Újabb fenyegető romániai fémércbánya?

„Érdemi hozzászólásról akkor lehetne szó, ha az anyagot tanulmányoztuk” – mondta Szentistványi István. Hozzátette: szeretnének együttműködni a hatósággal, hiszen a verespataki ércbánya ügyben is tevékenyen részt vettek. Szerinte nem a magyar érdektelenség miatt voltak ilyen kevesen a csütörtöki fórumon, hanem mert a különböző szervezeteknek nem volt tudomásuk az eseményről. Csókásiné Király Anikó reagálásában kifejtette: a tájékoztatást jogszabályi keretek között bonyolították le. Az anyagot közzé tették az internetes oldalukon, és a sajtóban is meghirdették a közmeghallgatást. Abban mindketten megegyeztek, hogy közös érdeket képviselnek, és az a cél, hogy a certeji kerületben építendő fémércbánya kapcsán megakadályozzák a Maros és a Tisza szennyezését, és minimálisra csökkentsék annak esélyét, hogy nehézfémek jussanak a folyókba. A Csemetéhez viszont eljutott a Romániából véleményezésre érkezett anyag.

Somoskövi János

többek között felhívta a figyelmet, hogy ne abban bízzon a román fél, hogy a Marosba jutó szennyezőanyagokat a folyó úgyis felhígítja. „Olyan védműveket kell felépíteni, amelyek bányakatasztrófánál is megakadályozzák a Maros és ezen keresztül a Tisza szennyezését” – mondta a Csemete képviselője. Azt is kérte, a hatóság javasolja a román félnek, hogy a cianid-szennyeződés csökkentésére kidolgozott magyar szabadalmakat használják fel. Hiányolta, hogy a dokumentációban nem szerepel helyszínrajz, ezért nem tudni pontosan hol létesítik a fémércbányát.

Némethy Tímea

, azt ATIKTVF osztályvezetője elmondta: a Romániából érkezett anyagban nem szerepel helyszínrajz. „Egyelőre csak sejtjük merre épülhet az ércbánya, mi is csak az interneten kutattunk utána” – válaszolta az osztályvezető. A Csemete másik képviselője,

Tokodi Béla

szorgalmazta, hogy az emberi tényező kivédését vegyék bele abba az anyagba, amit kiküldenek Romániába. „A mai napig a Maros szennyezése emberi hanyagságból adódik. A felületesség katasztrófákhoz vezethet” – hangsúlyozta Tokodi Béla. Verespataknál egyszer már bekövetkezett a katasztrófa, aminek súlyos következményei lettek. Abban mindenki egyetértett, hogy nem szabadna még egyszer Verespatakhoz hasonló helyzetet teremteni, ezért már az építkezés megkezdése előtt meg kell tenni mindent, hogy elkerüljük a katasztrófát. A Csemete képviselői nem értették, hogyan kerülhetett az anyagba egy olyan mondat, mely szerint a románok a ciánt megsemmisítik. Ugyan milyen módszerük van rá? – hangzott a kérdés, amelyre a választ is megadták: semmilyen. Legfeljebb kevésbé káros vegyületté alakíthatják át. Ezzel a kitétellel bő fél óra után be is fejeződött a közmeghallgatás. Csak emlékeztetőül: korábban a verespataki ügyben éjszakába nyúlt egy ilyen fórum.