Közélet

Hétvégi nyüzsgés a XVIII. Szegedi Sörfesztiválon

2010. június 14., hétfő

Aránytalanul vékony pénztárcával, de nekivágtam az újszegedi ligetnek a fesztivál zárónapjain. Ülőhely valahol mindig akadt, de a sétány járható része – mint minden este – megtelt. A színpad előtt viszont mindenki elfért. Több tévén és kivetítőn láthattam néhány világbajnoki csoportmérkőzést, de túlságosan is háromdimenziós „élményt” nyújtott egy másik, igen hosszú meccs – repülő kontra szúnyogok: 1-2... Ha egy sörfesztiválon az embernek cirka 500 forint költőpénze van, akkor alaposan körbe kell szimatolnia a kereskedelmi kunyhók között, hogy kihasználhassa legalább a minimális fogyasztói lehetőségeit az eseménynek. Márpedig egy nap erejéig megoldható volt az ellátás ilyen mulatságosan kevés önerőből is! Találtam ugyanis sajtos-tejfölös lángost 280 forintért, amit 3 dl ír jellegű vörös sörrel igazán jól esett leöblíteni 210 forint ellenében. De 280-ért csapolt Arany ászokra is ráleltem, ami jó ár, ha azt nézzük, hogy a 4 deciliteres „korsókat” csak elvétve mérték 350 forint alatt. Ha egységárnak számítom a 4 decit, akkor az átlagos sörár 450 körül volt; 350-esből és 500-asből láttam a legtöbbet, ideértve például a frissítő gyümölcsös söröket is. A külön sátorral érkezett cseh söröket is hasonló árban árulták, mint a zsombói házi sört vagy akár a népszerű külföldieket. Nem voltak tehát komoly eltérések az italárakban, annál nagyobbak az ételek közt. Az olcsó lángosom képviselte a „valamit csak ennem kell” takarékossági kategóriát, amelybe még mások lángosai is belefértek 300 körüli árakkal. Ám a klasszikus gyors ételek, mint a pizza, hamburger, hotdog, wimpy már pénztárcanyúzó funkciót is betöltöttek. Tartalmasabb, laktatóbb finomságok illatai is küzdöttek a fesztiválozók vágyaiért, több-kevesebb sikerrel: nem egy sátor rögtönzött étteremnek csapott fel, mindenféle húsos egytálételt készítettek elképesztően látványosan, ugyanakkor volt, ahol állandóan vevők kanyarogtak, és akadt ürességtől kongó is. Párszázas kis adagoktól a több ezer forintos lakomáig bármivel lehetett tömni a bendőket, ami zsíros. Természetesen nemcsak sörökkel kísérhették le az ételeket, hanem röviditalokból és néhol borokból is választhattak a jóllakni vágyók.

Ebéd után frizbi, este Deák Bill

A vidámparki kellékeket érdemes volt a nagyobb étkezések előtti időszakra időzíteni, mert ha nem légváron vagy dodzsemen rázta magát össze valaki, akkor egy pörgő-forgó-dőlő óriáskörhintán dúlhatta fel gyomra békéjét. Megjegyzem, a légváras ugrálás nem került pénzbe, ettől függetlenül én egy lángossal és egy sörrel terhelve inkább csak frizbiztem… Ami még ingyen volt, az a zenei programkínálat. A hétvége folyamán a legerősebb koncertet a Mobilmánia zenekar adta szombaton, ahol keményebb rockra „zúzhatott” a közönség, de utána a Deák Bill Blues Bandet is szépen körbevették. A vasárnap már könnyedebb műfajoknak adott helyet – táncbemutatók, musical, Dodgem gyerekzenekar, egy rövid Irigy Hónaljmirigy fellépés, majd a napot a Coco Bongó zárta, latinos-dzsesszes zenéivel.

Meccsek és a szúnyogok

A színpad nagyon jó helyre került, a nagy kivetítő már kevésbé. Nappal a focivébé hangtalan közvetítésébe beleúszott a mögötte vibráló koncertek látványa, ezért aki a meccsekre akart koncentrálni, annak egy nagyon eldugott sátorba kellett volna vonulnia, ahol kiszolgálás is volt, és a mérkőzéseket minden nap lehetett volna nézni – hanggal. Magát a helyiséget tényleg nehéz volt megtalálni, közvetlen a híd felőli bejárat mellett bújt el, terjedelmes fák árnyékában; ezt a forgalma is bánta, pedig hangulatos üldögélési lehetőségként szolgált. Menedéket a vérszívók ellen azonban ez sem jelentett, a szemtelen rovarok bérgyilkosokként osontak az ember nyomában, és ahol tudtak, döftek. Nappal, amíg egy repülő szorgosan pásztázta a területet az irtószerével, csak néhány példány kóválygott szomjasan, de amint lement a nap, megszállták a ligetet. Elmondhatom, viszketés-vakarás közben igencsak halványul az élmény, legyen az beszélgetés, meccsnézés vagy koncert! Fesztiválkellék tehát: szúnyogriasztó, töményen.

Sziki Bálint

sörfesztivál