Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek Schmitt Pál

Schmitt Pál államfő a Legfőbb Ügyészség élére Polt Pétert jelöli, aki 2000 és 2006 között már betöltötte ezt a tisztséget. A jelöltet várhatóan december 6-án választja meg az Országgyűlés. A nemrég módosított jogszabályok szerint a legfőbb ügyészt kétharmados többséggel 9 évre választják, és a parlamentben nem lesz interpellálható, csak kérdés intézhető hozzá – tette közzé az Index.

Polt Péter

1955. szeptember 6-án született Budapesten. 1980-ban summa cum laude minősítéssel végzett az ELTE állam- és jogtudományi karán, majd 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1984-ben Strasbourgban az összehasonlító jogi fakultáson, 1986-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián, majd 1990-ben professzori ösztöndíjjal ismét Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Igazgatóságánál képezte tovább magát. 1980-tól a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél dolgozott, 1983-tól tudományos munkatársként. 1983-től az ELTE jogi karán tanársegéd, 1985-től a Büntetőjogi Tanszék adjunktusa volt. 1986-95 között részmunkaidőben ügyvédként dolgozott, közben főelőadó, illetve eseti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumban ENSZ és Európa Tanács ügyekben. 1993-95-ben a Külügyminisztérium megbízásából szakértői tevékenységet folytatott a magyar álláspont kialakításáról a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság felállítása ügyében. 1988-tól a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság tagja, 1990-től az ENSZ vezető nemzeti referense a bűnmegelőzés és a bűntettesekkel való bánásmód területén, 1991-től a Szakértői Munkacsoport, s egyben az Európa Tanács Környezetvédelmi Büntetőjoggal Foglalkozó Bizottságának tagja. 1992-től választott tagja az Egyéni Kriminológiai Ösztöndíjakat Elbíráló Bizottságnak, 1995-től tagja az Európa Tanács Korrupcióval Foglalkozó Bizottságának, 1997-től alapító tagja a Gyermekvédelmi Ombudsmanok Európai Hálózatának. Polt Péter 1994-ben a Fidesz jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, de nem szerzett mandátumot. Egy év múlva kilépett a pártból, miután

Gönczöl Katalin

mellett az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották. Tíz év szolgálat után 2000-ben váratlanul lemondott posztjáról

Györgyi Kálmán

legfőbb ügyész, pedig még két éve lett volna mandátuma kitöltéséig. A legfőbb ügyész nem indokolta lépését. Az MDF akkor Heidrich Gábort, a Csongrád Megyei Bíróság elnökét javasolta a posztra, a Fidesz pedig Polt Pétert.

Göncz Árpád

köztársasági elnök a Fidesz javaslatára végül Poltot jelölte, s az országgyűlés 2000. május 2-án legfőbb ügyésszé választotta. Polt Péter mandátuma 2006-ban járt le. Utódja

Kovács Tamás

katonai főügyész lett, miután

Sólyom László

államfő első jelöltjét,

Horányi Miklóst

a kormánypártok nem támogatták. Polt Péter ezután a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került. Polt Pétert most kilenc évre választhatják meg, miután az országgyűlés nemrégiben módosította az erre vonatkozó jogszabályt. Az új szabályok értelmében a legfőbb ügyész mandátuma lejártával az új legfőbb ügyész kinevezéséig hivatalában marad, biztosítva ezzel a feladat folyamatos ellátását. Lényeges változás az is, hogy a legfőbb ügyész mostantól nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá. Bár a legfőbb ügyész a kérdésre is kötelező választ adni, a különbség az, hogy egy interpelláció el nem fogadásának lehetnek következményei. Ha a választ nem fogadja el az országgyűlés, akkor az interpelláció a hatáskörrel rendelkező bizottság elé kerül, amely utólag helyesnek ítélheti a választ, elfogadhatja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ vagy megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel. Ezt a változtatást a kormány azzal indokolta, hogy az Alkotmánybíróság korábban megállapította: az alkotmányból fakadó tartalmi korlátai vannak annak, hogy a legfőbb ügyész köteles az interpellációra választ adni. A legfőbb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az ügyészség egyedi döntéseiért, ezért az interpellációra adott válasza nem érinti a közjogi helyzetét, azért nem vonható felelősségre. (

Forrás:

index.hu

)