Összeomlás előtt a honi taxipiac? + HANG, FOTÓK

Egyeztető megbeszélést tartott Szegeden Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Logisztikai és Közlekedési Kollégiumának taxis tagozata. Sokan sokféleképpen vélekednek, beszélnek a taxisokról, gondjaikkal, a munkájukat szabályzó rendeletekkel viszont annál kevesebben foglalkoznak. Írásunkban ezekre térünk ki.

Közel húsz éve – az utolsó szabályozás óta – próbálják a taxis érdekvédelmi szervezetek és maguk a taxisok is jelezni az illetékeseknek a rendeletek, szabályok hiányosságait. Az utolsó két, válságban töltött év csak megerősítette, hogy a korábbi szabályok kereteit át kell gondolni, hiszen az élet jócskán túllépte már ezeket. Ma olyan feltételek között dolgoznak a taxisok, melyek a piac mindenhatóságában bízva arra alapoznak, hogy önszabályozással le fog tisztulni ez a szolgáltatási ágazat is, kikerülnek belőle a tisztességtelen vállalkozók, a tisztességesek pedig talpon maradva megfelelő megélhetéssel tudnak tovább élni.

Nagyobb állami szerepvállalás szükséges

Több tanulmány is jelezte már, hogy ezen a területen jóval nagyobb állami szerepvállalás, hatékonyabb szabályozás, illetve folyamatos ellenőrzés szükséges. „Négy nagyon fontos eleme van ennek a szabályozásnak” – mondta el portálunknak

Dudás Zoltán

, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara taxis szekciójának elnöke. „A létszámszabályozás, a tarifaszabályozás, a taxiállomás hálózat kiépítése és kezelése, valamint a folyamatos ellenőrzés.” Az utazóközönség számának csökkenése csak részben tudható be a gazdasági válságnak, inkább a taxis szakma lejáratódásának van ebben döntő szerepe. Számos visszaélés, túlszámlázások, nem megfelelő szolgáltatás az, ami az utaslétszámot csökkentik. A tisztességtelen módszerekkel dolgozó taxisok – a fennmaradásuk érdekében – az adóelkerüléstől kezdve az illegális bevételekig megragadnak minden lehetőséget. Ezért is elengedhetetlen akár kormányzati, akár önkormányzati szinten a változás. „Itt az idő arra, hogy akár az önkormányzati törvény módosításával is, de mondják ki végre, hogy a taxi a tömegközlekedés része, amit egyébként alkotmánybírósági határozat is megerősít” – jelentette ki a taxis szekció elnöke. „Az önkormányzatok kezelésébe kell kerülnie a létszám, a tarifa mértéke megállapításának, valamint a taxiállomás-hálózat ügyének is. De az ellenőrzést is az önkormányzat végezze mint az engedélyek kiadója.”

Túlkínálati piac – csökkenő árspirál

A taxisok ingen komoly túlkínálati piacon végzik a tevékenységüket, ezért az árak folyamatosan lefelé mennek. Ennek viszont az a veszélye, hogy lassan már az önköltségi ár alatt dolgoznak, és a kieső bevételt más – akár tisztességtelen – módszerekkel kell megszerezniük. Teszik ezt a puszta létfenntartásukért, és nem azért, mert eleve bűnözők lennének. Egy tanulmány szerint a taxis piac egy úgynevezett „bezáruló piac”, ahol a szereplők nem tudnak ebből a tevékenységből kitörni. A bekerülés idején viszonylag alacsony tőkebefektetéssel – egy autóval – és alacsony tudásszinttel tudtak a pályára kerülni. Az idők folyamán ugyan felhalmoztak egy „tudástőkét”, azonban ezt sehol máshol nem tudják felhasználni. Jószerével a taxis addig taxizik, amíg él, máshol már nem tud elhelyezkedni.

Elveszett bizalom

A másik probléma a bizalom, melyet szép lassan, fokozatosan, de elvesztett a taxis társadalom. Ma sokan mondják azt, hogy bár megengedhetnék maguknak, de mégsem ülnek be, mert szerintük a taxinak rossz a híre. „Kedvenc példám a Szomszédok filmsorozata, ahol Taki bácsi egy elismert sofőr” – fejtette ki a bizalomvesztés egyik látható okát Dudás Zoltán. „Ma pedig a Barátok közt Gézája a börtönviselt, simliskedő, ügyeskedő, verekedős nagylegény. És ez sajnos sok esetben így is van. Ezt sikerült a hatalomnak elérnie húsz év alatt azzal, hogy nem szabályozta a piacot.” A szakember véleménye szerint minden egyes településen meg kell vizsgálni, hogy a struktúra, az utazóközönség nagysága és összetétele, a földrajzi és tömegközlekedési adottságok alapján hány taxis dolgozhat. Itt jönne be az önkormányzatok szabályzó szerepe, mellyel a fokozatosan csökkenő árspirált és morálcsökkenést meg lehetne állítani. Szegeden is a vállalkozókkal közösen kellene kialakítani a taxiállomás-hálózatot ott, ahol azt az utazók igénylik, nagy utasforgalom várható, és jó a megközelíthetőség. Ezeket a helyeket viszont nekik kell biztosítani, nehogy az a helyzet forduljon elő, hogy a „civil” autósforgalom ezeket a helyeket mint „jó parkolót” használhassa.

Taxisok nagyobb biztonságban

Örvendetes tény viszont, hogy a taxistámadásként emlegetett bűncselekmények száma csökkenő tendenciát mutat. A közfeladatot ellátó személyként minősített taxisofőrök elleni támadások büntetési tétele nagyságrendekkel megnőtt, a sofőrök jóval kevesebb készpénzzel járnak, sőt megnőtt a bankkártyás fizetési lehetőség is. Zömmel tehát nem az anyagiak az okai a bűncselekményeknek, hanem inkább a konkrét személy elleni támadásról van szó, aminek kiváltója sok esetben a családi viszály vagy elszámolási vita, ami megint a szürkülő-feketülő szakmát kezdi jellemezni.

Hallgassa meg Dudás Zoltánnal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara taxis szekciójának elnökével készített hanganyagunkat!