A magánnyugdíjpénztárak működésének egészét ellenőrzi a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelet (PSZÁF). Erre azért van szükség, hogy lássák: a tizennégy havi járulékbefizetés nélküli időszakot tudják-e finanszírozni a pénztárak, illetve mekkorák lesznek a működési költségeik erre az időszakra - nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtökön.
A szakember szerint bár a pénztárak tavaly tényleg jól teljesítettek, hosszabb távon vizsgálva hozamaikat az „emberek éppen csak a pénzüknél vannak”. A következő hetekben a PSZÁF minden pénztárat szorosan felügyel majd, s mind a maradó, mind az államhoz átszerződő ügyfelek estében árgus szemmel figyeli, hogy „mi történik”. „Nyilván azt kell megnézni, hogy a pénztárak az elmúlt időszakban hogyan is gazdálkodtak” – így vázolta
Binder István
a nemzetgazdasági miniszter által kilátásba helyezett átfogóbb vizsgálat lehetséges területét. Két fontos adatot lehet megtekinteni a magánnyugdíjpénztáraknál: az elért hozamot, illetve azt, hogy mekkora működési költséggel terhelik meg a díjakat. „Erre vonatkozóan léteznek felügyeleti számítások, ha kell, további számításokat, vizsgálatokat végez a PSZÁF” – jelentette ki Binder.
2008 valóban mélypont volt a pénztárak életében, ám 2009-ben tíz és harminc százalék közötti hozamot értek el. Nem kérdőjelezhető meg emiatt az állítás, miszerint rosszul sáfárkodtak volna a rájuk bízott pénzekkel? - hangzott a Közbeszéd felvetése. „A pénztárak teljesítményét hosszabb távon érdemes vizsgálni” – reagált a PSZÁF-szóvivő, megjegyezve: az elmúlt tíz év hozamait vizsgálva azt lehet látni, hogy a pénztárak legfeljebb a reálhozam felett egy százalékkal teljesítettek. „Nem értek el olyan hozamteljesítményt, ami nagyon meg tudta volna verni az inflációt” - érvelt Binder. A tíz és harminc százalék közötti hozam „a tavalyi év teljesítménye, ami kétségtelenül nagyon sokat hozott vissza a konyhára” a 2008-as válságévhez képest; hosszú távon nézve viszont éppen csak pénzüknél vannak a pénztártagok. Az pedig szakmai szemmel nézve is kérdéses, hogy az összegek fedezik-e a nyugdíjas évek pénzigényét. A felügyelet jelentéseiben is rendszeresen megjelölte kockázatként a hozamok elégtelen voltát.
A másik probléma, hogy a működési bevételek és kiadások egyenlege tavaly és az idei első félévben is veszteséges volt. „Jelenleg a pénzügyi felügyelet a magánnyugdíjpénztárak működésének egészét vizsgálja: a működési bevételeket és a kiadásokat is áttekintik; 2009-ben 1,8 milliárdos volt a működési veszteség, az idei első félévben pedig hatszáz millió forint” – hangzott el az interjúban. Ez az adat nem vonatkozik az összes pénztár teljesítményére. Volt néhány nagy pénztár, amelyik elsősorban tagtoborozásra, reklámra költött sokat, mégpedig azért, mert a jogalkotó időközben leszorította a működési költségeket – és néhány pénztár úgy gondolta, hogy emiatt növelni kell a tagok létszámát, így pótolva a kieső összegeket. A reklámozás abszolút joga minden intézménynek – ismerte el Binder István, leszögezve: a PSZÁF a pénztárak működésének egészét tekinti át, a szaldót nézi, a kiadást és a bevételt tekinti át. „Ilyen helyzetben, amikor működési veszteségeik voltak egyes pénztáraknak és közben történt egy kormányzati bejelentés, azt kell a felügyeletnek megnézni – a rendszer egészének biztonsága szempontjából – hogy a tizennégy havi járulék nélküli időszakot tudják-e finanszírozni a pénztárak, mekkorák lesznek a működési költségeik erre az időszakra” - érvelt a PSZÁF szóvivője.
Ha a magán-pénztárak kezelésében lévő mintegy kétezer-hétszáz milliárdos vagyon többsége átkerülne az államhoz, oda vélhetően „nem követi” majd a PSZÁF, tehát nem ellenőrzi, hogyan sáfárkodik vele az állam, mivel a felügyeletnek a piaci szereplők ellenőrzése a feladata, állami területen nincsenek ilyen jogosítványai. Binder István nem hinné, hogy érzelmi reakció irányítaná a pénztárak cselekedeteit, hiszen felelősen kell gazdálkodniuk. „A PSZÁF – akár a maradó, akár az átszerződő pénztártagok vonatkozásában – nagyon szoros felügyelettel ellenőrizni fogja, mi történik” - mondta a kommunikációs vezető. Azt is hozzátette, hogy egyes pénztárak vezetésével már személyesen tárgyaltak, a következő időszakban ez a többi esetében is megteszik. (Forrás: Duna Televízió Zrt. Pintér Attila, felelős szerkesztő)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.