Az ásotthalmi határátkelő mielőbbi megnyitásának szükségességét ecsetelte együttesen megtartott sajtótájékoztatójukon Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere és Egeresi Sándor, a Vajdasági Parlament hivatalos látogatáson Szegeden tartózkodó elnöke. A diplomáciai erőfeszítések eredményeként a szerb fél már kinyilvánította szándékát és ratifikálta a határnyitási dokumentumot, a magyar kormány azonban késlekedik, pedig – ahogy NógrádiZoltán is hangsúlyozta – az ásotthalmi kishatárforgalmi határállomás megnyitása nemcsak politikai és gazdasági szempontból fontos az itt élő emberek számára, de óriási kulturális, idegenforgalmi hozadéka is van. Tehermentesítené a túlzsúfolt röszkei átkelőt, ugyanakkor közelebb hozná egymáshoz a két testvérvárost, Szegedet és Szabadkát. Összesen mindössze 3 km összekötő utat kellene megépíteni, no meg az átkelőhelyet. A munkálatok összköltsége 1,5 millió euró, ami kb. 400 millió forintnak felel meg. A pályázatot a magyar és a szerb fél közösen adta be, sikeres elbírálás esetén pedig már az év második felében megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok. Idővel megépül a Szegedet a Palicsi-tóval összekötő kerékpárút is, amelynek nyomvonala erre halad majd. Ez nagyszerű nyitás lehet Szerbia és a Délvidéken élő magyarság irányába, ami sokat jelent nemcsak a kapcsolattartásban, hanem a szomszédos ország EU-s integrációjában is. Egeresi Sándor ugyancsak kiemelkedő beruházásnak értékelte az ásotthalmi határátkelő megnyitását, ami jelentős mérföldkő lehet a jövőt illetően. A december 19-én megszűnt vízumkényszer után a szerb polgárok ma már szabadon utazhatnak, ennek következményeként jobban elmélyülhet a határon átnyúló együttműködés, szorosabbra fűzhetők a kétoldali kereskedelmi, kulturális, emberi kapcsolatok. Ezt követően a parlament elnöke értékelte a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetét. Szólt a tartomány statútumáról, amely új lehetőségeket nyit a Vajdaság életében, és óriási esélyt biztosít az itt élő emberek számára. A statútum a tartományban élő 26 nemzeti közösségről, és nem kisebbségről beszél, arról, hogy ezek számarányuktól, vallási felekezetüktől függetlenül egyenjogúak és egyenrangúak. Szóba került a tartomány vagyonának visszaszármaztatását szabályozó törvény, a Vajdaság regionális szerepe és határon átnyúló kapcsolatai, valamint a tavaly nyáron elfogadott nemzeti tanácsokról szóló törvény, amely létfontosságú az ottani magyarság megmaradása, fejlődése tekintetében. A nemzeti tanácsokat a polgárok és a nemzeti közösségek kétféleképpen választják meg, elektori rendszerben és közvetlen szabad választás útján. Ez utóbbi feltétele, hogy az adott nemzeti közösségek bejegyzett szavazópolgárainak 50+1 százaléka feliratkozzon a választói névjegyzékre. Ez szám szerint 117 ezer 320 aláírást jelentett. Már 127 ezernél is több összegyűlt, így az új nemzeti tanácsot remélhetőleg május végén-június elején választják meg.
