Közélet

Felszámolnak egy alapkezelőt: sok a szegedi károsult

Felszámolnak egy alapkezelőt: sok a szegedi károsult

2009. december 17., csütörtök
Felszámolnak egy alapkezelőt: sok a szegedi károsult
Azonnali hatállyal kezdeményezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. felszámolását november végi határozatában. Egy szegedi ügyvédi irodát már közel 30 károsult keresett fel. Törőcsik Tamás ügyvéd a SZEGEDma.hu-nak elmondta, tudomása szerint Csongrád és Békés megyei a legtöbb károsult, akiknek egy része közös fellépéssel szeretne befektetett pénzéhez hozzájutni. Nagy reményekkel indult a zrt., honlapjukon arról számolnak be, hogy piacra lépésük nagy dolog lesz, a Fund De La Salle „befektetési és ügyfél politikája meglehetősen egyedi a magyar piacon.” Egyedinek is mondható, bár nem abban az értelemben, ahogy írják, hiszen mintegy kétéves működés után a zrt. felszámolását kezdeményezte a PSZÁF, és felszámolót is kijelölt. 2006 végén alakult meg a Fund De La Salle, 2007 szeptemberében kapott működési engedélyt a PSZÁF-től befektetési alapkezelés folytatására. „Tudomásunk szerint a befektetési alap nem állt fel, nem jött össze az ahhoz szükséges összeg, viszont pénzt gyűjtöttek ügyfeleiktől” – mondta el a SZEGEDma.hu-nak Törőcsik Tamás(képünkön) ügyvéd. Az idei esztendő második fele igencsak sűrű volt a cég életében, hiszen míg tavasszal bővítették tevékenységi körüket, novemberben már a felszámolásukat kezdeményezte a pénzügyi felügyelet. A Fund De La Salle ez év áprilisában portfóliókezelésre, befektetési tanácsadásra kapott engedélyt, mely tevékenységtől október 6-án már el is tiltották a zrt.-t, október 22-én tevékenységét teljes egészében megszüntették, míg november 16-ától a PSZÁF felügyeleti biztost rendelt ki a cég élére. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete végül november 27-i határozatában azonnali hatállyal kezdeményezte a zrt. felszámolását oly módon, hogy a felszámolót is kijelölte. A felszámolás kezdeményezése nem meglepő többek között annak fényében, hogy „a cég adózás előtti eredménye 2008. december végén mínusz 188 millió 600 ezer forint volt. 100 millió volt a jegyzett tőkéje, tehát teljes tőkéjét elvesztette” – mondta el Törőcsik. A szegedi ügyvédet már mintegy harminc Fund De La Salle-ügyfél kereste fel. „A károsultaknak közös képviseletet szervezünk. A közös fellépés egyrészt pergazdaságosabb, másrészt hatékonyabb is lehet” – mondta el az ügyvéd, aki azt is kilátásba helyezte, hogy próbapert indítanak. Természetesen nem ismerik egymást a szegedi ügyvédet felkeresők, így azt sem tudják, kinek mekkora követelése van, de Törőcsik Tamás portálunknak elmondta, hogy egytől több tízmillióig terjed ügyfelei követelése.
Több ügyfele is felvetette, hogy a PSZÁF felelősségét is meg kellene vizsgálni, hogy megfelelően látta-e el tevékenységét a felügyelet, amikor például a tevékenységi kör bővítésére adott engedélyt a zrt-nek. „Szegedről és Békés megyéből tudomásom szerint több mint 100 károsult van, akik nagyjából 500 millió forint körül fektettek be. A legnagyobb és legeredményesebb bázisa egyébként Szegeden volt a Fund De La Salle-nak” – tette hozzá. Törőcsik Tamás érdekességként elmondta, hogy a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) csak ez év április 20. napjától lett tagja a zrt., holott egyes tevékenységi kör gyakorlására már 2007 szeptemberében engedélyt kapott a PSZÁF-től. (A Beva hivatott arra, hogy a cég felszámolása esetén bizonyos határig, egészen pontosan 20 ezer euróig kártalanítsa az ügyfeleket.) A Beva honlapjára feltette azt is, hogy a felszámolás jogerős bírósági közzétételét követően kezdik meg a kártérítéseket. „Ebben az a tragédia, hogy akik 2009. április 20-a előtt lettek befizetői a cégnek, őket előfordulhat, hogy az állam nem fogja kártalanítani” – hívta fel a figyelmet Törőcsik Tamás, aki elmondta, hogy bár természetesen nem ismeri a teljes hitelezői listát, úgy véli, hogy többségük még április 20-a előtti befektetésnek minősül. „Az is lehetséges, hogy akik április előtt fizettek a Fund De La Salle-nak, nem minősülnek ügyfélnek, hanem hitelezőnek tekintik őket majd a felszámoláskor.” Erre vonatkozik a próbaper lehetősége, amit korábban említett Törőcsik, hiszen kártalanításkor egyáltalán nem mindegy, hogy hova sorolják a károsultakat. Az ügyfélpénzt ugyanis visszaadják a húszezer eurós határig, de akiket nem tekintenek ebben az eljárásban ügyfélnek, azokat a cégvagyonból kell majd kifizetni. A cégvagyon nagysága azonban egyelőre nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy tavaly mínusz 188,6 millió volt a zrt. adózás előtti eredménye. Törőcsik Tamás úgy véli, hogy amennyiben a cég vezérigazgatója nem fellebbezi meg a fizetésképtelenséget elrendelő végzést, akkor tavasszal indulhat a felszámolás. Ezt követően lép a Beva, és megkezdődhetnek a kifizetések. Egy biztos: lesznek olyanok, akik hiába futnak majd a pénzük után, és akik kapnak is kártalanítást, a nagy haszonnal kecsegtető befektetésük helyett örülhetnek, ha a befizetett pénzüket visszakapják.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.