EU-elnökség: amikkel szembe kell néznünk

Magyarország készen áll a 2011. január elsejével kezdődő féléves EU-elnökségre – állítja Robák Ferenc, a Külügyminisztérium EU-elnökségi operatív kormánybiztosa, aki „Az itallaptól a sajtóakkreditációig” – Operatív feladatok a magyar EU-elnökség előkészítése és megvalósítása során címmel tartott előadást szerdán a szegedi Europe Direct iroda meghívására.

– Vészesen közeledik a mi időnk az unió elnöki székében. Felkészültünk?

– Az EU-elnökség elsősorban azt jelenti, hogy Magyarországnak mint uniós tagállamnak a huszonhetek nevében előre kell vinni a közös ügyeket, kompromisszumokat kell elérnie, és az elnöki székből vezetni a napirendi pontok megtárgyalását. Ezekre a feladatokra készen állunk, és készült is rá az ország. A Lisszaboni Szerződés óta külön specialitása a mi elnökségünknek, hogy ez az első trió-elnökség, a spanyolokkal, belgákkal együtt 18 hónapra tudtunk készülni. A trió másik két tagjával megvizsgáltuk, milyen témákat kell nekünk majd érinteni. Fontos tisztázni: az Európai Unió Tanácsának vagyunk soros elnökei, nem a bizottságnak, nem a parlamentnek, jóllehet ezekkel az intézményekkel is szoros kapcsolatot tartunk. Partnernek meg kell nyerni a parlamentet, amelynek a Lisszaboni Szerződés óta egyre nagyobb szerepe van, a bizottsággal pedig – amely a közös politikák intézője – szoros együttműködést kell kialakítani, hiszen ez a szerv tudja, mik azok a főbb problémák, amelyeket a tanácsnak intézésre figyelmébe kell ajánlania, és az elnöknek is tudnia kell, hogy az ő prioritásának megfelelően mik azok a témák, amelyeket a bizottságnak ki kell adni.

– Lehet tudni, milyen főbb témákat kell napirenden tartanunk?

– Megörököljük a gazdasági helyzetet, amely még egy darabig biztosan téma lesz: a világgazdasági válság és annak hatása Európára. Még az eurózónában is – amely az EU gazdaságilag kemény magja, a legharmonizáltabb gazdaságok társasága – megrengett a rendszer. A magyarok nagyon innovatívak, így reméljük, hozzá is tudnak tenni a témához. Napirenden van a horvát csatlakozás ügye, amelynek előrehaladása Magyarországnak is érdeke. Ha jól kezeljük a dossziékat, akkor van remény arra, hogy az elnökségünk végéig befejeződjenek a tárgyalások. Kedves téma nekünk még például a Duna-stratégia, amit igazi tartalommal talán a mi elnökségünk fogja megtölteni. Itt a Tisza-partján különösen szeretném hangsúlyozni, hogy nem a Duna-folyó, hanem a Duna-makrorégió stratégiájáról van szó, amiben a Tisza-partiak is beletartoznak. Ez egy komplex fejlesztési stratégia, amelybe a vízgazdálkodás mellett beletartozik az oktatás és a gazdaság is. Fontos téma lehet a romaintegráció és a kulturális sokszínűség, amióta Franciaországban is napirendre került ez a kérdés, többen érzik létjogosultságát.

Amit öröklünk

– Hogy haladunk az előkészületekkel?

– Tartalmilag az előző kormánytól viszonylag jó örökséget kaptunk. Az elnökség operatív előkészítésében kicsit más a helyzet, az utolsó hónapokban a fizikai előkészítésben nem történt semmi, egyetlen közbeszerzés nem indult el, a költségvetés nem volt kitisztázva. Ezért a tevékenységüket nyáron azzal kellett kezdeni, hogy a tisztázatlan dolgokat rendbe tegyük, ez pedig némi késést okozott az előkészületben. A kormány a legszebb, de a legnehezebb utat választotta: azt az iránymutatást kaptuk, hogy az elnökséget szerényen, de Magyarországhoz méltó módon kell megrendezni. A költségtakarékos megoldásokhoz az is hozzátartozik, hogy állami helyszíneket veszünk igénybe, illetve segítünk helyzetbe hozni – így már bérleti díjat nem fizetünk. Például a miniszteri találkozók többségének helyet adó gödöllői királyi kastély elkészültéhez a magunk eszközeivel is hozzájárulunk.

– Hogyan néz ki az elnökséggel járó költségek finanszírozása?

– EU-s forrásra Brüsszelben számolhatunk, ahol a tanácskozások zöme folyik. A magyarországi eseményeket pedig nagyrészt a magyar költségvetés fedezi.

Amit magunkról mutatunk

– Milyen most hazánk megítélése az Európai Unióban? Mennyiben rontja például a rólunk kialakult képet a vörösiszap?

– Úgy vélem, hogy Magyarország reputációja nem rossz Európában. Eleve nincsenek kormányválságok, az elmúlt évek hektikus képei ellenére is a választásokat időben megtartottuk. Erős kormányunk van, és Európában megnyugvással veszik tudomásul, ha egy stabil, nagy többséggel rendelkező kormány viheti végig az elnökséget. A vörösiszapot kétségkívül nehéz az imázs tekintetében kezelni, mert iparilag elmaradott „rozsdaövezeteket” juttat a világ eszébe, ahol katasztrófák történnek – nem mintha ilyenek Nyugat-Európában nem lennének. Ha azonban szakszerűen, gyors intézkedésekkel kezeljük, akkor az az imázs javításához járul hozzá.

– A hétköznapi ember mit fog érzékelni az EU-elnökségből?

– A szilveszter szimbolikus dátum, január elsejétől kezdődik az elnökség. Január 7-én az Európai Bizottság az elnökével,

José Manuel Barrosóval

az élen Magyarországra látogat és találkozik a magyar kormánnyal. Ez egy rítus: dossziénként átveszik a legfőbb témákat. Ez az esemény a médiumokban is kellő helyet fog kapni. Ezenfelül lesz 250 magyarországi esemény, ebből 17 miniszteri informális ülés, 20-25 miniszteri szintű konferencia, és bő 200 különböző szintű szakértői, államtitkári szintű tanácskozás. Persze szervezünk olyan programokat is, amelyek nem csak a szakmai közvéleménynek szólnak, hanem a széles hazai és európai közvéleménynek. A Balassi Intézet és más magyar intézmények segítségével külföldi programokat szervezünk, amelyekkel Magyarország soros elnökségét tudatosítjuk.