Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

A Kreml és a kelet-európai egyházak

A Kreml és a kelet-európai egyházak

2010. július 2., péntek
A Kreml és a kelet-európai egyházak
E címmel tartott előadást a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg Termében Kun Miklós történész professzor, aki részletesen bemutatta a kommunisták módszereit, melyekkel a katolikus egyház tönkretételét szerették volna elérni. „Magyarországon a kommunista korszak egyházüldözésének témáját – mintha még élne a hajdani szovjet tiltás – ma sem kutatják, szinte nincs róla szakirodalom” – kezdte előadását Kun Miklós. A professzor történeti áttekintése során kitért mindazokra a világpolitikai eseményekre, melyeknek közvetve vagy közvetlenül hatása volt a katolikus egyház visszaszorulására a kelet-európai államokban. Szóba került a teheráni csúcstalálkozó, ahol Kun szerint Sztálin már jóval a 2. világháború lezárása előtt tisztán látta, hogy a nyugati hatalmak lemondtak a balkáni, baltikumi és kelet-európai területekről. Érdekesség, hogy Sztálin maga is papnak tanult Grúziában, viszont vizsgáit nem tette le és otthagyta a szemináriumot. „Ő, aki megölte a hívek millióit, élete végéig kérkedett vele, hogy egykor papnövendék volt” – mondta a történész.

Ellenségből szövetségessé tett egyház

Bár 1943-ban Sztálin még azt mondta, a katolikus egyház is ellenség és a Vatikán ellen is folyik a háború, ő sem hagyhatta figyelmen kívül a tényt, hogy a szovjet emberek több mint fele még az egyházüldözések idején is vallásosnak mondta magát – emelte ki Kun Miklós. Éppen ezért kiegyezett az ortodox egyházzal, visszaállították a pátriárkák tekintélyét – persze az államnak alárendelve. Szergej metropolita mögött sok pópa felsorakozott, akik a kiegyezést követően támogatták a szovjet uralmat, „falaztak az államnak”. A megalakult egyházügyi hivatalon keresztül a kommunisták érdekeit kényszerítették rá az egyházon keresztül az emberekre, de még a gyónási titkokat is folyton megtörték államvédelmi okokra hivatkozva. Ugyanez történt a többi kelet-európai államban is a szovjet „felszabadítást” követően – sorolta a példákat az előadó. „Amikor Bulgáriába bevonult a Vörös Hadsereg, az alsópapságot módszeresen kiirtották, mert nagy tekintélyük volt az emberek között – ezt követően viszont a bolgár egyházzal is kiegyeztek. A jugoszláv egyházban Gavril pátriárkában találta meg Sztálin fő támogatóját Titóval szemben.” A katolikus egyház felszámolásában hasonló lépésekkel alkalmaztak a kommunisták egész Kelet-Európában – mutatott rá Kun. „Általában a pápai nunciatúrák felszámolásával kezdték, majd a görög-katolikusokat igyekeztek a katolikus egyháztól az ortodoxia felé terelni, hogy ha már nem lesznek azonnal ateisták, akkor legalább a valláson keresztül is Moszkva alá legyenek rendelve. A Vatikántól elszakadó keresztény egyházakat a pátriárka alá rendelték, hogy ellenpólust képezzenek az egyházi állammal szemben. Végső – és erőszakos – megoldásként a békepapság jelent meg szinte minden országban.”

Koncentrációs tábor papoknak

Kun Miklós az általános áttekintés után Csehszlovákia történetén keresztül vezette végig a kommunista egyházüldözés módszertanát. „Mivel ott nem történt meg az állam és az egyház szétválasztása, a püspököket sem eltüntetni, akarták, hanem inkább csinovnyikokat, hivatalnokokat faragtak volna belőlük.” A Vatikánban végzett vagy ott hosszabb-rövidebb időt eltöltő papokat sorra lenyomozták és ellehetetlenítették. „Kolostorok megnagyobbítása” címen koncentrációs táborokat létesítettek azon papoknak, akiket az állam nem tartott megbízhatónak. Az alsópapságot helyi vezetők előtti eskütételre kötelezték, a főpapokat pedig izolálták – néha saját székhelyén, de néha vidéken, katonák által őrzött házakban különítették el őket. Megerősítették az ország huszita hagyományait, hogy ezzel is gyengüljenek a katolikusok. A születési, halálozási és házassági okmányok közül csak a világiakat tartották érvényesnek, az egyháziakat nem vették figyelembe. Prágában a magyarországinál jóval komolyabb egyházügyi hivatal működött, a párt fő embereiből álló hat tagú bizottság foglalkozott a főpapokkal. Erősödött a történelmi szembenállás a szlovák és a cseh egyház között is. Folyamatosan csökkentették a szeminaristák maximális létszámát, szovjet oktatókat hoztak hozzájuk. Végül pedig náluk is elindult a hazafias papság mozgalma, ami a békepapság helyi megfelelője volt - összegzett Kun Miklós.
Kelet-Európa egyházüldözés Kun Miklós Gál Ferenc Hittudományi Főiskola kommunizmus Kelet-Közép Európa

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo