B. Nagy a külföldi gépjárművezetők büntethetőségéért + FOTÓK
2010. augusztus 28., szombat
Az objektív felelősség elve ellenére is kibújhatnak hazánkban a külföldi rendszámú járművek a gyorshajtás és egyéb közlekedési szabálysértések következményei alól, ha nem állítják meg őket a rendőrök. Szegedet kiváltképp súlyosan érinti ez a probléma – hívta föl korábban a figyelmet a Rádió88 –, hiszen havonta több tízezer külföldi kamion és autó robog át a városon, veszélyeztetve a helyiek biztonságát. Ezt a helyzetet elégelte meg B. Nagy László parlamenti képviselő, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, aki törvénymódosítást nyújt be az ügyben. „A külföldi kamionosok és autósok nagyon komolyan veszélyeztetik a szegediek biztonságát. Ennek két oka van: 8 éve nem sikerül befejezni az elkerülőt, ezért havonta 70 ezer kamion robog át Szeged belvárosán, amelyek 60 százaléka külföldi. A másik pedig az, hogy egy fordítási hiba miatt nem lehet behajtani a kiszabott bírságot. Ezért az őszi parlamenti ülésen egy törvénymódosítást fogok benyújtani, amely lehetővé teszi, hogy a szabálytalankodó, biztonságunkat veszélyeztető külföldi gépjárművezetőkön is be lehessen hajtani a bírságot. A szegediek biztonsága érdekében össze kell fognunk a kormánnyal!” – mondta a SZEGEDma.hu-nak szombaton B. Nagy László. A polgármesterjelölt ezen a napon is személyesen tájékozódott a közlekedési helyzetről a Szőregi úton. Az ügy előzménye, hogy hiába az objektív felelősség elve, sajnálatos módon a külföldi rendszámú járművek továbbra is kibújhatnak a gyorshajtás következményei alól. 2008 májusa óta él Magyarországon a fönti elv, azóta nem lehet következmények nélkül megúszni a gyorshajtást és néhány más közlekedési szabálysértést sem. Ez azonban csak a magyar rendszámmal rendelkezőkre igaz. A külföldiek vagy külföldi rendszámmal közlekedő magyar autósok továbbra is szinte következmények nélkül száguldozhatnak – számolt be róla még tavasszal az egyik országos napilap, a Népszabadság. Egy fordítási hiba miatt ugyanis a jogalkotók nem megfelelően alkották meg a szabálysértést büntető törvényt, így a külföldiekre nem vonatkozik az adatok kiadásának kötelezettsége. További probléma, hogy a bírságot sem tudják behajtani rajtuk. Az újság közölte: ha ugyanis a rendőrség nem állította meg őket, semmiféle bírságot nem lehet behajtani tőlük, sőt, még az autó tulajdonosának adatait sem tudják a hatóságok megállapítani. A rendészeti tárca szerint azért nem, mert az EU-ban nem létezik olyan törvény, amely megállapítaná, hogy az egyes tagállamok hatóságai hogyan kaphatnak meg adatokat egy másik tagországban nyilvántartásba vett autó üzemben tartójáról. Az elkövető adatainak ismerete nélkül viszont a hatóság nem tud eljárni. Ha mégis sikerülne kiszabni a bírságot, az európai jogsegély keretében akkor sem lehet behajtani. A 2007-ben elfogadott, szabálysértési jogsegélyről szóló törvény alapján el lehetne járni, ha annak idején a jogszabály készítői nem fordították volna félre a mintául vett jogszabályt. Több, angolul szakmai szinten beszélő jogász véleménye szerint – írta a Népszabadság – egy fordítási hiba miatt rossz törvényt alkottak. Az EU Tanácsának kerethatározata 1. cikkelyében az „infringements of the rules of law” kifejezést „szabálysértésnek minősülő”-ként fordították, pedig a kérdéses kifejezést még a Google-fordító is „a szabályok megsértése esetén”-ként fordította. Az újság által megkérdezett jogászok egyetértettek abban, hogy az angol kifejezés tágabban értelmezendő, és nem csupán a szabálysértésekre vonatkozik, hanem általában a szabályok megszegésére, jogsértésre és törvénysértésre. Ha annak idején így értelmezték volna az alkotók is, most nem lenne szükség többoldalú egyezmények megkötésére az egyes államokkal, a közigazgatási határozatot azonnal végre lehetne hajtatni abban az uniós tagállamban, ahol az autót bejegyezték. Bonyolultabb a helyzet, ha a szabálysértő autót nem uniós tagállamban vették nyilvántartásba. Ha a rendőrség megállította az autót, és igazoltatta a sofőrt, a bírságot helyben kifizetik, vagy vállalják, hogy 30 napon belül, csekken rendezik az összeget. Ha a tulajdonos nem fizet, tiltólistára kerül, nem lépheti át a magyar határt addig, amíg le nem rótta a bírság összegét. Más történik viszont, ha az autót nem állítják meg, és nem tudni, ki volt a szabálysértő. A rendőrség korábban azt javasolta a szaktárcának, a beutazási tilalom elrendelésének lehetőségét terjesszék ki azokra az autótulajdonosokra is, akiknek a járművével a szabálysértést elkövették. Ezt a megoldást azonban eddig a szaktárca nem támogatta... B. Nagy László azonban ígéri, hamarosan fellép a probléma rendezéséért.
Vágólapra másolva!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.