Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Kis- és nagyhalak önkormányzati bérlemények hálójában

Kis- és nagyhalak önkormányzati bérlemények hálójában

2009. december 10., csütörtök
Kis- és nagyhalak önkormányzati bérlemények hálójában
Egy szegedi ügyvéd és egy éttermet üzemeltető vállalkozó perén keresztül került reflektorfénybe az önkormányzati tulajdonú bérlemények körüli piaci játszadozás, amely a legfelsőbb körökig is vezethet. A Népszabadság 2009 őszén írt cikket, miután a vállalkozó felvette tárgyalását az önkormányzati cég jogi képviselőjével, ahol elmondása szerint megzsarolták őt. Az ügyben nyomozás is indult. November 6-án nyomozást rendelt el a Debreceni Városi Ügyészség zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A feljelentést Szopkó Anna (képünkön), a Pagoda étterem tulajdonosa tette Óvári Judit, a szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó (IKV) Zrt. jogi képviselője ellen, mert véleménye szerint az ügyvéd az úgynevezett rendes felmondással akarta rábírni arra, hogy fogadja el a bérleti díjának drasztikus felemelését.

Szopkó Anna és a Pagoda-ügy

„A családom egy szenes pincéből alakította ki a Pagoda éttermet 1984-ben, s mindig rendesen fizettük a bérleti díjat, amit az ide vonatkozó jogszabályok alapján, a mindenkori, a saját beruházása előtti állapothoz kell mérni. Egy általam felkért ingatlanszakértő szerint bruttó három- és ötszáz forint között van a bérlemény négyzetméterára. Az IKV tőlem átlagban nettó kilencszáz forintot akart kérni” – kezdte el mesélni történetét Szopkó Anna, majd kifejtette, hogy beszédes az is, hogy soha nem akarták közös ingatlanszakértővel felértékeltetni a bérleményt. „Pedig ha valaki tartós jogviszonyban szerződésmódosítást szeretne elérni, akkor a Ptk. ide vonatkozó szabálya szerint el kell menni a bíróságra, és ott kérni a módosítást, amennyiben a szerződés fenntartása az egyik fél lényeges jogos érdekeit sérti” – emelte ki Szopkó Anna, aki elmondta, hogy határozatlan idejű szerződése volt. Ezt a rendes felmondást 2004 óta létező jogi kategóriájával – melyben nem kell indokolni a felmondást – megszüntették, miután ő nemet mondott a háromszorosára emelt bérleti díjra. „Amikor 2006-ban felmondtak, írtam nekik egy levelet, hogy ez joggal való visszaélés. És mint ahogy eddig, normális piaci alapon hajlandó vagyok velük a bérleti díjról tárgyalni. Ennek kapcsán invitált először beszélgetésre az ügyvéd, aki elmondta – és ez jegyzőkönyvben is le van írva –, hogy csak akkor fizetik ki egy régebbi tartozásukat felém, ha elfogadom az ajánlatukat, ez pedig a háromszorosa volt az eddig fizetettnek. Ezt kategorikusan visszautasítottam. Ekkor az IKV helyiségkiürítési pert indított ellenem” – mondta Szopkó Anna, aki a következő megbeszélésre már magával vitt egy magnót is, s felvételt készített a beszélgetésről. „A hangfelvételen hallható, amint azt mondja az ingatlankezelő jogi képviselője, hogy nagyon jól tudja, nem jogosult béremelésre. És elismeri azt is, hogy bizony ez nyomásgyakorlás. De - mint mondta - az IKV ezt megteheti, ’A kutya ugat, a karaván halad’ – így fogalmazott” – idézte fel egy jegyzőkönyv alapján a tárgyaláson elhangzottakat Szopkó Anna, aki elmondta, hogy a hangfelvételt becsatolta a perbe, és ez alapján tett feljelentést az ügyészségen, amely alapján november 6-án elrendelték a nyomozást. „Én világéletemben baloldali érzelmű voltam, itt van egy baloldali önkormányzat, és süket fülekre talál kérésem, mikor az önkormányzati képviselőkhöz fordultam. Képzelje, azt mondták nekem, hogy biztos kell valakinek a hely. Az egyikük – nem akarok nevet említeni – úgy fogalmazott, hogy attól függ, tud-e segíteni, hogy kinek kell a hely. Itt tart a világ 2009-ben?” – tette fel a kérdést a vendéglátós.

Óvári Judit az IKV képviseletében

„Először szeretném jelezni, hogy a valótlan adatokat tartalmazó feljelentés nyomán indult nyomozásban nem vagyok gyanúsított, azért rendelte el a nyomozást az ügyészség, mert teljességgel alaptalan vádakkal illetett a feljelentő” – nyilatkozott portálunknak Óvári Judit, aki hozzátette, hogy egy többoldalas dokumentumot csatolt az ügyészségnek, melyben részletesen taglalja, hogy a jogi folyamatoknak megfelelően járt le, és miként csúsztat és állít folyamatosan valótlanságokat Szopkó Anna. „A helyzet az, hogy a felmondási moratórium 2000-ben járt le a bérleményeknél, ekkor már az IKV részéről az volt a törekvés, hogy piaci bérleti díjakat alakítanak ki mindenhol, és ebben igyekeznek megállapodni a bérlőkkel. De ezért cserébe újabb 15 éves bérleti szerződést kötnek, amelyben a bérbeadó lemond a rendes felmondás jogáról. Szinte az összes bérlővel sikerült így megegyeznünk” – mondta az ügyvéd, aki kiemelte, hogy a Pagoda ügye több szempontból egyedi eset. Az eredeti bérleti szerződésen nem pinceként, hanem üzlethelyiségként van feltüntetve a bérlemény, és közben mentesült a használatbavételi díjtól is, szinte ingyen jutott a helyiséghez a bérlő. A felmondással kapcsolatban Óvári kifejtette, hogy erre azért került sor, mivel a hosszas tárgyalások nem vezettek eredményre, így keresni kellett egy olyan bérlőt, aki elfogadja a magasabb bérleti díjat. „Természetesen a felújítási költségek visszatérítésében még lehet, hogy lesznek tárgyalások, hiszen tudjuk, hogy nagyon sokat költöttek a helyiségre, de jelenleg egy 182 négyzetméteres üzletért áfával együtt fizetnek 79 ezer forintot, amiből 30 ezer forint a vízdíjátalány, ezt nekünk a vízszolgáltató felé be kell fizetnünk. Így ténylegesen áfával együtt közel 40 ezer forint a bérleti díj havonta, szemben az azonos fekvésű, közelben elhelyezkedő hasonló négyzetméternyi területű helyiségekkel, ahol a bérlők nettó 150-200 ezer forintot fizetnek havonta. Ha ezt hagyná a város, az lehetne a hűtlen kezelés. Mi az ide vonatkozó jogszabály alkalmazásával felmondtunk, eltelt az egy év felmondási idő, utána állt elő a nyomásgyakorlásos dologgal a bérlő. A helyiségkiürítési per kezdetekor már egy éve megszűnt a bérleti jogviszony.” Arra vonatkozóan, hogy miért nem a bíróságra mentek, hogy állapítsa meg az a bérleti díj növelésének mértékét, és hogy jogos volt-e egyáltalán az emelés, az ügyvéd úgy felelt, hogy a bérlővel való megállapodásra törekszenek, nagyon ritka a bérleti díj megállapítása iránti per. 2002 óta dolgozik az IKV Zrt. megbízásából, azóta csak egy ilyen eljárásban volt része. „Nekem nem kötelező követni az ő általa javasolt joggyakorlatot” – fűzte hozzá. „Szerintem egyébként, amit ő csinál, az az igazi nyomásgyakorlás; folyamatosan csúsztat, és eszközként használja a sajtót, illetve egy olyan hangfelvételt, aminek a használatától a bíróság jogerősen eltiltotta. Így erről nem is akarok beszélni. Csak annyit, hogy én a tárgyaláson a bérbeadó álláspontját képviseltem, nem volt zsarolás” – így Óvári.

Streittmann László és a Platán

Találtunk a kiskörúton kívül egy olyan bérleményt is, amelynél a tulajdonos elmondása szerint annak eladása miatt volt része komoly presszióban. „2004-ben bejöttek azok a rendelkezések, hogy lehet önkormányzati bérleményeket megvásárolni, és indoklás nélkül fel lehet mondani” – kezdte történetét Streittmann László. „Ekkor nekem is felmondtak. Az igazi ok szerintem az volt, hogy a büfém felett lakik egy család, akinek a férfi tagja magas beosztású személy a földművelődésügyi hivatalban. Állandóan nyaggatott, hogy addig üldöz, míg el nem megyek a Platánból, mert kell neki a helyiség. Elment az IKV-hoz, mivel ezeken a szinteken már jó viszonyban vannak egymással a vezetők. Hosszú időn keresztül pereskedtem. De a fölmondás jogszerű volt. Végül 2007-ben kiraktak. Kértem, hogy a beruházásaimat térítsék meg. Nem voltak hajlandóak. Elmentem Nagy Sándor alpolgármesterhez, aki azt mondta, vegyem meg. Írtam az IKV-nak, de ők azt válaszolták, hogy a felmondással megszűnt a bérleti jog és így az elővásárlási jog is. Elkezdtünk pereskedni. Elsőfokon megnyertem a pert, megítéltek egy összeget, de másodfokon elvesztettem. Mivel ennyire ellentétes volt a két bírói testület ítélete, elmentünk a Legfelsőbb Bíróságra. A napokban kaptam meg, hogy ezt is elvesztettem.” Az egykori bérlő elmondása szerint az IKV azt is mondta, hogy tárgyaljon a felső lakóval, ezt levélben is megírták neki. „Tehát nem versenytárgyalás útján szerették volna értékesíteni a büfémet, hanem írott dokumentum van arról, hogy ennek az embernek kellett volna átadnom. Egyszer leültünk, ő nemet mondott az ajánlatomra, többet nem is állt szóba velem. A kilakoltatási pert is elvesztettem és a beruházásaim, az értéknövelő átépítés megtérítését is. Nem kapok egy fillért sem. Egy szenes pincét kaptam annak idején, és átadtam egy jól felszerelt, étkezésre is alkalmas büfét, kiskocsmát. Jó néhány milliót ráköltöttem, majd elvették a lehetőségemet, hogy tovább dolgozzak, ráadásul fizethetek egy rakás perköltségi díjat is” – így Streittmann, aki hozzátette, a magas beosztású új tulajdonos azt mondta nekik, hogy ő semmit sem akar kezdeni a helyiséggel, az egész ház a családjáé volt, majd azt 1945 után államosították, és ő most vissza akarta csak vásárolni.
Óvári Judit Pagoda Streittmann László Pagoda étterem Szopkó Anna IKV

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo