A doni áldozatok emlékére állított Kligl-szobrot alkalmi ünnepség keretében szombaton avatták fel és szentelték meg Szegeden, a megyeháza előtti téren. Az avatóbeszédet Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke (Fidesz) tartotta. Beszélgetésünk az ünnepség utáni fogadáson készült.– A beszédekben többen is hangsúlyozták, hogy a doni harcosok idegen földön, idegen érdekekért háborúztak. Mégis mi tartotta bennük a lelket, mi adhatott erőt nekik, hogy kitartsanak? – Talán egyedül az, hogy az ottani helytállás – így mondták nekik legalábbis – hozzásegíti őket ahhoz, hogy Magyarország visszakapja a Felvidéket, Erdélyt. Szerintem ez tartotta bennük a lelket, ez a gondolat tette őket hősökké. – A túlélők enyhe szemrehányással jegyzik meg, róluk teljesen megfeledkeztek. Mit tehetünk, hogy a doni veteránok méltó helyet kapjanak társadalmunkban, és elesett bajtársaik emlékét is megőrizzük? – Tehetjük azt, amit itt Szegeden. Állíthatunk szép szobrot, szép emlékművet a számukra, megemlékezhetünk róluk. Akárhogyan is nézzük, a doni katasztrófa a magyar történelem egyik legnagyobb vesztes csatája, és legnagyobb háborús áldozata volt. Soha a történelem folyamán ilyen messze a hazától – beleértve a keresztes hadjáratokat – nem küzdöttek magyar katonák, és soha ilyen veszteség nem érte a nemzetet. A mohácsi csatában elhunytak száma csak egy negyede a doni elesetteknek. Itt most 86-88 éves emberekkel találkoztunk. Mindegyikkel igyekeztem kezet fogni. Közülük egyik sem lett gazdag ember, de mindegyiknek nagyon szép tartása, tiszta tekintete van. Remélem, ez a mai nap mindegyikőjüket legalább egy kicsit büszkébbé tette. – Beszédében említette, hogy az Európai Parlamentben megszavazták egy brüsszeli székhelyű európai történelmi múzeum létrehozását. Ebben a doni katasztrófa is, remélhetőleg, az őt megillető helyére kerül a 20. század történelmében.
– Attól függ, melyik szemszögből nézzük: az oroszok vagy a magyarok szemszögéből. Az egész II. világháborút újra és újra fel kell dolgozni, ha egy végső európai történelemkönyvet akarunk írni. Ha egy egységes európai történelmi múzeumot óhajtunk létrehozni – már a helyét is kijelöltük Brüsszelben –, akkor nagyon sok kutatónak azon kell fáradoznia, hogy elsősorban a tolerancia és megértés jegyében megállapítsák, vajon a doni ütközet győztes vagy vesztes, igazságos vagy igazságtalan. Mondhatnék másik példát is: a waterlooi csatában vajon ki volt a győztes, és ki a vesztes? Európa 2000 éves történelme során rengeteg háború zajlott, ezért nagyon nehéz feladatra vállalkoztunk. Azt szeretnénk, ha mindenki a saját történelmén túl megismerné az európai nemzetek történelmét is. Ha lesz egy tisztességesen megírt, egységes, egyetemes történelem, akkor arra talán majd mondhatjuk, hogy a miénk is. – Hogyan történik majd a múzeum létrehozása, minden tagállam delegál egy történészteamet? – Megalakul egy 18 tagú kuratórium, melyben Magyarországot Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója képviseli.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.