett azzal indokolta, hogy nem hirdeti ki az új SZMSZ-t, hogy nem született konszenzus a bizottsági helyeket illetően, így a tagokat sem lehet addig kijelölni. Felhívta a frakcióvezetők figyelmét, hogy a választási eredményekből induljanak ki. Portálunk értesülései szerint az MSZP javaslatát
Kozma József
frakcióvezető, a párt helyi elnöke levélben juttatta el
Gyimesi Lászlóhoz
, a Fidesz szegedi szervezetének vezetőjéhez. A közgyűlésben kisebbségbe visszaszorult szocialisták szerint az lenne kívánatos, ha minden bizottságba 3 Fidesz–KDNP-s, 3 MSZP-s, 1-1 jobbikos és LMP-s belső, illetve külső tagot választanának, mert így senki sem szerezhetne abszolút többséget. Kozma úgy véli: ez leképezi a közgyűlési felállást is. Ismert: a 29 fős testületben 14 Fidesz–KDNP-s politikus foglal helyet, az MSZP frakciója 10 (közülük Botka László polgármester és
Solymos László
alpolgármester nem lehet bizottsági tag), a Szabad Városé 3 tagot számlál, valamint 1-1 képviselőt ad a Jobbik és az LMP. (Úgy tűnik, Kozma József vagy nem számol a Szabad Város-frakcióval, vagy összevonta őket az MSZP-vel, ami persze a politikai előéletük alapján nem meglepő – az idei választáson is közös listán indult a szocialistákkal a felmorzsolódott SZDSZ utódszervezete).
Bohács Zsolt
, a Fidesz–KDNP frakcióvezető kifejtette: számukra elfogadhatatlan az MSZP javaslata. Fidesz–KDNP-s forrásaink szerint a legnagyobb frakció valamennyi bizottságban szeretné érvényesíteni a közgyűlési dominanciából fakadó súlyát a működőképesség érdekében.
Utánanéztünk, az elmúlt ciklusban hogyan néztek ki a bizottsági arányok, mennyiben követték a Kozma József-féle elvet, a közgyűlési felállás leképezését. A közgyűlés 2006-ban 8 állandó bizottságot hozott létre 66 taggal. Ebben struktúrában a Fidesz–KDNP 16 fővel lehetett jelen, 44-et MSZP és az SZDSZ delegált (4 tagot adott az MDF, 1-et, 1-et az MSZDP és az MSZP-vel való szembenállással kevéssé vádolható Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület). Valamennyi bizottságban erős túlsúlyt kapott az akkori kormányzóerő az ellenzékkel szemben: ez általában 6:2-es (vagy, amennyiben az akkori MDF-et ellenzéknek tekintjük, 5:3-as) szavazati arányt jelentett. A legnagyobb különbség a pénzügyi bizottságban mutatkozott, ahol az 1 fideszes politikussal szemben 7 tag tartozott a balliberális városvezetéshez. Nézzünk még kicsit a számok mögé! Az elmúlt négy évben még a polgármesterrel együtt 43 fő alkotta a szegedi közgyűlést. Közülük 24-en tartoztak az MSZP-hez, illetve az SZDSZ-hez, 13-an a Fideszhez, illetve a KDNP-hez (3 képviselőt juttatott be az MDF, 1-1 politikust az MSZDP, a FVE-MSZ és a Szegedért Egyesület). Ha akkor szigorúan a közgyűlési arányok szerint osztották volna el a bizottsági helyeket, akkor az MSZP-nek és az SZDSZ-nek (a 44 helyett) 37, a Fidesznek és a KDNP-nek (a 16 helyett) 20 bizottsági tagság járt volna. Ezek alapján úgy tűnik, akkoriban a balliberális oldalt felül-, a polgári oldalt pedig alulreprezentálta a közgyűlési többség javaslata...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.