Augusztus 21-e Újszeged fölszabadulásának napja

1921. augusztus 21-én szabadult föl Újszeged a szerbek uralma alól. A Szögedi Védegylet elnöke, Szabó László önkormányzati képviselő – aki kiemelt városi ünnepséggé tervezi avatni ezt a napot – közleményt juttatott el ezen alkalomból a SZEGEDma.hu szerkesztőségéhez, melyet alább közlünk.

Tisztelt Újszögediek és kedves emlékezni kívánó Magyarok!

Ünnepnap a mai! Nem is akármilyen ünnep! 65 esztendővel ezelőttig, a 44-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged fölszabadulásának napja! A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok e napon, 1921. augusztus 21-én hagyták el Újszegedet. Szerencsés dátum! Emlékezetes 21-es! A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség, öreg hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga. Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden 20 év alatt nem sikerült... 1918. november 17-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó „belgrádi béke” (a beteg, vörös Károlyi-féle nándorfehérvári önfeladás vagy inkább önalázó egyezmény) értelmében megszállták Újszegedet. Bizonyára jelképes értelme is lehet annak, hogy a Vakok Intézetét foglalták el először, ott is szállásolták el magukat és ott is rendezték be főhadiszállásukat. Hamarosan megkezdték az újszegedi hídfőnél a határátkelő(!) és az önálló közigazgatás megszervezését. Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy kupec lett a városka pénztárnoka. Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal: a 25 botütéssel! A rendet – amennyire megmaradt ‫– az Újszeged vendégszerető népe kedvéért átjáró francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá. Trianon terrorja után egy esztendővel a hajdan befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott városban. Újszeged legöregebb szülötte, a tavaly 101 esztendősen elhunyt Junker Klári néni igen borús élményekkel maga volt utolsó mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 évnek. A kilúgozott sajtó persze azóta is hallgat a szégyenletes eseményekről, és a „rendszerváltás” óta sem kérdezte meg soha a kor tanúit. Így lehet elhallgatással történelmet hamisítani... Az Európa szégyeneként máig izzó emlékezetű, gyalázatos trianoni diktátum után egy esztendővel Újszeged – bár nekünk ítéltetett – még mindig a kegyetlen rác megszállás alatt állott! A világháborút követő három szűkös és kegyetlen esztendő múltával, annyi szenvedés után nem is csoda, ha 1921. augusztus 21-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, avagy az internáci vörös terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szögedieken, no meg újszögedieken áll... A Szeged-ellenes erők fölszámolásával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén mindez természetesen – a többi szögedi, polgári, értékkel együtt – visszatérhet a helyi magyar közéletbe. A Szögedi Védegylet kiemelt városi ünnepség keretében tervezi Újszeged visszatérésének tisztes keretek közt való rendszeres és méltó megünneplését. A hivatalos városi ünnepség hagyományának újrateremtéséig a rác terror újszögedi áldozatiért gyújtsunk gyertyát ezen az estén!

Csöndes otthoni megemlékezésre kéri Önöket tisztelettel:

Dr. Szabó László Újszeged képviselője a Szögedi Védegylet elnöke