Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Trianon és Szeged – A békediktátum következményei

Trianon és Szeged – A békediktátum következményei

2010. június 2., szerda
Trianon és Szeged – A békediktátum következményei
A trianoni békeszerződés aláírása, az országrészek elcsatolása Szeged fejlődési irányát is jelentősen befolyásolta. Június negyedikén lesz kilencven esztendeje, hogy aláírták a békediktátumot, melynek kapcsán Miklós Péter szegedi történésszel arról beszélgettünk, hogy a napfény városának mai arcát miként befolyásolta ez az esemény.

Megemlékezés

A Csongrád Megyei Önkormányzat és az újszegedi Rendezvényház szervezésében június 3-4-én színes programok várják az érdeklődőket a Nemzeti Összetartozás Napja keretein belül. A részletes programot itt olvashatják.
Egykor Szeged a Délvidék meghatározó települése volt, gyakorlatilag egyfajta háromszöget alkotott Szabadkával és Temesvárral. E három, ma már három külön országban található város akkoriban nagyjából egyenértékű volt több szempontból is. „Ebben a háromszögben a munka- és a feladatelosztás megfigyelhető volt a Balkán kapujában. Azzal, hogy ezeket a településeket országhatárokkal választották el egymástól, Szegednek is új szerepeket kellett ellátnia” – mutatott rá Miklós Péter, a Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, portálunk szerzője. A trianoni békediktátum következménye, hogy Szeged elveszítette kirajzásainak egy részét, hiszen a bácskai vidéken is maradtak olyan települések, melyeken Szegedről kitelepedett emberek éltek. Miklós Péter elmondta, hogy Szeged gazdasági szempontból is hátrányosabb helyzetbe került. A mezőgazdaság is megsínylette a békeszerződést, ugyanis nem jutott annyi termény és állatállomány a városba, mint 1920 előtt. Temesvár volt egykor a vasúti központ, így Szegednek ezt is pótolnia kellett, így vált jelentős közlekedési csomóponttá. „Tulajdonképpen az is szerencse, hogy Szeged Magyarország része maradt, a románok és a szerbek is igényelték volna. Ezt végül úgy oldották meg, hogy francia városparancsnokságot rendeltek ide. Akkoriban furcsa látványt nyújthatott a Széchenyi téren, amikor a francia kötelékben szolgáló négerek vonultak fel” – mondott példát. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy egyes részek, mint például Újszeged, Szőreg, továbbá Újszentiván, Tiszasziget és Deszk egyaránt szerb megszállás alatt álltak 1921 tavaszáig. „Ez hozott olyan furcsa helyzetet is, hogy útlevéllel mehetett el az ember a saját újszegedi kertjébe” – tette hozzá. Paradox módon azonban Trianon Szeged szempontjából szerencsésnek is mondható. „Elűzték az egyetemet Kolozsvárról a román hatóságok, ami megteremtette a lehetőségét annak, hogy Szegeden legyen a Ferenc József Tudományegyetem” – magyarázta Miklós Péter, hogy miként köthető Trianonhoz Szeged tudományos fellegvárrá alakulása. Jelentős volt továbbá, hogy 1923-ban a csanádi püspököt is kiutasították a román hatóságok, így helyezte át székhelyét a városba. Ezután épült meg a püspöki palota, a papnevelde, a Szent Imre Kollégium, így lett markáns katolikus jelenlét Szegeden. „A tudományos és egyházi centrumjelleghez kapcsolódik, hogy az egyház támogatta a könyvkiadást, a művészeteket, ami más városokból is vonzott ide embereket, többek között József Attilát és Radnóti Miklóst is” – zárta gondolatait.
trianoni békediktátum Miklós Péter Trianon trianoni béke

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo