Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Behajtani tilos - de kinek?

Behajtani tilos - de kinek?

2010. március 2., kedd
Behajtani tilos - de kinek?
A Kossuth Lajos sugárúti megtévesztő forgalmi rendre egy kedves olvasónk nyílt levél formájában hívja fel mindenki figyelmét saját történetén keresztül. Egy mindkét irányból behajtani tilos útszakaszra a nem egyértelmű jelzések miatt napi rendszerességgel hajtanak be autók. A levelet az illetékes szervnek továbbítottuk, telefonon is jeleztük a problémát, válasz még nem érkezett, amint reagálnak, természetesen közzétesszük.

Nyílt levél 54317 Őrsnek

A történet nagyon egyszerű és hétköznapi. Feljelentett egy rendőr, mert a „mindkét irányból behajtani tilos” tábla ellenére mégis behajtottam. Nos, ha ezt tettem, úgy kell nekem - mondhatja joggal bárki. Miért kell ezért levelet írni, ráadásul nyíltat egy újságba? Szégyellje magát Katona úr! Nem elég, hogy szabálytalankodik, még lamentál is. Belátom, hogy ebből nehéz lesz jól kijönni, de azért engedelmükkel mégis megpróbálnám.

Először is szeretném rögzíteni, hogy az eset Szegeden történt 2010. január 22-én, tehát az ún. villamosprojekt megvalósításának szerződésben rögzített határideje után 114 nappal. Villamosprojekt alatt azt a totális közlekedési káoszt értem, ami miatt egész városunk szenved kiszolgáltatottan és tehetetlenül, indokolatlanul hosszú idő óta. Nem meglepő, hogy egyre többen suttognak e példátlan zűrzavar okaként sanda politikai, gazdasági érdekekről. Megértem a suttogókat és a néhány bátrabb hangosan kiabálót is, de nem kívánok mások által lerágott csontot szopogatni. Az én mesém nem erről szól.

Régóta nem autózom már Szegeden, mert a parkolási hiénák, a közlekedésszervezési „szakemberek”, no meg a villamosprojekt külön-külön is gyaloglásra késztetnek, hát még így egyesített túlerővel. Az említett napon azonban rászorultam a kocsira, mert a Szeged Plázában volt dolgom. Visszafelé irány a belváros. Útvonal: Pulcz utca – Teréz utca - Kossuth Lajos sugárút. A rókusi templomig jutottam, amikor is egy rendőrautó mögül kiugrott 54317 Őrs, és ahogy mondani szokták: lemeszelt. 54317 Őrsnek van rendes neve is, de elsőre nem értettem meg a vezetéknevét, megismételni meg nem volt hajlandó, ezért a vezetéknevét behelyettesítettem a szolgálati azonosító számával (azt hiszem, így mondják ezt, de nem biztos). Belátom azonban, hogy ez a megnevezés kissé körülményes, ezért a továbbiakban Rendőr Őrsnek fogom őt hívni, hiszen tény, hogy rendőr is, meg Őrs is, nem érheti hát szó a ház elejét. Megkérdeztem Rendőr Őrsöt, hogy miért állított meg. Azt válaszolta: azért, mert tilos behajtani a Kossuth Lajos sugárútra abból az utcából, ahonnan én érkeztem. Nem látta ugyan, hogy hol kanyarodtam be, de szerinte szabályosan csak a Pozsonyi Ignác utcából lehet jobbra kanyarodással a Kossuth Lajos sugárútra hajtani, Rendőr Őrs pedig látta, hogy én már jó ideje a sugárúton autózok. Akárhol jöttem is be – mondta, szabálytalanul tettem, mert a sugárút korábbi szakaszára tilos behajtani a tömegközlekedési járművek kivételével. (Ez magyarul buszt jelent.)Iratellenőrzés, némi további szóváltás, közben más – ezek szerint szabálytalan - autók vidáman húztak el mellettünk, majd Rendőr Őrs felkínálta a helyszíni bírságot. Az összegre nem is figyeltem, mert kapásból rávágtam: inkább jelentsen fel. Lehetett vele értelmesen beszélni, úgyhogy teljesítette a kívánságomat. (Igaz, hogy csak egyet, és nem hármat, de nem is volt aranyhal, pedig jól kifogtam.) Nyájas olvasó! Nem tudom, Te hogy vagy ezzel, de én nem szoktam mindent elhinni csak azért, mert a hatalom állítja. Nem voltam rest, visszamentem a bűntény helyszínére és alaposabban körülnéztem. (Köztudott, hogy a tettes mindig visszatér, sokszor ezért bukik le.) Visszamentem hát, de nem én buktam le, hanem Rendőr Őrs. A Teréz utcában ugyanis semmilyen jelzés („jobbra bekanyarodni tilos” tábla) nem tiltja a jobbra (a Kossuth Lajos sugárútra) kanyarodást. Pár méterrel odébb, de már a sugárúton viszont valóban van egy „mindkét irányból behajtani tilos” tábla. Jó takarásban, úgy derékmagasságban elhelyezve, hogy „jól lehessen látni”! Ez a szerencsétlen tábla igen magányos, mert nincsen neki párja, vagyis olyan kiegészítő tábla, ami a behajtási tilalom alól kivenné a buszokat. Szomorúan álldogál hát magában félárbocra eresztve és jól összefirkálva. Szégyenkezik azok miatt, akik oda és úgy kirakták, és biztos még a fejét is lehajtotta, mert én ugyan nem vettem észre. Ugyanezt tették vele a buszsofőrök is, mert úgy hajtottak el mellette, a Teréz utcából jobbra kanyarodva, mint a jégeső. Nem is nagyon tehettek mást, mert ha fel akarták venni az utasokat a Kossuth Lajos sugárúti megállóban, akkor csak oda kellett hajtaniuk valahogy.

Kedves Rendőr Őrs!

Ön megkérdezte, hogy szegedi vagyok-e. Amikor pedig kissé szégyenkezve, ámde töredelmesen bevallottam, hogy itt születtem és mindjárt 55 éve itt is élek, azt mondta nekem: akkor, mint helybéli ismerhetném a helyi (közlekedési) rendet. Hát én aztán tényleg ismerem a helyi rendet. A mi megyénket, melynek a szülővárosom a székhelye, korábban úgy hívták (persze csak suttogva), hogy Pol Pot megye. Úgy mondják, azért, mert itt ortodox kommunista vezetés volt. Ez alatt azonban azt értik, amit még ma is sokan félnek kimondani, hogy itt az országos átlaghoz képest is jellemzőbb volt a hatalommal való visszaélés. Ennek (elnézést!) a szar ízét éreztem a számban, amikor intézkedett velem szemben Rendőr Őrs. Én viszont utálom ezt az ízt, és soha többé nem akarom érezni! Ezért hevenyésztem ezt a pár sort. Biztos lesznek, akiknek nem tetszik majd, például azoknak, akik szerint ott a jog és az igazság is, ahol a fegyver van. Bocsássák meg, de nem törődöm velük.

• Olyan Szegeden szeretnék élni, ahol a hatalom nem akarja erőszakkal elfogadtatni velem a káoszt, mint védelemre érdemes rendet. • Olyan Szegeden szeretnék élni, ahol világosak a játékszabályok (szabályosak, egyértelműek és valamennyi közlekedésben részt vevő érdekeit szolgálják a közúti jelzések). • Olyan Szegeden szeretnék élni, ahol a hatalom nem válogatja ki, hogy kivel szemben alkalmazza a törvény szigorát (buszok ok, szerencsés vezetők autója ok, Katona autója nem ok). • Olyan Szegeden szeretnék élni, ahol a rendőr segít engem, hogy a borzasztó körülmények ellenére is tudjak közlekedni, és nem használja ki a rendkívüli állapotokat egy kis bírságbevétel növelésre.

Tudna valaki nekünk ilyen Szegedet csinálni? Kérem, tegye meg sürgősen!

Kedves Rendőr Őrs!

Végül elmesélek egy kis történetet az apósomról, aki rendőrezredes volt. Pol Pot megye egyik rendőri vezetője. Egyszer tanúja volt, hogy egy motoros felbukott, mert kátyúba hajtott a Horváth Mihály utcában. Szerencsére nem sérült meg, csak a motor szenvedett némi kárt. Apósom nem tágított, amíg a váltig szabadkozó balesetes be nem jött vele a rendőrségre, és fel nem jelentette a városi tanácsot (így hívták lánykori nevén az önkormányzatot) a kátyú miatt. Apósom volt a tanú. De ez már régi történet. Akkor még jobbak voltak Szegeden az utak. Lehet, hogy nemcsak az utak voltak jobbak?

Üdvözlettel, de sajnos nem csorbítatlan tisztelettel:

Dr. Katona András

szegedi közlekedés közlekedés

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo