„Mennyit ér a postás, a kézbesítő a magyar államnak?” címmel interpellált Nógrádi Zoltán fideszes képviselő a parlament február 15-ei ülésnapján a január elején rendkívüli felmondással elbocsátott 29 postai dolgozó ügyében. Katona Tamás válaszát elfogadta a parlamenti többség, de Nógrádi szerint a Pénzügyminisztérium államtitkára csúsztatott, amit iratokkal is bizonyítani tud. Mint ismeretes, az azonnali hatállyal eltávolított 29 postás mindegyike a Kézbesítők Szakszervezetének tagja volt, amely 2009 decemberében sztrájkot hirdetett a postai dolgozók érdekében. A szakszervezet követelte, hogy a Postapalota és a Szuglói utcai székház elidegenítéséből származó bevételből minden dolgozónak juttassanak egyszeri kifizetést, illetve a 160 ezer forint alatti alapbérrel rendelkezők januártól 10 százalékos béremelést kapjanak. Az ügy előzménye, hogy a Magyar Posta 2007 januárjában döntött az akkori székházából való elköltözésről és az épület értékesítéséről. Az eladásból 7,2 milliárd forint bevételt vártak, ezzel szemben az ingatlanok mindössze 5,5 milliárd forintért keltek el, „négyzetméterre visszaszámolva panellakás áron” – fogalmazott interpellációjában Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő. Nógrádi megkérdezte, hogy mi indokolta a postai kézbesítők rendkívüli felmondását a sztrájk meghirdetését követően. „Katona Tamás pénzügyminiszteri államtitkár csúsztatott válaszában” – mondta el a SZEGEDma.hu-nak Nógrádi. Katona azt állította, hogy a sztrájk jogellenes volt, ami nem igaz, hiszen ahogy a fideszes képviselő felhívta rá a figyelmet, a sztrájk jogellenességének kérdése másodfokon fellebbezés alatt áll, tehát még nincs megállapítva. A fideszes képviselő portálunknak elmondta, hogy a Postapalotát egy ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező offshore cég vette meg, a Posta pedig állandó székház helyett inkább 12 milliárd forintért bérelt új irodaházat a következő 10 évre. „Ennek a rossz üzletnek az árát a munkavállalók és a magyar állampolgárok fizetik meg, utóbbiak az állandóan emelkedő kézbesítési díjak által” – emelte ki a képviselő. Erre vonatkozott másik feltett kérdése, nevezetesen, hogy terveznek-e vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön, miért nem tájékoztatta a posta vezetése a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetet az új, kedvezőtlen székházbérletről. „Katona Tamás azt mondta, hogy az Állami Számvevőszék nem talált hiányosságot a postaszékházak értékesítésénél, ami szintén nem igaz. Nálam van a jegyzőkönyv, hogy talált, sőt belső vizsgálatot is kezdeményezett az ÁSZ a vagyonkezelőnél” – hangsúlyozta Nógrádi, majd hozzátette, hogy azt pedig cégbírósága adatlap bizonyítja, hogy offshore cég vásárolta meg az ingatlanokat, tehát ebben is „csúsztatott” az államtitkár. Katona Tamás válaszát a parlamenti többség egyébként elfogadta. S hogy mit tehet ilyenkor a képviselő? „Tovább folytatjuk a postásokért folytatott küzdelmet” – jelentette ki Nógrádi, aki várja a kormányváltást és azt, hogy egy tisztességes postavezetés visszahelyezze az elbocsátott postai alkalmazottakat.
