Gyorsítják a tartalékosi programot

A parlament honvédelmi bizottságának KDNP-s alelnöke elmondta, hogy felgyorsították a tartalékosi programot, a korábban tervezett évi négyszáz fős bővítés helyett már első ütemben ezerötszáz fő kiképzése zajlik.

Hat-nyolcezer kiképzett tartalékossal kell rendelkeznie 2014-re a Magyar Honvédségnek az új politikai elképzelések szerint. A jogi háttér kialakítása folyamatban van, és első ütemként már meg is kezdődött mintegy ezerötszáz főnyi tartalékos kiképzése - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában

Básthy Tamás,

a parlament honvédelmi bizottságának KDNP-s alelnöke. A politikus szerint szemléletváltás kellene és a katonai pályát az eddiginél alaposabban szükséges megismertetni a felnövekvő korosztályokkal a családban és az iskolában is. Tartalékos katona lehet mindenki, aki eleget akar tenni abbéli kötelességének, amit az alkotmány úgy fogalmaz meg, hogy a haza védelme minden magyar állampolgár kötelessége. Annak a lehetőségét kell megteremteni, hogy ne csak a hivatásosok élhessenek a haza szolgálatának lehetőségével, hanem azok a tartalékosok is, akik – akár egyfajta kiegészítő hivatásként – elsősorban belföldi katonai feladatokat látnának el - mondta a KDNP-s politikus a tartalékosi program hátteréről. Az emberek biztonságérzetét fontos szempontként emelte ki a politikus. Kijelentette: “kevés biztonságunk” 2005 óta, a sorozásos hadsereg megszüntetése óta elsősorban NATO-tagságunkra támaszkodik. A sorkatonai szolgálat megszüntetésével együtt viszont nevetségesen alacsony kontingensben állapították meg a magyar hivatásos katonaság létszámát – hangzott a beszélgetésben. Az új tartalékosi rendszer kiépítésében gyakorlatilag nulláról kell építkeznie a kormányzatnak, a jogi feltételek megteremtésétől kezdve egészen a “szemléletváltásig bezárólag”. Básthy Tamás azt mondta: míg a hivatásszerű tiszti pályára tíz-tizenkétszeres a túljelentkezés, addig az önkéntes tartalékosi szerepvállalásra gyakorlatilag elhanyagolható számban jelentkeztek az elmúlt években. “Ez azért van így, mert a katonai pálya megismertetése a gyerekkortól – a családon és az iskolán keresztül is – nagyon nagy hiányosságokat szenvedett el, nem fordítottak rá elengedő figyelmet, sőt, pont a 2004-es döntésből következően egyfajta lenézett szakmává vált sokak szemében. Ezt a helyére kell tenni” - mondta Básthy. Régi új feladatokat kell elfogadtatni a társadalomban, mint a haza és a hazaszeretet fogalmát, a szolgálatét; azt, hogy a hazával szemben felelősségünk van, ez pedig közvetlen a családunkkal és gyermekeink iránti felelősségvállalás is - érvelt a politikus. “Enélkül a szemléletváltás nélkül nem lehet sem a hivatásos, sem az önkéntes állomány eredményes a saját választott pályáján” - mondta a képviselő, hozzátéve: tizenháromezer, a hivatásos katonai pályájukat befejezett személy áll rendelkezésre, akiket nem kérdezett meg senki arról, vajon vállalna-e önkéntes tartalékos szolgálatot a továbbiakban. "Hozzájuk kell fordulni elsősorban, meg kell szüntetni azt a nevetséges állapotot, hogy az ötvennél több katonai objektumunkat civilek védik" - hangzott el. Hozzátette: bár a magyar katonák a nemzetközi missziókban kiválóan megállják a helyüket, de nem várható el tőlük, hogy az itthon jelentkező problémákat is – például természeti csapások idején, vagy a katasztrófavédelemben – kezeljék. A kormány hatásköre is bővül az ország védelmi felkészültsége vonatkozásában. Ez milyen többletet jelent a kormányzat kezében? - hangzott a Hattól nyolcig felvetése. Első fontos lépés, hogy felgyorsították a korábban négyszáz fősre tervezett tartalékosi létszámnövelést, és már folyamatban van ezerötszáz fő kiképzése. 2014-re pedig befejeződhet nyolcezer fő hadrendbe állítása. A korszerű modern technika ismeretén túl ugyanis a tartalékosoknak is meg kell felelniük a NATO-elvárásoknak,ezért magas színvonalú kiképzésre van szükség – hangzott a beszélgetésben. (Forrás: Duna Televízió Zrt. Pintér Attila, felelős szerkesztő)