Közélet

Sztrájk a Magyar Szóban

Sztrájk a Magyar Szóban

2009. augusztus 4., kedd
Sztrájk a Magyar Szóban

Alacsony bérek, elmaradt honoráriumok

A vajdasági magyarok egyetlen napilapjának, a Magyar Szónak a dolgozói augusztus 1-jén figyelmeztető sztrájkba kezdtek. A munkavállalók az elavult munkaeszközök, az alacsony és ki nem fizetett bérek és a méltatlan munkakörülmények miatt tiltakoznak. Ha két héten belül nem sikerül megegyezniük a vállalat vezetésével és az alapítóval, augusztus 17-én beszüntetik a munkát.

Kabók Erika

, a lap neves újságírója szerint a helyzet tarthatatlan. Legutóbb tíz évvel ezelőtt volt sztrájk a Magyar Szóban. Az akkori háborús években ellenzékinek számított szerkesztőséget koldusbotra juttatta a hatalom. Zárolták a vállalat folyószámláját, kikapcsolták a telefonokat, a dolgozók öt hónapig nem kaptak fizetést. Tíz évvel ezelőtt a végső elkeseredettség késztette arra a szerkesztőséget, hogy beszüntesse a munkát – több évig tartó agónia után. Most ismét sztrájkhangulat van. Az okok ugyanazok, mint egykoron: elavult munkaeszközök, alacsony és ki nem fizetett bérek, méltatlan munkakörülmények. A Magyar Szó alapító jogát 2004 óta a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja. A dolgozók helyzete annyival lett jobb, hogy idén áprilisig kisebb nagyobb késéssel legalább megkapták a sohasem magas fizetésüket. Mindenki abban bízott, majd a változások valamiféle előrelépést, javulást hoznak. Legutóbb az új nyomda beüzemelésétől remélték ezt. Azóta eltelt két esztendő, és a helyzet nem javult, sőt romlott. A dolgozók már tavaly ősszel jelezték a vállalat vezetésének és az alapítónak, hogy gondok vannak, az újságírók elégedetlenek az alacsony fizetésekkel. Akkor valamicskét emeltek a béreken, és ígéretet is kaptak további bérfejlesztésre. Nos, ez a későbbiekben elmaradt, áprilistól 15 százalékkal csökkentették a fizetéseket. A tiszteletdíjas újságíróknak közel egy évet késik a honoráriumuk. A magyar szósok áprilisi jövedelmük harmadik részletét július elején kapták meg, augusztus elején pedig a májusi bérük első részletét vehették kézhez. Ami még jobban irritálja a dolgozókat, az az, hogy a 65. születésnapjára készülő napilap a tartományi kisebbségi lapok közül a legkisebb arányú támogatást kapja. Milyen mérce szerint jut az egyik újságnak 65, sőt 100 százalékos támogatás a tartományi költségvetésből, a Magyar Szónak meg csak 31 százalék – kérdezik joggal az érintettek. Mivel nem magánlapról van szó, a szerkesztőség követeli az alapító jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Tanácstól, járjon közbe, hogy ez az arány módosuljon.

Kókai Péter

, a lap főszerkesztője márciusban lemondott, és a szabályosan lebonyolított pályázat után több mint két hónapja sem nevezik ki a lap május 8-án megválasztott új főszerkesztőjét. A Magyar Nemzeti Tanács ugyanis képtelen összehívni 35 fős testületét, és rábólintani a kinevezésre. A dolgozók azt is nehezményezik, hogy a Magyar Szó sorsát egy gazdasági vállalat, nevezetesen a nyomda sikeres működésétől tették függővé. A sztrájkkal fenyegetőzők harmadik követelése az, hogy legyen nemzeti intézmény a Magyar Szó, és élvezze az anyaország folyamatos, pályázat nélküli támogatását. Kifogásolják továbbá, hogy ezt munkabeszüntetés fenyegetésével kell elérniük ahelyett, hogy a vajdasági magyarság nevében tevékenykedő politikusok számára ez kézenfekvő lenne.

Németh Zoltán

szerkesztő, a lap szakszervezeti elnöke, a sztrájkbizottság tagja ismertette a dolgozók anyagi helyzetét. A vállalati átlag 26 ezer dinár (kb. 78 ezer forint) körül van, a fiatalok pedig alig keresnek 20-22 ezer dinárt (60-66 ezer forintot). Ebből nem lehet megélni, albérletet fizetni, családot fenntartani, gyereket nevelni. A sztrájkolók követelik, hogy a legalacsonyabb újságírói fizetés ne legyen a szerbiai átlagkereset szintje alatt, ami jelenleg 32 ezer dinár (96 ezer forint). Ha nem tesznek eleget követeléseiknek, augusztus 17-étől sztrájkba lépnek.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.