Martonyi: A baloldal nehezen érti, ami nem anyagi

– Milyen eredményre számít az áprilisi országgyűlési választáson?

– A magyar pártszerkezet az elmúlt egy-két esztendőben lényegesen átalakult, de még nem alakult ki végelegesen. Az európai parlamenti választásoknál azonban elég világos jelzést kaptunk arra nézve, hogy miként is fog kinézni. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz két irányba kell, hogy vívja politikai küzdelmét: egyrészt a magát baloldalinak nevezőkkel, másrészt pedig a radikális jobboldallal. A százalékokba nem érdemes belemenni, és abba sem, hogy ez a jobbközép az új parlamentben abszolút vagy kétharmados többséget fog szerezni. Ezt majd eldöntik a választók. Az azonban nagy bizonyossággal látható, hogy ez a jobbközép erő egyedül képes lesz kormányozni, nem lesz szüksége koalíciós partnerre. Ezáltal megteremtődnek a politikai feltételei annak a megújulásnak és újrakezdésnek, melyet úgy tűnik, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége igényel politikai hovatartozástól, ideológiai meggyőződéstől, világnézettől függetlenül. Egyes felmérések azt mutatják, hogy az emberek 86 százaléka változást akar.

– Az ön által említett 86 százalék azonban nem kizárólag a jobboldali érzelmű választópolgárokat takarja.

– Magam is beszéltem olyan nagyon erős baloldali kötődésű emberekkel, akik azt mondták, hogy ha Magyarországon parlamenti többpárti demokráciát akarunk működtetni, akkor nyolc ilyen esztendő után azoknak, akik eddig kormányozták és idejuttatták az országot, távozniuk kell. Ha ez ugyanis nem történik meg, akkor nem működik hazánkban a többpárti demokrácia. Az most egy elemi párthovatartozástól független igény, hogy a most kormányon lévőknek menniük kell.

– Úgy látja, hogy az elmúlt nyolc év kormányzása tehető egyedül felelőssé hazánk jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetéért?

– Most sokan megpróbálják azt sulykolni főként a baloldalon, hogy az elmúlt húsz esztendő sodort bennünket oda, ahol tartunk, én ezzel nem értek egyet. Szilárd, személyes meggyőződésem, hogy ebben az országban a körülmények a többi térségbeli államhoz képest a rendszerváltozás utáni első tizenkét esztendőben nem voltak rosszabbak, mint bárhol másutt. Sőt, sok szempontból Magyarország vezető helyen volt, ami itt drámaian alakul, az az elmúlt nyolc esztendő. Ennek a politikai következményeit le kell vonni.

– Ez valamiféle felelősségre vonást is jelenthet?

– A politikai felelősséget egyetlenegy módon lehet érvényesíteni a demokráciában, és ez pedig a választók értékítélete. Erre várunk. Jobb lett volna, ha ez korábban megtörténik, ám most már nem ezen kell búslakodni, hanem fel kell készülni április 11-ére, vagyis meg kell teremteni az alapját annak, hogy az országot egy új, felkészült, legitim csapat irányítsa. – A külpolitika területén milyen elképzelései vannak a Fidesznek? Mi az, amin változtatni kívánnak kormányra kerülésük esetén? – Mi a kül-, az Európa- és a nemzeti összetartozás politikája tekintetében nem az elmúlt nyolc esztendőt kívánjuk elemezni, kritizálni. Az a politikai párt, melyhez én is tartozom, a választásokat akarja megnyerni, felelősen akar kormányozni, vagyis mi a jövővel foglalkozunk. Ebbe természetesen beletartozik az is, hogy miként irányítsuk az ország kül- és nemzeti összetartozási politikáját a választások után. Valóban lesznek változások, vannak ugyanakkor olyan kérdések, melyekben a nemzeti konszenzus azért többé-kevésbé húsz esztendeje majdnem egészében fennáll. Mi egy erősebb és mélyebb Európát akarunk, meg akarjuk őrizni a jelenlegi Európa-politikának a számunkra legfontosabb elemeit, például a közgazdasági és kohéziós politikát. Ezenfelül akarunk közös energiapolitikát, már csak az energiafüggetlenségünk megteremtése miatt is. Ami talán újat jelent, hogy mi sokkal markánsabb, erősebb Közép-Európa-politikát szeretnénk megvalósítani, középpontjában a magyar-lengyel szövetséggel, barátsággal. Általában véve a magyar baloldal nehezebben érti meg ezeket a nem anyagi jellegű tényezőket. Náluk az értékorientáció gyengébb, mint nálunk, és ez is befolyásolni fogja a külkapcsolati politikánkat. – Mi a helyzet közvetlen szomszédainkkal, a határon túli magyarokkal? – Ezen a téren a jelenleginél világosabban és egyértelműbben kívánunk beszélni. Egyik országgal sem kívánunk a kapcsolatokon rontani, de valljuk, hogy őszintén és világosan, szükség esetén késedelem nélkül meg kell mondanunk határozott véleményünket. A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban nekünk most is nagyon határozott az álláspontunk. Látjuk, hogy ez ütközik az alapvető nemzetközi jogi normákkal, az európai normákkal, sőt szerintem a szlovák alkotmánnyal is. Egyetlenegy megoldás van, hogy ezt a nyelvtörvényt módosítják a jövőben. Hangsúlyozom, nem akarunk senkivel feszültséget, de ha valami egyértelműen sérti az emberi jogokat, az erre vonatkozó normákat, akkor ezt nekünk szóvá kell tennünk. – Utalt a Jobbik harmadik politikai erőként való megjelenésére. Milyen hatással lehet hazánk megítélésére a radikális párt parlamenti tagsága? – Ha viszonylag magas százalékot ér el a Jobbik, akkor ez a nemzetközi megítélésünket nem fogja javítani. Ugyanakkor a Jobbik betölti azt a funkciót, hogy elfoglalja a magyar politikai spektrum jobbszélét, és ezzel a Fideszt mintegy jobbközépre tolja. Akkor, amikor jó kormányzás lesz Magyarországon, és visszakapják az emberek a jövőbe vetett hitüket, csökkenni fog a bennük lévő indulat, és így a radikális jobboldal támogatottsága is csökkenni fog. Mindemellett objektíve is változik a pártszerkezet. A parlamentáris demokráciában nem kell egyetérteni, a jó dolog az, ha vannak közös céljaink, melyekben egyetértünk, és utána arról vitatkozunk, hogy e célokat hogyan tudjuk megvalósítani.