Emlékezetes nap a mindenszentek és a halottak napja a vajdasági magyarok számára, ugyanis 1994 óta minden évben ekkor emlékeznek meg az 1944 októberében ártatlanul kivégzett, a megtorlások áldozatául esett szeretteikről a délvidéki magyarok. Három olyan település van Bácskában, ahonnan 1944 és 1945 folyamán szinte minden magyar eltűnt. Csúrogon, Zsablyán és Mozsoron mintegy 5 ezer magyar élt 1944 őszéig. Ekkor egy részüket lemészárolták, a többieket pedig elűzték. Az idei csúrogi megemlékezésen jelen volt Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja, Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke, Pásztor Bálint, Varga László és Kovács Elvira, a szerb parlament képviselői, Ékes Ilona, fideszes parlamenti képviselő, Ádok János és Vízhányó Ferenc, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökei, Éhn József, Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke, valamint önkormányzatok és civil szervezetek tagjai. Vízhányó Ferenctől megtudtuk, ezúttal is több százan vettek részt a megemlékezésen. Megható volt találkozni a helyiekkel, a még élő áldozatokkal és hozzátartozóikkal. „Mellettem állt egy idős ember és zokogott” – meséli megrázó élményét Vízhányó. Mindenki koszorúkat helyezett el a sírhalomra, ami egyáltalán nem nevezhető emlékhelynek, nincs méltóképpen megjelölve. Dögtemető volt egykoron ez a hely, szörnyűek a körülmények, nem is lehet jellemezni, annyira lehangoló - fogalmazott az alelnök. Aki nem járt még ott, az nem tudja elképzelni, milyen állapotok uralkodnak. Szeméttelep veszi körül az emlékhelyet, ahogy ott voltunk, akkor is égettek valamit, iszonyatos füst és bűz terjedt - meséli Vízhányó. A helybeliek elmondták, minden évben ismeretlenek ledöntötték és megrongálták a felállított keresztet. Az idei még áll, de látszik, hogy próbálkoztak. A megemlékezők körében megfogalmazódott, hogy megfelelő emlékhelyet kellene kialakítani az ártatlan áldozatok számára, méltó helyet, ahol le tudják róni kegyeletüket az ide látogatók. Ha ezt sikerülne megvalósítani, a Csongrád Megyei Önkormányzat is támogatná a kezdeményezést - tudtuk meg Vízhányó Ferenctől, aki megerősítette, egy év késéssel megalakult a magyar és szerb történészekből álló vegyesbizottság, amely politikamentesen foglakozik majd a közös múlt feltárásával. A Szerb Tudományos Akadémia végrehajtó bizottsága szeptember végén döntött a szerb szakbizottság 9 tagjáról. Az 1944/1945-ös vajdasági vérengzések túlélőiből egyre kevesebben élnek már, viszont egyre több az emlékező - fogalmazott Pásztor Bálint, és egyúttal megerősítette, ameddig a Vajdaságban magyarok élnek, élni fog az emlékezet is.
