Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Kivágott fasor a zákányszéki út mellett

Kivágott fasor a zákányszéki út mellett

2010. január 19., kedd
Kivágott fasor a zákányszéki út mellett
Több száz közterületen álló fa került veszélybe a Szeged–Zákányszék–Ruzsa–Öttömös közti közel 40 km-es közútvonal mentén, mivel a tervek szerint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egy ütemben akarta kiirtani a fasort a hosszú útszakasz mindkét oldalán. A munkálatok decemberben megkezdődtek, majd civil tiltakozásra hamar félbeszakadtak – egyelőre… Már 2009 februárjában észlelték a Szeged–Öttömös útvonalon közlekedők, hogy az út menti nyárfákat, eperfákat, akácokat, kőriseket, ostorfákat megszámozták, megjelölték. Molnár Ibolya, az Öttömösi Kemence Egyesület képviseletében ezek után hivatalosan érdeklődött a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szegedi igazgatóságán az ügy felelősétől. Gajzer Andrástól telefonon azt az információt kapta, hogy a Közútkezelő a bajai Tilia Kft.-t bízta meg a fák állapotának megvizsgálásával, illetve a kivágandó beteg, balesetveszélyes példányok megjelölésével. Molnár Ibolya panaszára – miszerint az útvonalon gyakorlatilag az összes nagyobb fát balesetveszélyesnek minősítette a cég és az egészséges példányokat is megjelölték – Gajzer András úgy érvelt, a fák egyrészt „vágásérettek”, másrészt vannak beteg ágaik. Molnár Ibolya a fák kivágása előtt egyeztetést javasolt a lakossággal és a civilekkel, melytől a Közútkezelő képviselője nem zárkózott le, bár értetlenségüket fejezték ki ennek szükségességéről, hiszen ez a kht. területe, az ő kötelességük azt karbantartani, a fák pedig vágásértettek. A fasor újratelepítésére rákérdezve Gajzer egyértelmű nemmel válaszolt, magyarázatként az hangzott el, hogy a cégnek az útfelület teljes karbantartására sincs pénze, nemhogy faültetésre.

Nyesés helyett az egész fát kivágják

Veres Szabolcs, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatóságának munkatársa lapunk kérdéseire az alábbi választ adta: Az Öttömösi út mentén sok balesetveszélyesnek nyilvánított fa található, melyek nem mérettől függően lettek elbírálva, hanem egészségi állapotuk és elhelyezkedésük miatt. Ezek kivágása megkezdődött. Kizárólag olyan fát, fákat vágnak ki, amely a közúti közlekedésre közvetlenül balesetveszélyes. A kitermelt faanyagot az útterület-tisztítás ellenében magánszemélyek saját célra felhasználhatták, ezzel is segítve részükre a jobb megélhetési lehetőséget. Jelenleg az ilyen jellegű fakitermelést leállítottuk, de hamarosan újraindítjuk, melynek feltétele az lesz, hogy a balesetveszélyesnek nyilvánított fa faanyagáért cserében faültetést végezzenek. A jövőben megpróbálunk minden civil szervezet felkutatni, akikkel természetesen egyeztetni fogunk a munkálatok megkezdéséről és kivitelezéséről.
Még 2009 februárjában Molnár Ibolya civilként folytatott egyeztetést a helyzet tisztázásáról a Szegedi Közútkezelő Kht. Juhász Gyula utcai központjában. A szűk körű egyeztetésen jelen volt rajta és Gajzer Andráson kívül Kotogán Róbert, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szervezet képviseletében. Civil részről kifogásolták, hogy a közel 40 km-es szakaszon kivágandó fasor jelentősen rombolná a táji értéket és rontaná a terület erózió elleni védelmét is. Nem beszélve arról, hogy az út fák nélkül emberidegen és nyomasztó látvány. Kérdésként merült fel az is, hogy miért van szükség az egyszeri, nem a folytonosság és karbantartás elvén működő, brutális rombolásra. Gajzer Andrástól válaszként elhangozott, hogy szerintük minden kijelölt fa életveszélyes. A vezető elmondása szerint azért vágnak ki egészséges fákat is, mert ha egy ága sérült, akkor annak levágása ugyanannyiba kerül, mintha az egész fát kivágnák – így kétszeres karbantartó nyesés helyett inkább egyszeri kiszállással kivágják az egész fát. Nem ültetnek helyette, mert az ültetés és a fák fenntartása is pénzbe kerül. A cég képviselője az eljárást az állami támogatás alacsony mértékével indokolt. Gajzer megígérte a civileknek, hogy a vágás megkezdése előtt értesíti őket, egy újrajelölés során figyelembe veszik az ő szakértőik véleményét is, illetve ahol lehet, nyeséssel oldják meg a problémát.

Az egyeztetés elmaradt, a vágás megkezdődött

Az újabb tárgyalásra már nem került sor, 2009. december elején ugyanis elkezdték a fasor kitermelését. Kotogán Róbert elmondta, a közútkezelő újrajelölésről beszél, de a civileket erről nem értesítették. „Tehát ennyit ér egy cég vezetőjének szava?”- teszik fel a kérdést a civilek. A közel 100 méteres irtás Szeged irányából Zákányszék felé menő útszakaszon történt, a zákányszéki bekötő út előtt néhány kilométerrel. A tuskók metszlapján látszik, hogy az egészséges fákat is kivágtak. Molnár Ibolya elmondása szerint azon a szakaszon többségében ostorfák voltak, amely nem a hamar öregedő, könnyen törő, balesetveszélyesnek mondható fajok közé tartozik. Molnár Ibolya ekkor ismételt felhívta a közútkezelő cég képviselőjét, számon kérve rajta a szóbeli megállapodást, az elmaradt értesítést és a közös újbóli felmérést. Gajzer Andrástól ugyanazt a választ kapta a fák vágásértettségéről, balesetveszélyességéről. A civil oldal válaszként közös nyilatkozattal, nyílt levéllel kívánta felszólítani a céget a szakmai és környezetvédelmi elveknek ellentmondó stratégia újragondolására és a közérdeket jelentő fák kivágásnak leállítására. Megkeresték Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőt is, hogy segítsen megvédeni a fákat.

Egy időre megmenekültek a fák

A kezdeményezés hatására Gajzer András telefonon kért bocsánatot Molnár Ibolyától az elmaradt egyeztetés miatt. Közölte, hogy egész Csongrád megyében leállították a jelenleg folyó kitermeléseket és a civilekkel együtt szeretnék újragondolni az egész koncepciót. Ezzel egy időben a megyei napilapban is megjelent egy írás a témáról, melyre reagálva Kotogán Róbert elmondta, hogy az újságíró azt a tipikus szűk látókört képviseli cikkében, mely szerint a legjobb megoldás a balesetek megelőzésére minden út menti fa kivágása. „Ezen az elven sok mindent likvidálni lehetne világunkból, ami személyes utunkban van. Azt nem említi, hogy a fának ütköző autók túlnyomó többsége az útviszonynak nem megfelelő vezetés miatt végzi ezen a módon. Ideje volna a problémát és megoldást is a helyén keresni és kezelni.”

Civil konklúziók

Amikor a CSEMETE Egyesület az útmenti véderdősávokkal foglalkozó projektjében felvette a kapcsolatot a közútkezelőkkel, készségesnek mutatkoztak a telepítő akcióik kapcsán. Aggódnak viszont amiatt, hogy a telepített növényzetet mennyiben tekinti értéknek hosszú távon a cég. Schneir Mária, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint csak a józan ész alapján tudnak érvelni. „A fasor nemcsak az utak melletti területeket (mezőgazdasági, vagy lakóterület) védi az időjárás viszontagságai ellen, hanem magát az utat is hófúvás, erős szél, tűző nap forrósága idején. Nem véletlenül és nemcsak dísznek vannak világszerte fasorok az utak mellett.” Kotogán Róbert így foglalta össze a civilek meglátásait: „Úgy véljük, a közútkezelő az élőfaanyag-vagyonával, mint ajándékkal, mint pénzforrással számol az érdekeltségi körébe tartozó cégek, munkatársak irányában. Vélhetőleg a faanyagot a kitermelő favágók viszik haza, a kitermelés munkadíja fejében. Ha nem is életveszélyes a fa, de növény-egészségügyi szemponttal indokolható a kivágása, bármelyiket bármikor kivágják, csak találni kell egy kellően pénzéhes szakértőt. Ezért lehetnek csupasz és fátlan megyei útjaink, poros és szennyezett szántóföldek, hófúvásos közutak. A hivatalok nem képesek feladatukat ellátni!” Kotogán érthetetlennek tartja a Közútkezelő, mint állami cég koncepcióját, hiszen az útmenti növényzet létjogosultsága, közhaszna nem kérdés, hanem tény. „A szakmailag megfelelően végzett növényvédelmi nyesés lényegesen kisebb költséget jelenthet, mint a kivágás, tuskófelszedés, majd telepítés és annak ápolása. Természetesen a költségek aránya attól is függ, hogy kinek, miért és milyen vastagon fog a ceruzája, ki készíti a mérleget.”

"Abszurd és tipikus az ügy"

Az úthoz nagyon közel, 1-2 méteren belül álló fák kivágását meg kell fontolni, de ha az új szabályok alapján megállapított távolságra kerül a védő fasor vagy véderdősáv, akkor azt nem kell folyamatosan karbantartani, mert egyszerűen nem érinti az utat. A fatelepítésre számtalan önkéntes, civil szervezet, társadalmi erőforrás megszervezhető, (véd)erdőtelepítésre pályázati források, állami támogatások is rendelkezésre állnak. A klímaváltozás miatt is fontos lenne a fásszárú növények telepítése, ami az ország széndioxid-kvótáit tekintve még érdeke is lenne az államnak. Az utak mentén ez éppen ideális volna, hiszen az ország tele van fátlan utakkal és azok mellett kötelezően meghagyott fátlan védőzónákkal. „Egy ilyen pozitív stratégiának a helyi környezet- és természetvédelmi szerepe, hatása is óriási lenne.” „Ez egy abszurd és tipikus magyar ügy, mert van benne rövidtávú gondolkodás, félmegoldások, egyéni érdek, kényszerhelyzet, magyarázkodás, hézagos szabályozás, közkérdésekben a hivatalok destruktívan leegyszerűsítő stratégiája, antidemokratikus hozzáállás, szociális problémák, de benne van a kormány elégtelen gazdálkodása és persze az is, hogy az élhető környezetünk védelme mindig és mindig az utolsó” – összegzett Kotogán Róbert.
Öttömös favágás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Öttömösi Kemence Egyesület Kotogán Róbert Molnár Ibolya Gajzer András Levegő Munkacsoport Nógrádi Zoltán Tilia Kft. Zákányszék véderdősáv Ruzsa CSEMETE Egyesület fasor fakivágás

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo