Óvatos büdzsé hosszútávú bizonytalanságokkal

A 2011-es büdzsé – szűken interpretálva – egy óvatos költségvetés, a Költségvetési Tanács számításai szerint akár a tervezettnél is alacsonyabb lehet a hiánya. A minősége és a finanszírozása ugyanakkor valószínűleg nem teszi majd fenntarthatóvá – nyilatkozta Kopits György közgazdász, a Költségvetési Tanács elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap este.

A negatív hatás pedig kivetül a jövőbe, és akár tíz-húsz év távlatában is gondokat okozhat – derült ki a beszélgetésből. A vitához hozzászóló szakújságírók és elemzők ugyanitt tarthatónak és a nemzetközi környezetben pozitív kicsengésűnek ítélték a jövőre tervezett hiánycélt. Azt azonban vitatták, hogy a jövő évi büdzsében szereplő lépések távolabbi kihatásait és az azokra adandó kormányzati válaszokat látni lehetne.

Kopits György

úgy látja: a magán-nyugdíjpénztárak bevételeinek és vagyonának költségvetési kiadásokra való felhasználása nehezebbé teszi a magyar költségvetés fenntarthatóságát. Egyik probléma, hogy nem tudni pontosan: milyen ütemben és mire költi el az így keletkező többletbevételt az állam; ezt sem az ideiglenesen az állami kasszába átirányított járulékok, sem az állami rendszerbe visszalépők által hozott vagyon esetében nem lehet pontosan tudni – hangzott a kritika.

Válságadó: megy vagy marad?

A másik meglepetés számukra az volt – amiről korábban a gazdálkodó szervezetek és a Költségvetési Tanács sem tudott -, hogy az úgynevezett válságadók 2014-ig fennmaradnak majd – mondta Kopits György. A kormányzati bejelentés szerint a válságadók megszűnnek 2013-ban és más formában kéri a kabinet a jelentős cégek hozzájárulását a közteherviseléshez – hangzott a Heti Hírmondó közbevetése. Erre Kopits György úgy reagált: a bevételek ott vannak a büdzsé tervezetében, ezek megérdemeltek volna "legalább egy oldal magyarázatot" a Költségvetési Tanács szerint. Miben és hogyan változtatná meg a jövő évi büdzsét a Tanács, ha erre lehetősége lenne? - kérdezte a Duna Televízió. “2011-re nézve nagyon óvatos, azt követően viszont nem óvatos, és sok kérdőjel van benne” - mondta Kopits György a költségvetés tervezetéről. Megjegyezte: a Tanács elnökeként nincs véleménye arról, hogyan kellene változtatni a költségvetésen; legfeljebb felhívhatja a figyelmet arra, milyen veszélyekkel kell szembenéznünk a következő években a büdzsé kapcsán. Azt viszont megjegyezte: hiányolják a Tanácsban a kormányzat részéről azokat a tartós intézkedéseket, amelyek javíthatnák Magyarország költségvetési egyenlegét.

Fenntartható?

Ugyancsak a jövő évi büdzsét elemezte a Heti Hírmondó stúdiójában

Lambert Gábor

, a Figyelő szerkesztője és

Weinhardt Attila

, a Portfolio.hu című internetes újság elemzője. Lambert Gábor szerint Kopits György és a Költségvetési Tanács álláspontja a lényeget érintette, mivel saját meglátása szerint is a költségvetés fenntarthatóságával vannak problémák. "A külföldi visszhangokból is elsősorban ez köszön vissza: a költségvetési hiánycél jövőre tartható lesz, és meglehet, a nemzetközi környezetben valószínűleg jól is fog mutatni. Csak az a nagy kérdés, hogy 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben mi lesz majd?” - szögezte le Lambert Gábor. Weinhardt Attila megjegyezte: egyetért azokkal, akik szerint a jövő évi költségvetéssel a hiánycél szempontjából nincs probléma. “Az a probléma, hogy szerkezetileg hogyan, milyen intézkedésekkel próbálja ezt elérni a kormány; és a következő évekkel kapcsolatos kockázatok a dominánsak a büdzsé tervezetében” - érvelt az elemző. Nézete szerint a költségvetésbe épített jelentős adócsökkentések tartós egyensúlyrontó hatással bírnak. Ellensúlyozásukra csak átmeneti intézkedéseket tett a kormány – bevezette a válságadókat, illetve elvonja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket; utóbbi pontos felhasználási terveit pedig még most sem látni - mondta az elemző. Ötszázharminc milliárd forintot elköltenek jövőre a magán-nyugdíjpénztári átlépők áthozott vagyonából, de mi követi ezt a további években? - tette fel a következő kérdést az elemző. Valóban az államadósság csökkentésére fordítja-e a kormány ezeket a pénzeket, vagy a következő évek nyugdíjkassza-hiányát "tömködi be vele"? “A költségvetési javaslat mellékleteiben található kivetítésekben a kormányzat most mind a két célt feltünteti – de ez közgazdaságilag lehetetlen” - mondta Weinhardt Attila.

A vállalatok háríthatnak

A válságadókat követő új típusú vállalati hozzájárulások kapcsán Lambert Gábor megjegyezte: teljesen mindegy, hogyan nevezik majd azokat, a hangsúly az elvonáson van. Az pedig már konkretizálódik, hogy a jelenlegi elvonások felével kell még további két három-évig számolnia az érintett vállalatoknak. Mégpedig a magyar gazdaság húzószektoraiban. “Ennek talán a jövőre nézve is lesznek következményei. A külföldi elemzők és a Költségvetési Tanács is azzal számol, hogy ezt az érintett vállalatok megpróbálják áthárítani a lakosságra. Jövőre számohatunk gázár-emeléssel, kérdés, hogy egy számjegyű tud-e maradni, vagy két számjegyűbe csúszik át” - mondta Lambert Gábor. A Figyelő szerkesztője kérdésre válaszolva megjegyezte: elég nagy tartalékkal tervezett a kormány jövőre. Tehát ha a magán-nyugdíjpénztári tagok kilencven százaléka nem is lép vissza az állami rendszerbe, mint ahogy azzal Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter számol, még akkor is van egy jelentős puffer a költségvetésben. Lambert Gábor szerint a visszalépők aránya reálisan 40-50 százalék lehet majd. Ám ahhoz, hogy tudni lehessen, ez az átlépési arány elég bevételt hoz-e a büdzsé számára, előbb azt kellene tudni, mihez kezd az átlépők pénzével a kabinet, az hogyan épül be a költségvetésbe, illetve abba a tervezett egyensúlyi alapba, aminek a részleteiről még semmit nem tudunk – szögezte le a Figyelő szerkesztője. (Forrás: Duna Televízió Zrt. Pintér Attila, felelős szerkesztő)