Szeged utca- és térnevekkel emlékezik a diktatúra „hőseire”

Városunkban többször foglalkoztak már a rendszerváltás előtti időkből a mai napig megmaradt olyan utcanevekkel, melyek a kommunista diktatúra „hőseinek” emlékét őrzik. A kérdés továbbra is az, hogy miért maradhattak fenn a mai napig a kommunizmus ikonjai, miközben például e kor szimbólumainak használatát már törvény tiltja.

Tápén például a Zsukov tér segít emlékezni arra az orosz marsallra, aki a második világháború egyik legsikeresebb hadvezére volt, az ötvenes években pedig a szovjet honvédelmi minisztérium vezetője lett, s honvédelmi miniszterként főszerepet játszott az 1956-os forradalom leverésében. De a kommunizmushoz kötődik

Dobi István, Sallai Imre és a Fürst Sándor utca Petőfitelepen, mint ahogy Szőregen az Engels utca is. Komoly kétségek illetik

Ortutay Gyuláról

elnevezett közterületünket, és kevesen tudják, hogy a Szeged könyvtáralapítójáról,

Somogyi Károlyról

elnevezett utcát a diktatúra idején egy „szockomfortos” Somogyira kereszteltek át.

Ortutay, az egyházi iskolák államosítója?

„Szegeden több olyan személy nevét viseli közterület (utca, tér) akiknek történeti szerepe meglehetősen kétséges, sőt közülük többen kifejezetten káros tevékenységet folytattak. Ezek közül a leginkább zavarba ejtő a tápai Zsukov tér.

Georgij Zsukov

ugyanis a szovjet diktátor,

Sztálin

egyik bizalmasa volt és a szovjet kommunista párt központi bizottságának tagja. 1955 és 1957 között pedig szovjet honvédelmi miniszter. 1956-ban a Magyarország elleni intervenció egyik irányítója. A forradalmat következetesen 'lázadásnak', 'ellenforradalomnak', 'reakciós szervezkedésnek' minősítette. Kegyetlen határozottsággal hajtatta végre Magyarország megszállását és támogatta

Kádár János

hatalomra kerülését” – segített felidézni a múltat az egyik legproblémásabb táblával kapcsolatban

Miklós Péter

, a Móra Ferenc Múzeum történésze, egyetemi oktató. „Szőregen utca viseli

Friedrich Engels

(1820-1895) német filozófus nevét, aki egyik ideológiai megalapozója volt a szovjet és a kelet-európai kommunista diktatúrák gondolatvilágának. Barátjával,

Karl Marxszal

közösen fogalmazták meg a Kommunista kiáltványt. Marx,

Lenin

és – nem utolsósorban – Engels nézetei

Rákosi

és Kádár kommunista diktatúrája idején a hivatalos ideológia szintjére emelkedtek Magyarországon.

Az 1945 utáni rendszerben szerepet vállaló – és kifejezetten negatív történeti és politikai szerepet játszó – politikusokról is van utca elnevezve Szegeden. Ilyen például Petőfitelepen a

Dobi István

, vagy Makkosházán az Ortutay Gyula utca. Mindketten a Független Kisgazdapártnak voltak vezető tisztségviselői, politikájukat azonban inkább Rákosi diktatúrája kiépítésének szándéka határozta meg, mivel titokban a kommunista pártnak is tagjai voltak. Titkos kommunista párttagként (kriptokommunistaként) közreműködtek a polgári Független Kisgazdapárt szétverésében és az államszocialista rendszer kiépülésében. Dobi miniszterelnök, később pedig – a diktatúra idején – államfő (a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke) lett. A tehetséges néprajzkutatónak induló Ortutay az 1940-es évek második felében kormánytagként levezényelte az egyházi iskolák államosítását, és előkészítette a szerzetesrendek föloszlatását, vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején játszódott le a

Mindszenty

bíboros elleni koncepciós per, amellyel Rákosi pártállama az egész katolikus egyházat és katolikus hívek millióit igyekezett megfélemlíteni” – emelt ki még néhány problémásabb utcanevet a történész, aki hozzátette, hogy húsz évvel a rendszerváltás után nincs helye utcáink, tereink névadói között a kommunista rezsim prominenseinek. „Elképesztő, hogy országos szinten több utca van elnevezve a Tanácsköztársaság vezetőjéről,

Kun Béláról

, mint mondjuk a magyar katolicizmus egyik legnépszerűbb szentjéről,

Árpád-házi Szent Erzsébetrő

l (akit az egész keresztény világban tisztelnek, hiszen Kolumbia védőszentje is)” – így a muzeológus.

Ez nem az a Somogyi

A Somogyi utca problémájára

ifj. Szilágyi Árpád

városvédő polgár hívta fel a figyelmünket, aki kiemelte, hogy ideje lenne végre „rehabilitálni” az utcát, hiszen eredetileg a könyvtáralapítónkról, Somogyi Károlyról elnevezett közterületet a kommunizmus idején keresztelték át a szociáldemokrata újságíró mártír,

Somogyi Béla

nevére.