Kilencven harangütés jelezte a csütörtöki tiszaszigeti megemlékezésen, hogy kilencven esztendővel ezelőtt megszűnt a Szent István király által alapított magyar nemzetállam. Így hangoztak el annak a tiszaszigeti római katolikus templomban tartott megemlékezés első mondatai. A Szőreg Csodaszarvas Polgári Kör nevében Dobák Lászlóné köszöntötte a megjelenteket, majd a himnusz eléneklése után felkérte a polgári kör Lonkay Károlyt, egyik tagját, hogy tolmácsolja a tragikus sorsú író, bujdosó székely Wass Albert sorait. Ezt követően Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere lépett a „szószékre”, aki úgy fogalmazott: összefogás és hit nélkül nincs teljes élet, csak céltalan bolyongás. Alázattal gondoljunk az anyaországhatárain kívülre rekedt sorstársainkra, és bízzunk abban, hogy a magyar szellem az egész, tőlünk azt el nem veheti senki soha – hangsúlyozta Molnár. A megemlékezés végén Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjának előadása következett, majd a szózat eléneklése után a megemlékezők kivonultak a templomudvarban öt évvel ez előtt felállított kopjafához. Ott Gruber László szőregi plébános mondott imát a határon túli magyar testvéreinkért, akiket magyarságukért üldöztek az elmúlt kilencven esztendőben. Bodó Imre, Tiszasziget polgármestere felolvasta a kopjafa alapjába öt évvel ezelőtt elhelyezett alapító okirat pontos szövegét, melyet a koszorúzás meghitt pillanata követett. Elsőként Bodó Imre és B. Nagy László országgyűlési képviselők helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd a közeli települések polgármesterei, a helyi iskola igazgatója és végül a Polgári Csodaszarvas Kör nevében Veszelovszky Ferenc és Pethő László koszorúztak. A megemlékezés ideje alatt Ivánovics Tünde és Fábry Géza művészek közreműködtek.