Az összefogás jelentőségét emelték ki a szónokok a Csongrád Megyei Önkormányzat hagyományos Szent István-napi ünnepségén, Ópusztaszeren. A hajdani krónikák szerinti első magyar országgyűlés helyszínén látványos égi és földi bemutatók, valamint nemzeti múltunk dicső pillanatait idéző előadások várták az ide látogató családokat, vendégeket. A nemzeti ünnepen csaknem tízezer látogatót fogadott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Az ország – és a Kárpát-medence – minden részéből érkezett magyar vendégek mellett a színpadok és bemutatók között folyton áradó tömegben külföldi szót is gyakran hallhattunk. Harci bemutatóktól világbajnok táncosokig
Az egész napos, változatos programban mindenki megtalálhatta a neki tetszőt: a lovaspályán egész napos díjugratás és honfoglalás-kori haditorna-bemutató, a civil utcán a megyei civil szervezetek sátrai, a kirakodóvásárban kézműves mesterek remekei várták az érdeklődőket. A nemzeti ünnep alkalmából ingyenesen lehetett megtekinteni a Feszty-körképet, valamint idén megnyitották a Rotunda tetején lévő kilátót is a vendégek előtt, ahonnan nemcsak a parkot, de a környező településeket is jól láthatták a látogatók. A Csongrád Megyei Önkormányzat már évtizedes hagyomány szerint ünnepli itt, a hajdani szeri gyűlés helyszínén az államalapítást, hiszen a honfoglalást követően őseink által ezen a helyen tartott első országgyűlésen hozott törvények a későbbi, Szent István által megteremtett magyar államra is hatással voltak. Az ünnepi műsor kezdetén a csanádpalotai Dér István Általános Iskola Fúvószenekara és a Bab Társulat óriásbábos komédiásai csalogatták a színpadhoz a vendégeket, akiket ezután az idei kanadai Táncvilágkupán három világbajnoki aranyérmet nyert „4 For Dance” táncegyüttes kápráztatott el a magyar néptánc elemeit változatos ritmusjátékokkal elegyítő műsorával. Összefogás és békés együttélés
A táncshow után hatalmas nemzeti színű lobogókkal érkező ejtőernyősök és történelmi zászlókkal belovagoló nomád harcosok nyitották meg a hivatalos ünnepséget. A Megyei Önkormányzat nevében Vincze László, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a jelenlévőket. Üdvözlő beszédében kiemelte, hogy az államalapítás napja olyan példaértékű összefogást jelképez, amit Csongrád megye is célul tűzött ki: megtalálni a békés együttélés lehetőségét mindenkivel, ahogyan erre már Szent István is figyelmeztette népét. Alkotói díjak
Ópusztaszeren, a Szent István-napi ünnepségen adta át a Csongrád Megyei Önkormányzat által alapított alkotói díjakat Magyar Anna közgyűlési elnök. A megye legmagasabb elismerését olyan egyének és közösségek kaphatják meg, akik jelentős eredményt hozó tevékenységükkel, alkotásukkal vagy életművükkel közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak Csongrád megye fejlődéséhez és jó hírnevének öregbítéséhez. Közösségi Alkotói Díjban részesült az 1964-ben alakult Zákányszéki Parasztkórus, nevükben a kórust 40 éve vezető Monoki Lajos karnagy vette át a kitüntetést. Egyéni Alkotói Díjat kapott a szegedi Lengyel András irodalomtörténész, főmuzeológus, a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának munkatársa; a Csongrádon élő Losonczi Áron okleveles építészmérnök, a fényáteresztő beton feltalálója; Somodi Sándor ásotthalmi borász; Valkai Csaba, a Szentesi Vasúttörténeti Alapítvány kurátora és Farkas Jánosné, aki 1990 óta vezeti polgármesterként Magyarcsanádot. Miután Magyar Anna közgyűlési elnök átadta a megyei önkormányzat Alkotói Díjait, a rendezvény szónoka, Szőcs Géza, erdélyi költő osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. A vérszerződés történelmi jelentőségéről, a törzsek közötti belső ellentéteken való túllépésről és a sikeres együttműködésről szólva ő is a magyarság érdekében történő mielőbbi összefogást sürgette. „Szent István művének alapjait a vérszerződés rakta le és a pusztaszeri országgyűlés erősítette meg. Ezek együtt alkotják a magyar államiság gyökereit.” - fogalmazta meg Szőcs Géza. Új kenyér – jusson mindenkinek!
A Péterfi György makói pékmester által sütött új kenyeret Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök szentelte meg, aki a „nemcsak kenyérrel él az ember” bibliai gondolatot az anyagi-tárgyi és a szellemi-lelki értékek együtteseként felfogott teljes életnek értelmezte. A püspök szerint ez a teljesség ma bizonyos politikai csoportok mulasztása miatt a társadalom nagy része számára csupán megvalósulni nem tudó vágyálom, ezért „fel kell emelnünk a szavunkat ez ellen és így kell kérnünk Isten áldását az új kenyérre”. A megszentelt kenyeret Makra József, Ópusztaszer polgármestere szegte meg, majd a részvevők között kicsi Szent István-napi új kenyereket osztottak szét. Táncjátékok és tüzes nyilak
Az ünnepi műsorban a magyar őstörténetet Emese álmától az államalapításig átfogó zenés történelmi táncjáték következett, „Hunor, Magyar mondavilág a folklór nyelvén” címmel. A nagy sikerű előadásban együtt szerepeltek a Szegedi Nemzeti Színház színészei, énekesek, néptáncegyüttesek lelkes amatőrökkel és húsz hagyományőrző íjásszal, így alkotva egységes történetté a legendákat és a történelmi eseményeket a hagyományos népzene és néptánc, valamint a mai modern zenei hangzások és színházi táncok ötvözésével. A NemEz Band folk-rock koncertjét követően napnyugtakor a tóparton tüzes nyílvessző gyújtotta meg a szalmából rakott máglyát, a színpadon pedig a „A Gyilkos-tó legendája, Fazekas Eszter története” címmel egy újabb táncjáték következett, mely a legenda elmesélésén túl a székelység és a magyarság évszázadok alatt váltakozó kapcsolatát is bemutatta. A gyönyörű viseletek képével és a szívhez szóló gyergyói népzene dallamaival a magyarországi és erdélyi előadók közös munkájaként megszületett előadás méltó zárását adta a nemzeti ünnep megyei rendezvényeinek.