A 2010-re tervezett költségvetés visszavonását és az elmaradt keresetkiegészítések kiutalását kérik, valamint a többi között a szlovákiai államnyelv-törvény módosításának hatályon kívül helyezését szeretnék elérni a megyei önkormányzatok. A Magyarországi Megyék VI. Országos Találkozóján erről egy közös nyilatkozatot is aláírtak. A Magyar Megyék Napja 2009 programjait a szervezők az ezeréves megyerendszer – mint az irányítás közvetlenül választott középszintje – létjogosultságának megerősítése érdekében rendezték meg. A Magyarországi Megyék VI. Országos Találkozója – a Magyar Megyék Napja 2009 a székelyföldi megyék részvételével címet viselő programsorozat csütörtökön este kezdődött Szegeden, amikor a megyeházán Gyenes Kálmán „Erdély szép föld” című kötetét Horváth Dezső újságíró mutatta be. A pénteki nap konferenciával kezdődött, a megyerendszer életképességéről és hasznosságáról szóló tanácskozás mottója „Az ország egysége, a megyék egysége” volt. Az előadók között Ódor Ferenc, a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) elnöke, a Borsod Megyei Közgyűlés elnöke, Domokos László, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának alelnöke, Békés megyei elnök, Magyar Anna, a házigazda Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, Szűcs Lajos, a MÖOSZ társelnöke, Pest megyei elnök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, valamint Pálné Kovács Ilona professzor, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója szerepeltek. (Magyar Annával, Ódor Ferenccel, Domokos Lászlóval és Szűcs Lajossal külön interjút is olvashatnak majd portálunkon a hétvége folyamán – a szerk.)A megyékben nincs pazarlás, a megyei önkormányzatok fontos területeken szolgálják ki a választópolgárokat, így nem szabad tovább kurtítani költségvetésüket – üzent Ódor Ferenc Bajnai Gordon miniszterelnöknek. Domokos László a finanszírozás és az állami feladatok disszonanciájáról beszélt. Mint fogalmazott, 2006 óta a megyék egyértelműen a kormányzati felszámoló hadjárat kereszttüzébe kerültek. A tervezett újabb elvonás (mely a Békés megyei elnök szerint valójában nem is 120, hanem 200 milliárd forint lenne) különösen súlyos helyzetbe sodorná a megyei önkormányzatokat, melyek képtelenek lennének ésszerű gazdálkodási tervet kialakítani, miközben a változatlan mennyiségű (állami) feladat mellé újra csak nagyságrendekkel kevesebb pénzt kapnak. A kormánynak nem az önkormányzatokkal, hanem az emberekkel van konfliktusa. A megye ugyanis több, mint az intézmények összessége: az emberek összessége. Azt a pénzt, amit a kormányzat az önkormányzatoktól elvesz, az emberektől veszi el, hiszen így kevesebb jut majd a betegellátásra, az oktatásra vagy például játszóterek építésére – mondta el Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Hozzátette: csak az intézmények központi finanszírozása 500 millió forinttal lett kevesebb 2008-ról 2009-re. A Csongrád megyei fenntartású intézmények működtetési költségeinek és az átvállalt feladatoknak mindössze 56 százalékát finanszírozza az állam idén, a többit a megye és maguk az intézmények gazdálkodják ki. Ez Csongrád megyében 10 milliárd forintot jelent. Magyar Anna hangsúlyozta: a kormány jelenleg azt tervezi, 2010-ben 600 millió forintot von el Csongrád megyétől, az itt élő emberektől. S hogy hol lehetne spórolni? Az elnök asszony néhány példát említett: a meg nem valósult kormányzati negyedre 10 milliárdot, a BKV-s végkielégítésekre legalább 3 milliárdot, kormányzati kommunikációra 5 milliárdot költöttek, míg a 4-es metró többletköltségei 158 milliárdot tesznek ki... Szűcs Lajos a megyei feladatvállalásról és a közszférában szükséges okos gazdálkodásról adott elő. Egyetértett Magyar Annával: szerinte is az önkormányzati világ tartja még működésben az országot. A kormánynak meg kell végre értenie – emelte ki –, hogy nem játszhat az emberek életével. „Felelős önkormányzati vezető nem nyilatkozhat úgy, mint Botka László, Szeged polgármestere, aki azt mondta, úgy kell tervezni, hogy 11 hónapnyi pénz áll rendelkezésre” – fogalmazott. Egyben javasolta, hogy a megyék vállaljanak nagyobb szerepet a közösségi közlekedésben és a hulladékkezelésben. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a székelyföldi megyék román közigazgatásban betöltött szerepét mutatta be, míg Pálné Kovács Ilona az MTA RKK-ban folyó tudományos megyekutatás előzetes eredményeiről tájékoztatott. A konferencia végén a 19 magyarországi megye képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el, s írtak alá. Ebben az áll: a megyék kezdeményezik, hogy a kormány vonja vissza a 2010. költségvetési törvénytervezetet, helyette kérik egy olyan törvénytervezet beterjesztését, amely biztosítja a megyei feladatok méltó ellátását. Kifejtik: a megyei önkormányzatok sürgős feladatnak tekintik az egészségügyi csődhelyzet és a betegellátás anomáliáinak a kezelését. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány az egészségügyből történő forráskivonással az önkormányzatokra hárítja át a kórházak finanszírozási hiányának pótlását, miközben az önkormányzati források további 120 milliárd forintos csökkenését tervezi. A dokumentumban Magyarország megyéi kérik a szlovák kormányt, hogy helyezze hatályon kívül az államnyelvtörvény módosítását. A magyar kormánytól pedig azt kérik, hogy addig ne legyen szlovák-magyar csúcstalálkozó, amíg a törvénymódosítást vissza nem vonják. A megyeháza aulájában pénteken „Ezeréves magyar államiság, ezeréves megyerendszer” címmel nyílt tablókiállítás, mely a Szent István-i vármegyéktől kezdve egészen máig kalauzolja el a látogatót. A tárlatot Miklós Péter történész-muzeológus, a SZEGEDma.hu munkatársa rendezte. A kiállítás Kligl Sándor szobrászművész, Marjanucz László történész és Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke nyitotta meg. Közreműködött Ivánovics Tünde énekes és Fábri Géza kobozművész. A programsorozat a Dugonics téren folytatódott, ahol megnyílt az egész hétvégén át tartó Csongrád Megyei Paprikasó kiállítás és vásár a „Megyei ízek utcája” gasztronómiai bemutatóval (a Paprikasóról szintén külön írásban számolunk majd be – a szerk.). A nap és a nagyszabású rendezvény koszorúzással zárult: a Belvárosi temetőben Mihalik Kálmán, a Székely Himnusz zeneszerzőjére emlékeztek a résztvevők. Beszédet mondott Gál Imre, a Mihalik Kálmán Alapítvány elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
