A szlovákiai kisebbségek találkozót kérnek Iveta Radičovától

A szlovákiai kisebbségek jogállásának komplex rendezéséről tanácskoztak Kassán a kisebbségek képviselői, akik helyzetük törvényi rendezésre javaslatokat készítettek elő – számol be az eseményről a Felvidék Ma hírportál.

Küldöttségük még a héten találkozni szeretne

Iveta Radičová

kijelölt kormányfővel. A Szlovákia Csehek Egyesületének égisze alatt megtartott második találkozó után

Pavel Doležal

elmondta: szeretnék, ha javaslataik az alakuló kormány programnyilatkozatába is bekerülnének. Három pontban fogalmazták meg elképzeléseiket: a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadását, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának rendezését és finanszírozásuk törvényi szabályozását kezdeményezik a tanácskozáson megjelent képviselők, akik a szlovákiai kisebbségek 95 százaléka nevében beszéltek.

Peter Sokol

, a Szlovákiai Ruszin-Ukrán Szövetség elnöke beszámolt a nyilvánosságnak, hogy az eddigi pályázati (rendezvény-finanszírozási) megoldás elégtelen, mert a kisebbségek alapvető gondjait nem oldja meg.

Petőcz Kálmán

, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője hozzátette: a rendszerváltás óta nem hajtják végre az alkotmány 34. cikkelyét, amelynek értelmében a kisebbségeknek beleszólási joguk van az őket érintő kérdésekbe. A Ruszin Megújhodás elnöke,

Vladimír Protivňák

hangsúlyozta: a kisebbségek integráns részei a társadalomnak, s nem lehet őket teherként kezelni. „Maguknak kell önmagukról dönteniük, mert itt élnek, itt fizetnek adót, joguk van meghatározni, mi fontos számukra, legyen szó nyelvükről, kultúrájukról, vallásukról vagy más kérdésekről“ – fogalmazott. Az állam iránti lojalitást magától értetődőnek tartják, s nem kívánnak politikai csatározások tárgyává válni. A gondjaik megoldását sem várják egyik napról a másikra, belátják, hogy ez évekig tarthat, de halaszthatatlannak tartják, hogy a folyamat elkezdődjön. Az javasolják, hogy alakuljon meg a nemzeti kisebbségek állandó értekezlete, s ez készítsen javaslatokat a törvényhozók számára. A kassai tanácskozás a március 22-23-ai ipolynyéki találkozó folytatása volt, ahol az őshonos szlovákiai kisebbségek először egyeztettek a cseh, magyar, német, roma, ruszin és ukrán kisebbség gondjairól és jogállásáról.