Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Szeged, a katasztrófamentes övezet

Szeged, a katasztrófamentes övezet

2010. október 8., péntek
Szeged, a katasztrófamentes övezet
Az ajkai vörösiszap-katasztrófa nemcsak hazánk közvéleményét foglalkoztatja, hanem külföldön is megdöbbenést keltett. A hihetetlen mértékű ipari szennyezés emberek százait tette földönfutóvá. Még elképzelni is szörnyű, mi történt volna, ha Kolontárnál és Devecsernél jóval nagyobb várost önt el a szennyező iszapár. Szeged ebből a szempontból szerencsésnek mondható, hiszen nagyobb ipari üzemek híján szinte elhanyagolható mértékű veszélyforrások találhatók a városban és környékén. Ezekről beszélgettünk Tátrai János őrnaggyal, a Csongrád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivőjével.

Gáz van, de a helyén

Az Algyő felé haladóknak azonnal szembeötlik a MOL harmincezer köbméteres gáztározója, amit sokan a legnagyobb veszélyforrásnak gondolnak. A szigorú hazai és nemzetközi szabványok miatt azonban ez a veszély szinte csak papíron létezik, a többszörös túlbiztosítás, a technológiai fegyelem tette biztonságossá a gáztározót. Létesítésekor is igen körültekintő módon jártak el a szakemberek, például még a földrengés veszélyét is számba vették, így akár egy hatos erősségű földmozgást is sérülés nélkül képes a tározó átvészelni. A tartály környezetében egy speciális monitoring és lakosságriasztási rendszert építettek ki, melynek érzékelői a gázszivárgás legkisebb jelére is azonnal jelzést küldenek a helyi és a szegedi katasztrófavédelmi központokba, ahol több paramétert mérnek, beleértve a szélviszonyokat is. A lakosságot katasztrófa esetén hangágyúkon keresztül, akár élőszóval is tudják tájékoztatni a vészhelyzetről, a megfelelő menekülési irányról, valamint a szükséges teendőkről. Ennél a gáztározónál – de igaz ez a teljes algyői olajmezőre is – gyakorlatilag nem sajnálták a kivitelezők a pénzt a biztonságtechnikai eszközökre, a vészhelyzeti érzékelőkre, és a tájékoztató rendszerre. „Az algyői létesítmény az ott tárolt és kezelt veszélyes anyagok miatt úgynevezett felső küszöbértékű ipari központ” – avat be a szükséges megelőző intézkedésekbe Tátrai János őrnagy. „Egy európai szintű irányelv alapján ennél a minősítésnél évente kell a belső védelmi tervüket a gyakorlatban is lepróbálni, háromévente pedig a külső szervek bevonásával ugyanezt a védelmi gyakorlatot tartják meg. Ilyenkor a valós vészhelyzeti beavatkozást hajtja végre mindenki, valós területeken.”

„…azért a víz az úr”

Potenciális veszélyforrásnak tekinthető a Tisza és a Maros, amelyek a szegediek mindennapjainak részeként a város életét is képes döntően befolyásolni. Az áradásokra azonban gyakorlatilag teljesen fel lehet készülni, így nem lehet hirtelen jött veszélyről beszélni. A vízügyes szakemberek és a katasztrófavédelmi igazgatóság árvízveszély esetén jól megszervezett munkával mindig tudja biztosítani a város védelmét. A 2006-os rekordméretű árvíz is megmutatta, hogy a megyei igazgatóság és a védekezésben részt vevő szervek képesek a problémák azonnali kezelésére, a vészhelyzetek elhárítására. Persze a védvonal állapota a belvárosi szakaszon jól ismert, több terv született már a rendbetételére, megújítására, azonban eddig a megfelelő pénzügyi források megtalálása még nem sikerült. Ez azonban kormányzati feladat, viszont a helyi védekezés emberi és szakmai feltételei minden szinten maradéktalanul biztosítottak.

Veszélyes anyagok a kamionokban

Az M43-as autópálya teljes elkészültéig a közúton szállítható veszélyes anyagokat tartalmazó kamionok, teherautók a város útjait is igénybe vehetik. Ennek a jogszabályi feltételei – az ADR – azonban nagyon szigorúak. „Sokkal több baleset történik az ilyen kamionokkal az autópályán, mint a városban, hiszen országúton a nagyobb sebesség, vagy épp az elalvás gyakoribb” – foglalja össze a baleseti veszélyt Tátrai János. „Az ADR az összes tudnivalót, jelölést, okmányolást a legapróbb részletekig szabályoz, így esetleges balesetnél a kivonuló kollégák azonnal tudják, milyen problémával állnak szemben. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig az egyik hatósági szerv, aki a fuvarozóknál havonta több alkalommal ellenőrzi a szabályok betartását.” A dorozsmai ROLA terminál is külön figyelmet érdemel a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál, mivel itt viszonylag kis területen is több kamion képes összezsúfolódni, ami fokozhatja a veszélyhelyzetet. A Szegedet elkerülő új autópályaszakasz elkészültével a város belterületén átrobogó kamionok rakománya sem fog további veszélyforrást jelenteni.

Baj akkor van, ha szétszaladnak a malacok

Nagyobb mennyiségben vegyi anyagot Szegeden például a Medikémia gyára, illetve a Pick használ fel. Előbbinél a gyártáshoz szükséges alapanyagok és késztermékeket tárolnak, míg a húsipari cégnél a hűtésre használt ammónia gáz felhasználása jelenthet némi veszélyforrást. Gyártó üzemből tehát relatíve kevés van, felhasználóból azonban annál több. Ezeket is adott intervallumokban ellenőrzi a katasztrófavédelem, és a nem megfelelő tárolás, vagy épp a túlzott mennyiség esetén megteszik a szükséges lépéseket a veszélyhelyzet kialakulásának elkerülésére. „Bármikor előfordulhat azonban technológiai hiba, vagy anyagfáradás” – folytatta a veszélyelemzést a katasztrófavédelmi szóvivő. „De az egyes vezetékszakaszok, vagy épp a raktárrészek megfelelő szakaszolásával nagyságrendekkel tud csökkenni a környezetkárosítás.” Azoknál a kereskedelmi egységeknél és nagyáruházaknál pedig, ahol vegyi anyagokat, festékeket, oldószereket forgalmaznak, szintén szigorú előírások vannak. Ezeket mindig igyekeznek betartani, hiszen akár a kereskedelmi engedélyük is visszavonható, ha sorozatosan hibáznak.

Benzinkutak a városban

A város számos pontján találunk benzinkutakat. Ezek egy része messzebb fekszik a lakóépületektől, de például a Csongrádi sugárúton, a Makkosházi körúton, vagy épp az Etelka soron a panelházak közelében működnek. Az üzemanyag töltésekor a szigorú, zárt technológiai sorrendet betartva minimalizálni lehet a vészhelyzet kialakulását. A tankereken lévő biztonsági szelepek, elzárók olyan speciális megoldásúak, hogy a vétlen nyitásuk is szinte lehetetlen.

Ipari telepek a város körül

A sándorfalvi úton a város határában két nagyobb ipari terület is található. Egyik az EDF Démász áramátalakító telepe, ahol a Szegedre beérkező nagyfeszültséget alakítják át a lakossági és közületi fogyasztók részére. Az esetlegesen fellépő problémákat a területen dolgozó szakemberek saját hatáskörben mindig meg tudják oldani, tűz esetén pedig külső segítséget is igénybe tudnak venni. A másik területen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. regionális hulladéklerakója található. Régi szeméttelepek tüzénél, ahol előzőleg mindenféle anyagot összekevertek, szabálytalanul raktak le, előfordulhat veszélyhelyzet, de a szegedi telep esetében a szigorú, európai normáknak megfelelő technológiai fegyelem betartásával szinte elhanyagolható a mérgező anyagok környezetbe jutása, ráadásul az uralkodó szélirány sem Szeged felé mutat.

Vihar mindig jöhet

„A vörösiszap-katasztrófa után nagy bátorság lenne azt nyilatkozni bármiről is, hogy abszolút biztonságos” – foglalta össze a Szegedet érintő veszélyhelyzeti kérdéskört a katasztrófavédelem szóvivője. „De a szigorú ellenőrzésekkel, a technológiai és biztonsági rendszabályok maradéktalan betartásával minimális szintre csökkenthető a veszély mértéke.” Így a városra sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az időjárási tényezők, a kiszámíthatatlan viharok, a hatalmas esőzések, azonban ez nem sorolható az ipari katasztrófák közé.

Szegedi veszélygócok nagyobb térképen való megjelenítése
katasztrófa katasztrófahelyzet ajkai iszaptározó iszap Tátrai János

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo