Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Kohári Nándor a nemfeledett Trianonról

Kohári Nándor a nemfeledett Trianonról

2010. június 2., szerda
Kohári Nándor a nemfeledett Trianonról
Ezzel a címmel tartott megemlékezést a 90 évvel ezelőtti békediktátumról a Fidesz szegedi szervezete. Kohári Nándor önkormányzati képviselő a trianoni békeszerződés történelmi körülményeiről és a magyarságra mai napig ható utóéletéről is beszélt előadásában. A jelenlévők átfogó képet kaptak az I. világháborút követő nemzetközi helyzetről, ahol a harcokat követő újrarendeződésben szinte csak a győztesek (Anglia és Franciaország) és az akkor alakult új államok (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) akarata érvényesült. Ennek eredménye lett az a békeszerződés, mely alapján 93 ezer négyzetkilométernyi területre csökkent le hazánk területe, holott a nemzetiségi arányokat figyelembe véve legalább 120-140 ezer négyzetkilométer lett volna jogos.

Béke helyett békétlen térség született

A diktátum aláírása után azonnal elindult a revíziót követelő mozgalom, mely a „Mindent vissza!” jelszavával azonosuló irredentizmustól a „csak” a tömbmagyarság lakta területek és Székelyföld megtartásával is megelégedő végletek között váltakozott. A helyzetet reálisan szemlélő politikusok a szlovák vagy román tömböket nem akarták visszakapni, a többi területet viszont igen, ezért óriási mennyiségű propaganda-irattal, szórólapokkal igyekeztek hazánk felé fordítani a nyugati közvéleményt – mondta el Kohári Nándor. Az 1930-as években az angol és francia vezetők is rájöttek, hogy a világháborút lezáró békerendszerek nem hoztak nyugalmat Európában, sőt a korábbi nagyhatalmakból létrejött kis államok között további jelentős konfliktusok alakultak ki.

A sikeres revízió és az érte fizetett ár

Amikor a 30-as években a kisantant politikai és gazdasági mozgástere Németország erősödésével beszűkült, először Mussolini, majd Hitler is nyíltan elkezdte támogatni a magyar revízió kérdését. Az 1. és 2. bécsi döntés, valamint a – Teleki Pál óvása ellenére bekövetkezett – jugoszláviai bevonulás eredményeképpen néhány évre ismét megnövekedett az ország: 174 ezer négyzetkilométeren 14 millió lakossal rendelkeztünk. A II. világháborút követően – részben Horthy sikertelen kiugrási kísérlete miatt – a határokat hamar visszarendezték a trianoni keretek közé. Ez ellen a háború utáni első magyar kormányban vezető szerepet betöltő Független Kisgazdapárt sem tudott semmit tenni. Ebben jelentős szerepe volt a szovjet megszállásnak, hiszen a kommunista államokban a nemzeti kérdés elvesztette jelentőségét az internacionalizmus eszméje miatt. Emiatt a határon kívül rekedt magyarság számára negyven éven keresztül teljesen elveszett az anyaország támogatása.

Változatos szocialista álláspontok

Kohári Nándor kiemelt egy érdekes epizódot a kommunista-szocialista politikusok Trianon-kérdéssel kapcsolatos ma is zavaros viszonyából. 1980-ban, amikor a szomszédos államok megalakulásuk 60. évfordulóját ünnepelték, az MSZMP Külügyi Bizottságának elnöke, Szűrös Mátyás állásfoglalást kért az ország vezetőitől, hogy az ünnepségeken hazánk milyen szinten képviseltesse magát. Kádárék akkor felvállalták, hogy míg Lengyelországban nagyköveti szinten, addig Csehszlovákiában és Romániában csak osztályvezetői (vagyis alaposan alulreprezentálva) jelent meg a magyar diplomácia a rendezvényen. A 80-as évek végén pedig egyre többször, nemzetközi szinten is bírálta hazánk Románia erőszakos nemzetpolitikáját és falurombolását, sőt jelentős katonai erőt át is csoportosítottak a keleti határ mellé – bár a szovjetek azt azért nem engedték, hogy a befolyásuk alatt álló országok között fegyveres konfliktusig jussanak el az ellentétek. Az előadó szerint bár a kommunisták sosem tudtak mit kezdeni Trianon problémájával, Kádár utódai mégis sokkal rosszabb válaszokat adtak erre a kérdésre. Kohári utalt a Románia megalakulása alkalmából rendezett ünnepségen koccintó Medgyessyre és a Gyurcsány-kormány által a 2004. december 5-ei népszavazás előtt folytatott szégyenletes kampányra. „1990 után a fő feladatot az jelentette, hogy határrevízió nélkül egyesítsük a nemzetet. Ebben a most elfogadott kettős állampolgársági törvény megfelelő eszköz lehet. Ez segíthet továbbra is megőrizni a Kárpát-medencében vezető szerepünket” - zárta gondolatait Kohári Nándor.
Kohári Nándor Trianon Nemfeledett Trianon

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo