Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Beszántott csatornák – vízgazdálkodási reform készülhet

Beszántott csatornák – vízgazdálkodási reform készülhet

2010. július 1., csütörtök
Beszántott csatornák – vízgazdálkodási reform készülhet
Az elmúlt hónapok csapadékos, árvizekkel sújtott időszaka fokozottan ráirányította a figyelmet vízgazdálkodásunk visszásságaira. Kiderült, hogy a rendszer közel sem hatékony, s az új kormány feladata lesz, hogy ezen a területen is gyökeres változásokat kezdeményezzen. Szeged-Gyálaréten például egy egész csatornaszakaszt szántottak be – maradt is a belvíz hetekig. Szerkesztőségünket egy gyálaréti földtulajdonos kereste fel kezében a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat által kiküldött csekkel, melyen az egy évre fizetendő társulási hozzájárulás összege szerepelt, közel ötvenezer forint. A vízgazdálkodási szervezeteknek ugyanis hektáronként 500–1130 forint közötti összeget kell fizetni a tulajdonosoknak attól függően, hogy erdő, legelő, halastó, szántó stb. van az ingatlanon. A gazdálkodó szerint minden évben súlyos ezreket fizet be, de nem látja az eredményét. A földje melletti csatornát például beszántották, ami van, az pedig elhanyagolt: nád, gaz lepi el, de van olyan is, amelyikből fa nő.

Régiek a csatornák, nagy a beépítettség

A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, Kádár Mihály szerint szolidaritási alapon működik a rendszer, hiszen az éves társulati hozzájárulás nagysága egy hektárra van megállapítva, s akinek több területe van, többet fizet, a befolyt összeget egy 2009-es törvény értelmében az állam 50 százalékkal kiegészítheti. A pénz így is nagyon kevés – véli a szakember, hiszen a befizetett díjakból évi 70 millió forint gyűlik össze, ezt egészítheti ki az állam az összeg 50 százalékával. A társulat 680 km csatornát kezel, ami 22 önkormányzatot érint, aminek a fenntartásához, hatékony kezeléséhez évi 200 millió forintra lenne szükség. Kádár Mihály szerint, ha öt évig tudnának ennyi pénzből gazdálkodni, akkor kerülnének a művek megfelelő állapotba. „14 szivattyútelepünk van, s akad olyan, amelyiknek csak a villanyszámlája havi 1,2 millió forint” – mondta el lapunknak az igazgató. „Az érdekeltségi hozzájárulásokból befolyt összeg sajnos csak tűzoltásra elég, ami még akkor is elmegy, ha nem sújtja a területet belvíz.” A szakember szerint az is probléma, hogy 35-40 éve létesítették ezeket a csatornákat, és azóta sok minden épült a közelükben. Míg egy szántóföldről 30 nap alatt gyűlik össze a víz, addig egy autópályáról 12 perc alatt lefolyik. A másik gond, hogy a rendszerváltás után, mikor magánkézbe kerültek a földek, nem mindenhol jegyezték be a földhivatalokba a csatornát. De gyakori az is, hogy a gazdák a könnyebb behajtás miatt egy szakaszon betemetik, és nem fektetnek csövet alá, ahol átfolyhat a víz. Az igazgatótól megtudtuk, hogy a vízgazdálkodásnak ez a társulási formája 1810-es évektől működik. A kormány 2010-es költségvetéséből nem egészítette ki a társulat büdzséjét, de a belvízkárokra adtak most pénzt, így a költségvetésük 65-70 százalékát eddig megtérítették, a többit a tavaly kötelezően elkülönített védelmi tartalékból pótolták. A társulati hozzájárulások befizetése jelenleg is zajlik, az önkormányzatok, nagyobb cégek ipari parkok már be is fizették a rájuk eső részt. (Fotónkon a kék nyíl mentén kellene húzódnia a csatornának.)

Állami feladattá válhat a vízgazdálkodás

Czerván György agrárügyekért felelős vidékfejlesztési államtitkár, mikor a napokban a viharkárok miatt a Makó térségi gazdákkal találkozott Pitvaroson, beszélt a vízgazdálkodás általános helyzetéről is. Amellett, hogy 8 éve nem épültek gátak, az államtitkár elmondta azt is, hogy a csatornák elhanyagoltak. A gazdák joggal érezhetik azt, hogy a társulások beszedik a hozzájárulásokat, de nem látható a művekre ráfordított pénz eredménye. Át kell értékelni a vízügyi hatóságok szerepét, a politikus véleménye szerint az állam kezébe kell adni a vízgazdálkodást, hiszen úgyis mindig az állam fizeti ki a nagy árvizek és belvizek okozta károk helyreállítását. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az őszi törvényhozás témája lesz majd a vízgazdálkodási rendszer reformja is. Az állam szerepének a megerősítéséről beszélt Pitvaroson Balla Iván is, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója, aki kiemelte, hogy bár az ügy mindenkit érint, 2000 óta komolyabb állami szerepvállalás nem történt, az önkormányzatokról nem is beszélve, akik például a közmunkaprogramjukat kapcsolhatnák be a csatornatisztításokba.
belvízhelyzet csatorna belvíz Gyálarét Kádár Mihály Czerván György Szeged-Gyálarét vízgazdálkodás Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo