Közélet

Szeged, a katasztrófamentes övezet

2010. október 8., péntek

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa nemcsak hazánk közvéleményét foglalkoztatja, hanem külföldön is megdöbbenést keltett. A hihetetlen mértékű ipari szennyezés emberek százait tette földönfutóvá. Még elképzelni is szörnyű, mi történt volna, ha Kolontárnál és Devecsernél jóval nagyobb várost önt el a szennyező iszapár. Szeged ebből a szempontból szerencsésnek mondható, hiszen nagyobb ipari üzemek híján szinte elhanyagolható mértékű veszélyforrások találhatók a városban és környékén. Ezekről beszélgettünk Tátrai János őrnaggyal, a Csongrád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivőjével.

Gáz van, de a helyén

Az Algyő felé haladóknak azonnal szembeötlik a MOL harmincezer köbméteres gáztározója, amit sokan a legnagyobb veszélyforrásnak gondolnak. A szigorú hazai és nemzetközi szabványok miatt azonban ez a veszély szinte csak papíron létezik, a többszörös túlbiztosítás, a technológiai fegyelem tette biztonságossá a gáztározót. Létesítésekor is igen körültekintő módon jártak el a szakemberek, például még a földrengés veszélyét is számba vették, így akár egy hatos erősségű földmozgást is sérülés nélkül képes a tározó átvészelni. A tartály környezetében egy speciális monitoring és lakosságriasztási rendszert építettek ki, melynek érzékelői a gázszivárgás legkisebb jelére is azonnal jelzést küldenek a helyi és a szegedi katasztrófavédelmi központokba, ahol több paramétert mérnek, beleértve a szélviszonyokat is. A lakosságot katasztrófa esetén hangágyúkon keresztül, akár élőszóval is tudják tájékoztatni a vészhelyzetről, a megfelelő menekülési irányról, valamint a szükséges teendőkről. Ennél a gáztározónál – de igaz ez a teljes algyői olajmezőre is – gyakorlatilag nem sajnálták a kivitelezők a pénzt a biztonságtechnikai eszközökre, a vészhelyzeti érzékelőkre, és a tájékoztató rendszerre. „Az algyői létesítmény az ott tárolt és kezelt veszélyes anyagok miatt úgynevezett felső küszöbértékű ipari központ” – avat be a szükséges megelőző intézkedésekbe Tátrai János őrnagy. „Egy európai szintű irányelv alapján ennél a minősítésnél évente kell a belső védelmi tervüket a gyakorlatban is lepróbálni, háromévente pedig a külső szervek bevonásával ugyanezt a védelmi gyakorlatot tartják meg. Ilyenkor a valós vészhelyzeti beavatkozást hajtja végre mindenki, valós területeken.”

„…azért a víz az úr”

Potenciális veszélyforrásnak tekinthető a Tisza és a Maros, amelyek a szegediek mindennapjainak részeként a város életét is képes döntően befolyásolni. Az áradásokra azonban gyakorlatilag teljesen fel lehet készülni, így nem lehet hirtelen jött veszélyről beszélni. A vízügyes szakemberek és a katasztrófavédelmi igazgatóság árvízveszély esetén jól megszervezett munkával mindig tudja biztosítani a város védelmét. A 2006-os rekordméretű árvíz is megmutatta, hogy a megyei igazgatóság és a védekezésben részt vevő szervek képesek a problémák azonnali kezelésére, a vészhelyzetek elhárítására. Persze a védvonal állapota a belvárosi szakaszon jól ismert, több terv született már a rendbetételére, megújítására, azonban eddig a megfelelő pénzügyi források megtalálása még nem sikerült. Ez azonban kormányzati feladat, viszont a helyi védekezés emberi és szakmai feltételei minden szinten maradéktalanul biztosítottak.

Veszélyes anyagok a kamionokban

Az M43-as autópálya teljes elkészültéig a közúton szállítható veszélyes anyagokat tartalmazó kamionok, teherautók a város útjait is igénybe vehetik. Ennek a jogszabályi feltételei – az ADR – azonban nagyon szigorúak. „Sokkal több baleset történik az ilyen kamionokkal az autópályán, mint a városban, hiszen országúton a nagyobb sebesség, vagy épp az elalvás gyakoribb” – foglalja össze a baleseti veszélyt Tátrai János. „Az ADR az összes tudnivalót, jelölést, okmányolást a legapróbb részletekig szabályoz, így esetleges balesetnél a kivonuló kollégák azonnal tudják, milyen problémával állnak szemben. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig az egyik hatósági szerv, aki a fuvarozóknál havonta több alkalommal ellenőrzi a szabályok betartását.” A dorozsmai ROLA terminál is külön figyelmet érdemel a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál, mivel itt viszonylag kis területen is több kamion képes összezsúfolódni, ami fokozhatja a veszélyhelyzetet. A Szegedet elkerülő új autópályaszakasz elkészültével a város belterületén átrobogó kamionok rakománya sem fog további veszélyforrást jelenteni.

Baj akkor van, ha szétszaladnak a malacok

Nagyobb mennyiségben vegyi anyagot Szegeden például a Medikémia gyára, illetve a Pick használ fel. Előbbinél a gyártáshoz szükséges alapanyagok és késztermékeket tárolnak, míg a húsipari cégnél a hűtésre használt ammónia gáz felhasználása jelenthet némi veszélyforrást. Gyártó üzemből tehát relatíve kevés van, felhasználóból azonban annál több. Ezeket is adott intervallumokban ellenőrzi a katasztrófavédelem, és a nem megfelelő tárolás, vagy épp a túlzott mennyiség esetén megteszik a szükséges lépéseket a veszélyhelyzet kialakulásának elkerülésére. „Bármikor előfordulhat azonban technológiai hiba, vagy anyagfáradás” – folytatta a veszélyelemzést a katasztrófavédelmi szóvivő. „De az egyes vezetékszakaszok, vagy épp a raktárrészek megfelelő szakaszolásával nagyságrendekkel tud csökkenni a környezetkárosítás.” Azoknál a kereskedelmi egységeknél és nagyáruházaknál pedig, ahol vegyi anyagokat, festékeket, oldószereket forgalmaznak, szintén szigorú előírások vannak. Ezeket mindig igyekeznek betartani, hiszen akár a kereskedelmi engedélyük is visszavonható, ha sorozatosan hibáznak.

Benzinkutak a városban

A város számos pontján találunk benzinkutakat. Ezek egy része messzebb fekszik a lakóépületektől, de például a Csongrádi sugárúton, a Makkosházi körúton, vagy épp az Etelka soron a panelházak közelében működnek. Az üzemanyag töltésekor a szigorú, zárt technológiai sorrendet betartva minimalizálni lehet a vészhelyzet kialakulását. A tankereken lévő biztonsági szelepek, elzárók olyan speciális megoldásúak, hogy a vétlen nyitásuk is szinte lehetetlen.

Ipari telepek a város körül

A sándorfalvi úton a város határában két nagyobb ipari terület is található. Egyik az EDF Démász áramátalakító telepe, ahol a Szegedre beérkező nagyfeszültséget alakítják át a lakossági és közületi fogyasztók részére. Az esetlegesen fellépő problémákat a területen dolgozó szakemberek saját hatáskörben mindig meg tudják oldani, tűz esetén pedig külső segítséget is igénybe tudnak venni. A másik területen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. regionális hulladéklerakója található. Régi szeméttelepek tüzénél, ahol előzőleg mindenféle anyagot összekevertek, szabálytalanul raktak le, előfordulhat veszélyhelyzet, de a szegedi telep esetében a szigorú, európai normáknak megfelelő technológiai fegyelem betartásával szinte elhanyagolható a mérgező anyagok környezetbe jutása, ráadásul az uralkodó szélirány sem Szeged felé mutat.

Vihar mindig jöhet

„A vörösiszap-katasztrófa után nagy bátorság lenne azt nyilatkozni bármiről is, hogy abszolút biztonságos” – foglalta össze a Szegedet érintő veszélyhelyzeti kérdéskört a katasztrófavédelem szóvivője. „De a szigorú ellenőrzésekkel, a technológiai és biztonsági rendszabályok maradéktalan betartásával minimális szintre csökkenthető a veszély mértéke.” Így a városra sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az időjárási tényezők, a kiszámíthatatlan viharok, a hatalmas esőzések, azonban ez nem sorolható az ipari katasztrófák közé.

Szegedi veszélygócok nagyobb térképen való megjelenítése

katasztrófa