Dux László: Ez a tanév a helyzetfelmérésről szól

Valós igényekre kell alapozni a felsőoktatási intézmények kínálatát és a kormány szorgalmazni fogja, hogy erről a helyi politikai, gazdasági szereplőkkel is egyeztessenek az egyetemek – mondta el lapunknak a felsőoktatási tanévnyitó kapcsán Dux László professzor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

- Milyen tanév elé néznek a hazai felsőoktatási intézmények?

- Ez a tanév a reális helyzetfelmérésére és a továbblépés lehetőségeinek megteremtésére lesz szánva. Fontosnak tartjuk, hogy ahol viszonylag jó állapotban vészelték át a hallgatók és oktatók az elmúlt éveket, ott továbbra se veszítsék el lelkesedésüket, kedvüket. Ahol viszont komoly hibák és hiányosságok voltak – például a pedagógusképzés terén –, ott már megkezdődtek az előkészítő munkák ezek kiküszöbölésére. Ugyancsak megkezdtük az új felsőoktatási törvény előkészítését, és ezt az ősz folyamán szeretnénk mind az oktatók és hallgatók közösségeivel, mind a helyi politikai és gazdasági szereplőkkel egyeztetni, hogy a 2012-es tanévtől már ez alapján tudjon működni a felsőoktatás.

- Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb beleszólást kapnak a döntésekbe azok, akikről a felsőoktatás ténylegesen is szól?

- Feltétlenül. Nem szeretnénk ugyanazt a hibát újra elkövetni, ami a 2005-ös felsőoktatási törvény kapcsán történt meg. Működőképes rendszert nem lehet létrehozni és fenntartani azok egyetértése és támogatása nélkül, akik az egész rendszert működtetik és akikért mindez működik. Emiatt az új törvényt is egy megengedő keretszabályozásnak szántuk, ami megpróbálja helyreállítani a magyar felsőoktatás versenyképességét olyan területeken is, ahol az elmúlt években az sajnos leromlott.

- Az Ön által már említett pedagógusképzésen kívül a felsőoktatás mely területeinek „újraindítása” okozhat nehézséget?

- Az elmúlt években számos felsőoktatási intézmény igen meggondolatlanul és megalapozatlanul vágott bele fejlesztési programokba – gondolok itt például a

PPP projektekre

. Ezekből néhányat az új kormányzatnak sikerült leállítania, néhány esetben megkezdődött a feltételek újratárgyalása. Sok olyan van, amelynek szerződései úgy lettek megkötve, hogy ezután további 4-5 kormánynak kell igen komoly pénzeket beletenni a projektbe, ugyanakkor nem látszik világosan az adott fejlesztés szakmai-társadalmi haszna. Vannak olyan intézmények is, melyek fenntartása az ezeket körülvevő régió népességadatai (születésszámai) alapján nem látszik megoldhatónak hosszú távon. Ez esetekben is fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzati választások után a helyi politikai, gazdasági, társadalmi élet vezetőivel és az érintett felsőoktatási intézmények vezetőivel közösen egyeztessünk arról, mit tudnak hasznosítani az intézmény oktatási kínálatából vagy éppen milyen képzésekre van szüksége az adott régiónak. Ezeket az egyeztetéseket szeretnék kormányzati eszközökkel is segíteni. Új profilokat kell keresni sok helyen.

- Ez további specializálódást jelent az intézmények között?

- Igen, hiszen van, ahol olyan színvonalas oktatást tudnak nyújtani, hogy az egész ország területéről odajárnak majd hozzájuk a hallgatók, míg van, ahol a helyi igényeket fogják kielégíteni, például a szakmunkásképzés vagy felsőfokú szakképzés területén, ahol jelenleg komoly hiányosságok vannak. Ez utóbbi intézmények számára több értelme és jövője van, ha a helyi hagyományokra, helyi iparra alapozva igyekeznek alakítani képzéseiket ahelyett, hogy megpróbálnának egy-egy fővárosi elitegyetemmel versengeni a kínálatukban. Fontos cél az is, hogy a közszférát megfelelő szakemberekkel lássuk el, erre is figyelnünk kell a felsőoktatás szervezésénél, hiszen felelősséggel tartozunk az adófizetők pénzéért.