Legalább ezer vasutas veszítheti el munkahelyét a régióban

A MÁV-csoportnál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek – Vasutasok-, Vasúti Dolgozók-, Pályavasúti Dolgozók, Mérnökök és Technikusok-, Mozdonyvezetők Szakszervezete – kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek a miniszterelnöknél. A kormány a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatóját,

Andrási Miklóst

jelölte ki a tárgyalások kormányzati partneréül. A csütörtöki tárgyalásokkal párhuzamosan a Vasutasok Szakszervezete Szegedi Területi Képviselet vezetője,

Sebők Tamás

tájékoztatta a sajtót a régiós viszonyokról. A képviseletvezető bemutatta - a MÁV Zrt. internetes oldalán is látható - vasúti vonalak megszüntetését ábrázoló térképet. Kiderült, a Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében összesen 741 kilométer vasúti vonalat akar a kormány bezárni, illetve átadni önkormányzati üzemeltetésre, kezelésbe. „Honnan lesz erre az önkormányzatoknak forrása?” – tette fel a kérdést Sebők Tamás. Majd így folytatta: „Válaszolni nem tudok, mert nem készítettem hatástanulmányt. De a vonalak megszüntetéséről illetve önkormányzati kezeléséről készült hatástanulmányt még a szakszervezetek sem kapták meg. Ilyet senki sem látott. Valószínűsíthető, hogy nincs ilyen. Igaz, utasszámlására - még Kóka János minisztersége idején - a MÁV külső céget bízott meg. Rengeteg pénzt fizettek ki. Miért nem volt jó a korábban már bevált kalauzi számlálás? Gyanítom azért, mert így plusz pénz nem folyhatott ki a kasszából” – fejtette ki a területi szakszervezeti vezető. Hozzátette: 2007-ben a mellékvonalak bezárásától 6 milliárd forint megtakarítást várt a kormány. Ebből csak 766 millió forint valósult meg és akkor ebből még le kell vonni a pályák, biztonsági berendezések karbantartását, az épületek fenntartását, hiszen a személyszállítást ugyan megszüntették, de a tehervonatok ezeken a vonalakon közlekednek.

„A hatástanulmányok azért kellenének, hogy ne forduljon elő olyan eset, mint Solt és Dunapataj közötti vasúti vonalon. Még 2007-ben megépített az állam három közúti felüljárót, egyenként másfél milliárd forintért. Az átadást követően két hónappal a vasúti forgalom az említett vonalon megszűnt” – mondta Sebők Tamás.

Rácz Sándor

, a szentesi és a csongrádi vasútállomások korábbi főnöke, a Vasutasok Szakszervezete Országos Nyugdíjas Szervezete szegedi területi képviselője annak technikáját mesélte el, hogyan lehet bebizonyítani, hogy nincs szükség egy vonalon a vonat közlekedésre. „A menetrenddel úgy kell játszani, hogy a munkába igyekvőknek ez ne legyen jó. Például a Szentes Kiskunfélegyházi vonalon úgy alakították ki néhány évvel ezelőtt a menetrendet, hogy akik Kiskunfélegyházán harmadik műszakban dolgoztak, ne érjék el az utolsó vonatot. Majd miután autóbuszt állítottak be az üzemek és gyárak, az újabb menetrendváltásnál visszaállították az eredeti állapotot. Akkor már persze hogy nem utazott senki a vonattal. Számtalan ilyen eset volt, amiről mindenki hallgat. Mi állomásfőnökök hiába kértük különböző belső fórumokon, hogy ne így legyen, meg se hallgattak bennünket, mert más volt az érdek. Szóval így lehet ellehetetleníteni a vasutat és ezrek megélhetését tönkretenni” – magyarázta Rácz Sándor. A tájékoztatón azt is megtudtuk, hogy a Dél-Alföldön tervezett mellékvonalak megszüntetésével legalább ezer vasutas veszíti el munkahelyét, valamint két súlyponti kórházhoz – Szentesre és Gyulára – nem lesz vonatközlekedés.