Az egyetemisták megkoszorúzták az ’56-os emlékművet

A SZTE Hallgatói Önkormányzatának rendezvényszervező és kulturális bizottsága minden évben, így az idén is, az ’56-os emlékmű megkoszorúzásával emlékezett meg a MEFESZ megalakulásáról. A koszorúzást követően ünnepi választmányi ülést rendeztek az audmaxban és átadták a Hallgatói Mozgalomért Emlékérmeket.

A hallgatói tagozaton

Polgár Zsuzsanna

, az oktatói tagozaton pedig

Döbör András

részesült elismerésben, öten pedig, név szerint

Gerecz Péter, Barna Péter, Paluska Márta, Polczer Katalin

és

Németh Tímea

emlékplakettet kapott. A szervezők minden évben meghívják az egykori Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) egykori, még élő diákjait.

Kiss Tamás

, a MEFESZ alapítója az idén is jelen volt és koszorúzott csakúgy, mint

Pusztai Éva

, aki tartja a kapcsolatot az egykori és mostani diákokkal, közvetít és segédkezik az ünnepség szervezésében, lebonyolításában. Az egyetem rektor-helyettese,

Rácz Béla

is koszorút helyezett el az emlékmű talapzatán. A zuhogó eső ellenére sokan megjelentek az eseményen, és kegyelettel áldoztak az ’56-os hősök emlékének. Az 1956. októberi forradalom gyökerei Szegeden keresendők - véli

Miklós Péter

történész, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa, a szegedi egyetem bölcsészkarának oktatója. Mint portálunknak elmondta 1956. október 16-án a szegedi egyetem bölcsészkari épületének auditórium maximumában a hallgatók gyűlést tartottak. Összejövetelük célja az volt, hogy „szabadabb, igazi demokrata, önálló egyetemi életet” teremtsenek. Ekkor alakult meg a MEFESZ, amely négy nappal később kétezer egyetemi és főiskolai hallgató részvételével nagygyűlést tartott, valamint megfogalmazta a fiatalok követeléseit. Ezek már messzire túlmutattak a hallgatói érdekképviselet körén - fogalmazott Miklós Péter -, s országos, sőt nemzetközi politikai kérdéseket érintettek. Zászlajukra tűzték például, hogy állítsák bíróság elé azokat, akik felelősek a Rákosi-korszakban elkövetett bűnökért és törvénytelenségekért, hogy

Nagy Imrét

ismét vonják pártvezetésbe, illetve hogy politikai ügyekben és perekben ne szabhassanak ki halálos ítéletet a bíróságok.