Közélet

Solidarność: Egy bátor nemzet harca a szabadságért + FOTÓK

Solidarność: Egy bátor nemzet harca a szabadságért + FOTÓK

2010. szeptember 14., kedd
Solidarność: Egy bátor nemzet harca a szabadságért + FOTÓK

A Szolidaritás Lengyelország polonikuma

A lengyel Szolidaritás megalakulásának 30. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítás nyílt a megyeháza aulájában korabeli fotókból, dokumentumokból, emléktárgyakból, amelyek felidézték a kor hangulatát, s bemutatták egy bátor nemzet harcát a szabadságért. Az ünnepségen jelen volt Kövér László, a parlament elnöke és Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Rajtuk kívül megjelent Kiss-Rigó László megyés püspök, B. Nagy László országgyűlési képviselő, Csúcs Lászlóné, a Lengyel Országos Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Szép Tibor, Pest megye főjegyzője, Balogh László, a Szolidaritás elkötelezett híve, Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke és Karol Biernacki, a megyei levéltár igazgatója és a kiállítás megálmodója. Először a nagykövet úr emelkedett szólásra, hangsúlyozta, óriási megtiszteltetés a lengyelek számára, hogy itt, Szegeden találkozhatnak egy olyan fontos eseményen, amely nemcsak Lengyelországnak, Magyarországnak és Európának, de az egész világnak fontos. E kiállítás is bizonyítja, Lengyelországnak rengeteg barátja van. A Szolidaritás idejében nem első alkalommal nyilvánult meg a magyarok barátsága. Az akkori demokratikus ellenzék megértése nagyon fontos volt a küzdő lengyelek számára, mert erkölcsi tartást adott és további harcra buzdított. A szolidaritás nemcsak lengyel, de világmárka lett, az univerzális történelem egyik jelentős szereplője. A háziasszony és a konferanszié szerepét is betöltő Magyar Anna köszönetet mondott a levéltár igazgatójának, aki elkötelezett lengyelként és elkötelezett magyarként rengeteget tesz a két nép barátságáért.

Szabadság született

„Meg akartuk mutatni, hogyan születik a szabadság” – mondta Biernacki, a kiállítás szervezője. „Nem az utcai tüntetéseken, sztrájkokban születik a szabadság, hanem először a fejekben.” Az igazgató felidézte II. János Pál 1979. évi lengyelországi látogatását, amikor Vojtila a következőket mondta: „A Szentlélek szálljon le rátok, újítsa meg a Föld arculatát.” Kis hatásszünetet tartott, majd folytatta: „Ennek a Földnek az arculatát.” Ekkor valami elkezdődött Lengyelországban. Kiegyenesedtek a gerincek, a polgárok emelt fővel kezdtek járni, 1 évvel később pedig megalakult a Szolidaritás is, Közép-Kelet Európa első szabad szakszervezete, amely több volt annál, embereket összefogó valóságos társadalmi mozgalom. A Szolidaritás lengyel hungarikum/polonikum lett, amiből ma is meríteni kell. Balogh László, akkori ellenzéki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Elmesélte, hogy gyakran járt Lengyelországban és figyelemmel kísérte az ottani eseményeket. A magyarok a Szolidaritással voltak, ezt megelőzően meg a lengyelek voltak a magyarokkal, és ez így ment visszafelé az időben több száz éven keresztül. Balogh elmondta, hogy Szegeden, egy Csillag téri panellakásban illegális nyomdát üzemeltettek, ahol lengyel vonatkozású illegális anyagokat nyomtattak, többek között 25 ezer Szolidaritás matricát, amit pénz híján stoppal vitt fel a fővárosba. Az első autó, amely megállt neki, a Csillag börtön rabszállító autója volt, azzal utazott Budapestig. Régen is volt, ma is létezik szolidaritás a két ország között, hangsúlyozta Balogh, azon kell fáradoznunk, hogy ennek lángját soha ne hagyjuk kialudni. A Polonéz táncegyüttes műsora után B. Nagy László idézte fel a Lengyelországgal kapcsolatos emlékeit, ahova 1977 óta rendszeresen ellátogatott. Egy ottani egyetemre is beiratkozott, amit családalapítása miatt kellett abbahagynia.

„Ne féljetek...”

A rendezvény díszvendége, Kövér László II. János Pál beiktatása során mondott beszédével kezdte: „Ne féljetek megélni az igazságot, és ha kell, ne féljetek harcolni”, ez lehet akár a lengyel szabadsághoz vezető út rövid foglalata, szentenciája is. A létező szocializmus világát a kíméletlen erőszak, a hazugság és a félelem drótozta össze úgy ahogy. Minden nemzet, amely valamilyen úton találkozott ezzel a világgal, ellenállt neki. A rendszerváltó ellenzék soraiban egyeseknek a II. világháború és az azt követő rövid demokratikus kísérlet volt a meghatározó történelmi élményük, mások eszmélésére '56 nyomta rá legerősebben bélyegét, és voltak, akik a '68-as prágai reformkommunista és nyugat-európai újbalos eszmék iránt lelkesedtek. A mi nemzedékünk, hangsúlyozta Kövér, alapvető élménye az volt, ahogy a Szolidaritás küzdött a szabadságért a reménytelenség idején – feddhetetlenül és tisztán. Küzdött bátran és állhatatosan, ötletesen és szellemesen, erőszakmentesen és legyőzhetetlenül, szembeszállva az erőszak fenyegetésével. A történelem folyamán először jött létre az értelmiség és a munkásosztály valódi szövetsége, harmonikus együttműködése, 1988-ban pedig egy kommunista rendszerben először került sor szabad választásokra, ahol a Szolidaritás elsöprő győzelmet aratott. Győzött az emberi tartás, az erkölcsösségen alapuló tett és az egyenes beszéd. Olyan győzelem született, amely minden elkövetkező kor demokratája számára példaként szolgál. A szolidaritás nélkül nem érdemes szabad, egységes Európáról beszélnünk, véli Kövér, majd kitért arra, hogy Lengyelország erkölcsi ereje visszaadta a szabadságba és a demokráciába vetett hitet. Húsz évvel a közép-kelet európai rendszerváltások után nem szabad elfelejtenünk Lengyelország és mozgalma üzenetét: a politika csak az igazságra, a valóságra és az egyenes beszédre épülhet, szögezte le a szónok.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.